„Szexuális erőszak (bűncselekmény)” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Külső hivatkozások → További információk AWB
a Bűncselekmények kategória hozzáadva (a HotCattel)
80. sor: 80. sor:
{{DEFAULTSORT:Ero~szakosko~zo~su~les}}
{{DEFAULTSORT:Ero~szakosko~zo~su~les}}
[[Kategória:Büntetőjog]]
[[Kategória:Büntetőjog]]
[[Kategória:Bűncselekmények]]

A lap 2014. szeptember 24., 20:00-kori változata

Az erőszakos közösülés akkor valósul meg, ha valakit erőszakkal vagy fenyegetéssel közösülésre kényszerítenek, vagy védekezésre, akaratnyilvánításra képtelen ember állapotát közösülésre használják fel. Az erőszakos közösülés a nemi erkölcs elleni, szexuális szabadság elleni bűncselekmények körébe tartozik. A szexuális kapcsolat során hiányzik a partnerek konszenzusa, illetve olyan partnerek között létesül szexuális kapcsolat, mely eleve nélkülözi a konszenzus-képességet.

A szabin nők elrablása, 1582-ben, Giambologna által készített szobor

Története

Az erőszakos közösülést a civilizáció kifejlődésétől kezdve bűncselekményként tartják számon és mindenhol büntetik. Hammurapi törvényoszlopán (i. e. 1792-1750) már olvashatjuk, hogy a házasságon kívüli nők elleni nemi erőszak halállal büntetendő. A görög mitológiában több helyen is előfordul az erőszakos közösülésről leírás, így például Europé Zeusz általi elrablása és megerőszakolása, mely nem számított bűnnek, illetve olvashatunk a thébai királyról, Laioszról, aki megerőszakolta Kriszippuszt, melynek megbüntetésére az istenek Théba városra dögvészt küldtek, tehát már egyértelműen bűnnek számított. A görög jogban az erőszakos magatartást (hübrisz), mint általános tényállást általában pénzbüntetéssel sújtották, így az erőszakos közösülést is. A római jog csak egészen a késői évszázadaiban, az 500-as években mondta ki az erőszakos közösülés (raptus) bűncselekményi minősítését, a megerősödő kereszténység elveinek köszönhetően. A középkorban szintén pénzbüntetéssel sújtották az erőszakos közösülés tettesét, melyet a nő apjának kellett fizetnie. Az erőszakos közösülés a középkortól kezdve fokozatosan kezdte átfogni azokat az eseteket is, amikor a nő védekezésre képtelen állapotban, akaratnyilvánításra képtelen állapotban volt (például el volt kábítva). Ez egészült ki a gyermekekkel folytatott szexuális aktussal, itt nem követelték meg még az erőszakot sem, mivel törvényi vélelem szólt amellett, hogy a kiskorú konszenzusra, védekezésre képtelen. Újabb változás volt, hogy a 20. században elismerték a jogalkotásban a férfiak megerőszakolásának lehetőségét is, így tehát a büntetőjogi törvények módosultak, és már nem a nő megerőszakolását, hanem bárki megerőszakolását büntették. Ez Magyarországon csak 1997-ben történt meg. Szintén ezen 20. századi időszakra tehető, amikor kikerült a törvényekből a „házassági életközösségen kívüli” megszorítás, azelőtt ugyanis a házasság alatt történt szexuális erőszak nem számított erőszakos közösülésnek. Magyarországon ez is 1997-ben változott meg.

A nemi erőszakkal összekapcsolható számos, világszerte komoly jogi procedúrát kiváltó vita: mivel a nemi erőszak esetében a nőknél fennállhat a teherbe esés veszélye, s mint nem kívánt terhesség megszakítható-e? Komoly problémákat azon országokban vet fel, ahol törvény tiltja az abortuszt. Egyes politikai szervezetek, melyek ellenzik az abortuszt ugyan, ilyen esetekben mégis kivételt készek tenni.

