„Szénásfalu” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a →Története: õ→ő, û→ű with AWB |
Taz (vitalap | szerkesztései) demo |
||
22. sor: | 22. sor: | ||
| szélességi fok = 48 |
| szélességi fok = 48 |
||
}} |
}} |
||
'''Szénásfalu''' ({{ny-sk|Bzenica}}) község [[Szlovákia|Szlovákiában]], a [[Besztercebányai kerület]]ben, a [[Garamszentkereszti járás]]ban |
'''Szénásfalu''' ({{ny-sk|Bzenica}}) község [[Szlovákia|Szlovákiában]], a [[Besztercebányai kerület]]ben, a [[Garamszentkereszti járás]]ban. |
||
== Fekvése == |
== Fekvése == |
||
38. sor: | 38. sor: | ||
Bars vármegye monográfiájában ''"Szénásfalu, a Garamvölgyben fekvő tót kisközség, 717 róm. kath. vallású lakossal. E község már 1075-ben a szent-benedeki apátság alapítólevelében szerepel Boznica néven, 1256-ban azonban Bors ispán utódait is mint részbirtokosait találjuk említve. Azután egy darabig a revistyei vár tartozéka, de 1508-tól már Selmeczbánya várost uralja. Akkoriban Senicz és Brznicza tót néven is említik az oklevelek. Később, mikor már az erdőkincstár vette át a revistyei várbirtokokat, a Magyary-Kossa családot is a birtokosai között találjuk. 1663-ban a törökök a községet teljesen feldúlták. A mult század elején Szenicze néven szerepel. Mai nevével a Dóczyak birtoklása idejében találkozunk Zenasfa alakban. Kath. temploma nagyon régi építmény, de a török dúlások után teljesen átalakították. A községhez tartozik Záhorcse puszta is, mely hajdan önálló község és szintén Revistye várának tartozéka volt. A községnek van távirója és vasúti állomása, de postája Geletnek."'' <ref>{{Borovszky}} Bars vármegye.</ref> |
Bars vármegye monográfiájában ''"Szénásfalu, a Garamvölgyben fekvő tót kisközség, 717 róm. kath. vallású lakossal. E község már 1075-ben a szent-benedeki apátság alapítólevelében szerepel Boznica néven, 1256-ban azonban Bors ispán utódait is mint részbirtokosait találjuk említve. Azután egy darabig a revistyei vár tartozéka, de 1508-tól már Selmeczbánya várost uralja. Akkoriban Senicz és Brznicza tót néven is említik az oklevelek. Később, mikor már az erdőkincstár vette át a revistyei várbirtokokat, a Magyary-Kossa családot is a birtokosai között találjuk. 1663-ban a törökök a községet teljesen feldúlták. A mult század elején Szenicze néven szerepel. Mai nevével a Dóczyak birtoklása idejében találkozunk Zenasfa alakban. Kath. temploma nagyon régi építmény, de a török dúlások után teljesen átalakították. A községhez tartozik Záhorcse puszta is, mely hajdan önálló község és szintén Revistye várának tartozéka volt. A községnek van távirója és vasúti állomása, de postája Geletnek."'' <ref>{{Borovszky}} Bars vármegye.</ref> |
||
A [[trianoni békeszerződés]]ig [[Bars vármegye]] [[Garamszentkereszti járás]]ához tartozott. |
|||
==Népessége== |
|||
[[1910]]-ben 867, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. |
|||
[[2001]]-ben 549 lakosából 547 szlovák volt. |
[[2001]]-ben 549 lakosából 547 szlovák volt. |
||
[[2011]]-ben 545 lakosából 536 szlovák volt. |
|||
== Nevezetességei == |
== Nevezetességei == |
||
47. sor: | 52. sor: | ||
== Híres szülöttei == |
== Híres szülöttei == |
||
Itt született [[Andrej Kmeť]] (1841. november 19. – 1908. február 16.) szlovák régész, geológus, mineralógus, botanikus, etnográfus és katolikus pap. |
*Itt született [[Andrej Kmeť]] (1841. november 19. – 1908. február 16.) szlovák régész, geológus, mineralógus, botanikus, etnográfus és katolikus pap. |
||
⚫ | |||
⚫ | |||
== Külső hivatkozások == |
== Külső hivatkozások == |
||
{{commonscat|Bzenica}} |
|||
* [http://www.bzenica.sk/ Hivatalos oldal] |
* [http://www.bzenica.sk/ Hivatalos oldal] |
||
* [http://www.e-obce.sk/obec/bzenica/bzenica.html E-obce.sk] |
* [http://www.e-obce.sk/obec/bzenica/bzenica.html E-obce.sk] |
||
55. sor: | 64. sor: | ||
* [http://mapy.zoznam.sk/index.pl?zoom=6&pos_x=-448644&pos_y=-1249410&size=full&lang=sk&sipka=1&name=Bzenica%2C%20%8Eiar%20nad%20Hronom Szénásfalu Szlovákia térképén] |
* [http://mapy.zoznam.sk/index.pl?zoom=6&pos_x=-448644&pos_y=-1249410&size=full&lang=sk&sipka=1&name=Bzenica%2C%20%8Eiar%20nad%20Hronom Szénásfalu Szlovákia térképén] |
||
