„Borsosberény” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
a Külső hivatkozások → További információk AWB
Rétsági járás, linkesítések
4. sor: 4. sor:
| régió = Észak-Magyarország
| régió = Észak-Magyarország
| megye = Nógrád
| megye = Nógrád
| járás = Rétsági
| kistérség = Rétsági
| kistérség = Rétsági
| rang = [[község]]
| rang = [[község]]
16. sor: 17. sor:
}}
}}


'''Borsosberény''' [[község]] [[Nógrád megye|Nógrád megyében]], a [[Rétsági kistérség]]ben.
'''Borsosberény''' [[község]] [[Nógrád megye|Nógrád megyében]], a [[Rétsági járás]]ban.


== Fekvése ==
== Fekvése ==
== Megközelíthetősége ==
== Megközelíthetősége ==
* [[Budapest]]től mintegy 65 kilométerre északra található a 2-es számú (európai számozása E77) főútvonalon. [[Balassagyarmat]]tól hozzávetőleg 17 kilométerre délnyugatra, a [[parassapuszta]]i határátkelőtől pedig 15 kilométerre délkeletre helyezkedik el a [[Börzsöny (hegység)|Börzsöny]] hegység északkeleti lábánál.
* [[Budapest]]től mintegy 65 kilométerre északra található a [[2-es főút (Magyarország)|2-es számú]] (európai számozása [[E77 (európai út)|E77]]) főútvonalon. [[Balassagyarmat]]tól hozzávetőleg 17 kilométerre délnyugatra, a [[parassapuszta]]i határátkelőtől pedig 15 kilométerre délkeletre helyezkedik el a [[Börzsöny (hegység)|Börzsöny]] hegység északkeleti lábánál.


* [[Vonat]]tal a [[Magyar Államvasutak Zrt.|MÁV]] 75-ös számú ([[Vác–Balassagyarmat-vasútvonal|Vác–Diósjenő–Drégelypalánk–Balassagyarmat]]) vonalán közelíthető meg. A [[vasútállomás]] [[Diósjenő]] és [[Nagyoroszi]] között található. A 75-ös számú vonal a [[Börzsöny (hegység)|Börzsöny]] lábánál és az [[Ipoly]] völgyében vezet, hazánk egyik legszebb vasútvonala.
* [[Vonat]]tal a [[Magyar Államvasutak Zrt.|MÁV]] 75-ös számú ([[Vác–Balassagyarmat-vasútvonal|Vác–Diósjenő–Drégelypalánk–Balassagyarmat]]) vonalán közelíthető meg. A [[vasútállomás]] [[Diósjenő]] és [[Nagyoroszi]] között található. A 75-ös számú vonal a [[Börzsöny (hegység)|Börzsöny]] lábánál és az [[Ipoly]] völgyében vezet, hazánk egyik legszebb vasútvonala.
64. sor: 65. sor:


{{Nógrád megye helységei}}
{{Nógrád megye helységei}}
{{Rétsági járás}}

{{portál|Földrajz||Magyarország|-|Nógrád megye}}
{{DEFAULTSORT:Borsosbereny}}
{{DEFAULTSORT:Borsosbereny}}
[[Kategória:Nógrád megye települései]]
[[Kategória:Nógrád megye települései]]

A lap 2014. október 3., 16:38-kori változata

Borsosberény
Római katolikus templom
Római katolikus templom
Borsosberény címere
Borsosberény címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
VármegyeNógrád
JárásRétsági
KistérségRétsági
Jogállásközség
PolgármesterMolnárné Gere Rita[1]
Irányítószám2644
Körzethívószám35
Népesség
Teljes népesség871 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség50,59 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület20,26 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 58′, k. h. 19° 07′Koordináták: é. sz. 47° 58′, k. h. 19° 07′
Borsosberény (Nógrád vármegye)
Borsosberény
Borsosberény
Pozíció Nógrád vármegye térképén
Borsosberény weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Borsosberény témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Borsosberény község Nógrád megyében, a Rétsági járásban.

Fekvése

Megközelíthetősége

Története

A település környéke már a kőkorban is lakott volt, kő- és bronzkori leletek is előkerültek a község határában.

A község nevében a Berény utótag kabar törzsnévből keletkezett.

Első okleveles említése 1393-ban történt, amikor a Losonczy család volt a település birtokosa.

1470-ben Mátyás király Madách Lászlónak és Jánosy Gáspárnak adományozta a községet a csehek elleni hadjáratban szerzett érdemeik elismeréseként.

A 16. század közepétől Borsosberény is a török hódoltság területéhez tartozott, a török adóösszeírások több török birtokosának nevét is említik: 1587-ben például Rizván Divane drégelyi török vitézé volt. A török hódoltság időszakában nagyrészt elnéptelenedett a falu, népessége a 18. században növekedett meg jelentősen.

A falu további birtokos családjai voltak a századok folyamán: a Tihanyiak a 18. századtól, Ócsai Baloghok, a váci püspökség, Bartakovichok, a Tengeliczi Gindlyek, és a Mocsáryak, akik egészen 1945-ig birtokosok voltak a faluban. 1909 és 1945 között a Mikszáth család is birtokos volt a településen, a szomolyapusztai birtok a magyar nemzet ajándéka volt Mikszáth Kálmánnak negyvenéves írói jubileuma alkalmából.

A faluhoz tartozó Szomolyapuszta a középkorban önálló település volt, 1274-ben a Johannita Lovagrendnek önálló rendháza volt itt, ami azonban a századok folyamán teljesen elpusztult.

A török hódoltság korában Mahmud Bin Iltsi, majd Boszna Hasszán török birtokosait említik.

Katolikus temploma 1728 és 1730 között épült. Az egyik kúriát 1826-ban Tihanyi Tamás építtette, majd később a Mocsáryak tulajdonába került. A másik kúriát Bartakovich Ágoston építtette. A vasút 1909-re épült ki.

Népcsoportok

2001-ben a település lakosságának 91%-a magyar, 9%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[3]

Nevezetességei

  • 18. századi római katolikus templom
  • 1826-ban épített Tihanyi-Mocsáry kúria
  • A falutól nyugatra lévő hegyek a Duna-Ipoly Nemzeti Parkhoz tartoznak

Borsosberény tagja a Sugárkankalin Turisztikai Egyesületnek, melynek célja térség turizmusának fejlesztése, és természeti értékeinek bemutatása. A község a Palóc út egyik állomása is.

Jegyzetek

  1. ↑ Borsosberény települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 25.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora

További információk

Sablon:Nógrád megye helységei

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Borsosberény&oldid=15180586”