Magyar szabályozás

1978. évi IV. törvény

197. § (1) Aki mást erőszakkal, avagy az élet vagy testi épség ellen irányuló közvetlen fenyegetéssel közösülésre kényszerít, vagy más védekezésre, illetőleg akaratnyilvánításra képtelen állapotát közösülésre használja fel, bűntettet követ el, és két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha

a) az erőszakkal, avagy az élet vagy testi épség ellen irányuló közvetlen fenyegetéssel közösülésre kényszerített sértett a tizenkettedik életévét nem töltötte be,

b) a sértett az elkövető nevelése, felügyelete, gondozása vagy gyógykezelése alatt áll,

c) a sértettel azonos alkalommal, egymás cselekményéről tudva, többen közösülnek.

(3) A büntetés öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha a (2) bekezdés a) pontja szerinti erőszakos közösülés a (2) bekezdés b) vagy c) pontja szerint is minősül.

Passzív alany

A passzív alany – a bűncselekmény sértettje – kortól és nemtől függetlenül bárki lehet (férfi és nő). Nő ellen csak férfi követheti el, férfi ellen csak nő. Az angolszász jogrendszer azonban az erőszakos közösülésnél nem kívánja meg, hogy a passzív alany és a tettes különböző nemű legyen, a férfi férfi által és a nő nő által történő megerőszakolását is erőszakos közösülésnek tekinti. Ennek okait a következő részben olvashatjuk.

Elkövetési magatartás

Az elkövetési magatartásnak két fordulata van, melyeknek meg kell valósulnia: a közösülésre kényszerítésnek és a közösülésre felhasználásnak. Mindkét magatartás közös eleme a közösülés, mely fogalomnál eltér a köznapi, biológiai és jogi jelentés.

Biológiai értelemben közösülés alatt azt a nemi aktust értjük, amikor a férfi nemi szerve részben vagy egészben behatol a nő nemi szervébe, és amely következtében magömlés is bekövetkezik.

Büntetőjog a közösülés befejezettségéhez kevesebb feltételt kíván meg: megtörténik a közösülés, ha közösülési szándékkal a nemi szervek érintkezése megtörténik, a férfi hímvesszője a női szeméremajkakkal érintkezik. Így magyarázható, hogy nemileg fejletlen életkorú passzív alany sérelmére is el lehet követni a bűncselekményt. Az angolszász jog nem a nemi szervek érintkezését kívánja meg az erőszakos közösüléshez, hanem egyrészt elegendőnek tartja, a hímvessző az anusszal érintezik, illetve ha ujjal vagy műpénisszel érintkezik az anusz, illetve a szeméremajkak. Így érthető meg, hogy férfi férfival szemben is és nő nővel szemben is elkövetheti a bűncselekményt. A magyar szabályozás az utóbb említett szexuális cselekményeket a szemérem elleni erőszak körében bünteti, hasonló büntetési tételekkel mint az erőszakos közösülésnél. A közösülés megtörténte mellett feltétel, hogy arra kényszerítés hatása miatt kerüljön sor, mely kényszerítés alatt olyan tevékenységet értünk, mely alkalmas a sértett komoly ellenállásának leküzdésében, és amelynek eredményeképpen a sértett képtelen valódi akaratának megfelelő magatartás tanúsítására. Ha akaratnyilvánításra, védekezésre képtelen személlyel szemben követik el a bűncselekményt, úgy a kényszerítés nem feltétel, a bűncselekmény a közösüléssel megvalósul.

Elkövetési mód

Az erőszakos közösülés vagy erőszakkal valósulhat meg, vagy fenyegetéssel, mely a kényszerítés, mint elkövetési magatartás során kerül kifejtésre. Erőszak valamely személyre közvetlenül ható olyan fizikai erő kifejtése, amely az ellenállást megtöri. Beszélhetünk:

  • akaratot hajlító erőszakról – vis compulsiva
  • akaratot megtörő erőszakról – vis absoluta

Az erőszakos közösülésnél a feltétel az akaratot megtörő erőszak.