* [http://www.muzeum.sk/defaulte.php?obj=mesto&ix=bze A község a szlovák múzeumok honlapján] |
* [http://www.muzeum.sk/defaulte.php?obj=mesto&ix=bze A község a szlovák múzeumok honlapján] |
||
⚫ | |||
⚫ | |||
{{Garamszentkereszti járás}} |
{{Garamszentkereszti járás}} |
A lap 2014. szeptember 30., 11:04-kori változata
Szénásfalu (Bzenica) | |
Közigazgatás | |
Ország | Szlovákia |
Kerület | Besztercebányai |
Járás | Garamszentkereszti |
Rang | község |
Első írásos említés | 1326 |
Polgármester | Jozef Dekýš |
Irányítószám | 966 01 |
Körzethívószám | 045 |
Forgalmi rendszám | ZH |
Népesség | |
Teljes népesség | 614 fő (2021. jan. 1.)[1] |
Népsűrűség | 29 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 245 m |
Terület | 19,04 km² |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 48° 31′ 40″, k. h. 18° 44′ 41″Koordináták: é. sz. 48° 31′ 40″, k. h. 18° 44′ 41″ | |
Szénásfalu weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Szénásfalu témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség | |
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info |
Szénásfalu (szlovákul: Bzenica) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Garamszentkereszti járásban.
Fekvése
Garamszentkereszttől 13 km-re délnyugatra a Garam bal partján fekszik, Bükköskút tartozik hozzá.
Története
A korabeli feljegyzések 1075-ben egy "Gonzucha" nevű települést említenek ezen a területen. 1124-ben egy oklevélben "Boznica" alakban említenek itt egy falut. A mai települést hitelt érdemlő forrás 1326-ban "Bezenche" alakban említi először egy birtokvita kapcsán, mely a helyi nemesek és Léva várának kapitánya között robbant ki. A 15. században a revistyei uradalomhoz tartozott, majd 1536-tól Besztercebánya város, a Dóczy család és Zobonyi István voltak a főbb birtokosai. 1601-től a saskői váruradalom része. 1601-ben 70 háza volt. Az 1715-ös adóösszeírásban bányászokat, kézműveseket és kereskedőket is említenek a faluban. 1720-ban 37 adózója volt a településnek. 1828-ban 84 házában 560 lakos élt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak.
Vályi András szerint "SZÉNÁSFALU. Szenicz, Breznicza. Tót falu Bars Várm. földes Ura a’ Selmetzi Bányászi Kamara, lakosai katolikusok, fekszik Garam vize mellett, Geletnekhez nem meszsze, mellynek filiája; határja síkos, fája, legelője elég van, malma helyben, ’s külömbféle vagyonnyaikat jól eladhattyák." [2]
Fényes Elek szerint "Szénásfalu, (Szenicze), tót f., Bars vmegyében, Geletnekhez 1 fertály. 560 kath. lak. Erdeje legelője bőven. Vizi malom a Garan vizén. F. u. Selmecz városa, melly ut. post. " [3]
Bars vármegye monográfiájában "Szénásfalu, a Garamvölgyben fekvő tót kisközség, 717 róm. kath. vallású lakossal. E község már 1075-ben a szent-benedeki apátság alapítólevelében szerepel Boznica néven, 1256-ban azonban Bors ispán utódait is mint részbirtokosait találjuk említve. Azután egy darabig a revistyei vár tartozéka, de 1508-tól már Selmeczbánya várost uralja. Akkoriban Senicz és Brznicza tót néven is említik az oklevelek. Később, mikor már az erdőkincstár vette át a revistyei várbirtokokat, a Magyary-Kossa családot is a birtokosai között találjuk. 1663-ban a törökök a községet teljesen feldúlták. A mult század elején Szenicze néven szerepel. Mai nevével a Dóczyak birtoklása idejében találkozunk Zenasfa alakban. Kath. temploma nagyon régi építmény, de a török dúlások után teljesen átalakították. A községhez tartozik Záhorcse puszta is, mely hajdan önálló község és szintén Revistye várának tartozéka volt. A községnek van távirója és vasúti állomása, de postája Geletnek." [4]
A trianoni békeszerződésig Bars vármegye Garamszentkereszti járásához tartozott.
Népessége
1910-ben 867, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 549 lakosából 547 szlovák volt.
2011-ben 545 lakosából 536 szlovák volt.
Nevezetességei
- Szent Erzsébet tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1939-ben épült a régi 13. századi templom helyén.
- Andrej Kmeť emlékház.
Híres szülöttei
- Itt született Andrej Kmeť (1841. november 19. – 1908. február 16.) szlovák régész, geológus, mineralógus, botanikus, etnográfus és katolikus pap.
Jegyzetek
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség Bars vármegye.