Az erőszakos közösülés másik módja az élet vagy testi épség ellen irányuló közvetlen fenyegetés, mely olyan súlyos hátrány kilátásba helyezése, mely alkalmas arra, hogy a megfenyegetettben komoly félelmet keltsen. A fenyegetésnek élet vagy testi épség ellen kell irányulnia, dolog elleni nem lehet (például a szoba berendezéseinek összetörésével való fenyegetés nem elegendő ahhoz, hogyha a fenyegetés hatására közösülés történik, utólag az erőszakos közösülés megállapítható legyen). A fenyegetés bárki ellen irányulhat, nem kötelező a megerőszakolandóra vonatkoznia. Közvetlennek kell lennie, tehát a fenyegetésnek jelen lévő ember ellen kell irányulnia, vagy jelen nem lévő ember ellen kell irányulnia, ilyenkor akkor közvetlen a fenyegetés, ha a kilátásba helyezett hátrány előbb következik be, mint ahogy a sértett a fenyegett helyzetből szabadulni tudna (nem közvetlen fenyegetés pl.: „-Ha nem fekszel le velem, 1 hónap múlva megölöm az öcsédet!”)

Védekezésre képtelenség: sértett nem képes fizikai ellenállást kifejteni (például rokkant, nem tud mozogni stb.). Megdönthetetlen vélelem szól amellett, hogy a 12. életév alatti személy védekezésre képtelen.

Akaratnyilvánításra képtelenség: sértett pszichikailag képtelen a védekezésre. Ez lehet átmeneti ájultság, alvás, ittasság, kábultság, és lehet állandó jellegű is például kóros elmeállapot. Kóros elmeállapotnál vizsgálandó, hogy a sértett korlátozott beszámítási képességgel rendelkezik-e – ekkor bűncselekmény nem történik, vagy beszámítási képességének teljes hiánya állapítható meg – ekkor azt kell vizsgálni, hogy a szexuális cselekmények vonatkozásában kell-e akaratnyilvánításra képtelennek tekinteni. Ha a szexuális kapcsolat kialakítására való képessége megvan, úgy a vele közösülő nem követi el az erőszakos közösülést.

Y. beszámítási képesség nélküli, kóros elmeállapotú közösül:

X. egészséges elmeállapotú 14 éven felülivel: vizsgálni kell a szexuális kapcsolatra vonatkozó akaratnyilvánítását Y. kóros elmeállapotúnak,
ha megvan: nem bűncselekmény
ha nincs: X. bűncselekményt követett el
X. 14 éven alulival: 14 éven aluli nem büntethető, kóros elmeállapotú a törvény szerint nem büntethető
X. kóros elmeállapotúval: nem büntethető X. törvény alapján

A bűncselekmény elkövetője

Az elkövető bárki lehet, aki a sértettől eltérő nemű és rendelkezik közösülési képességgel. Az angolszász jogban a sértettel azonos nemű is lehet az elkövető.

A bűncselekmény csak szándékosan követhető el.

További információk

Commons:Category:Rape
A Wikimédia Commons tartalmaz Szexuális erőszak (bűncselekmény) témájú médiaállományokat.
  • Helen Benedict: Csak okosan! Önvédelem kamaszoknak, Ford. Drixler Ildikó, Budapest, Háttér Kiadó - NANE Egyesület, 2004
  • Susan Forward: Mérgező szülők. Hogyan szabaduljunk meg fájdalmas örökségünktől, és nyerjük vissza életünket?, Ford. Kövi György, Budapest, Háttér Kiadó, 2000
  • Judith Lewis Herman: Trauma és gyógyulás. Az erőszak hatása a családon belüli bántalmazástól a politikai terrorig, Ford. Kuszing Gábor, Budapest, Háttér Kiadó - Kávé Kiadó - NANE Egyesület, 2003
  • Alice Miller: A tehetséges gyermek drámája és az igazi én felkutatása, Ford. Pető Katalin, Budapest, Osiris Kiadó, 2002
  • Alice Miller: Kezdetben volt a nevelés, Ford. Fischer Eszter, Budapest, Pont Kiadó, 2002.
  • Az „erőszakos közösülés, szemérem elleni erőszak” jogszabályi értelmezése a Magyarország.hu-n