„Sánta Ferenc (író)” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
→További információk: navbox |
a paraméternevek egységesítése, replaced: |született_idő → |születési dátum, |született_hely → |születési hely, |elhunyt_idő → |halál dátuma, |elhunyt_hely → |halál helye AWB |
||
3. sor: | 3. sor: | ||
|kép= |
|kép= |
||
|képaláírás= |
|képaláírás= |
||
| |
|születési dátum= [[1927]]. [[szeptember 4.]] |
||
| |
|születési hely= [[Brassó]] |
||
| |
|halál dátuma= [[2008]]. [[június 6.]] {{életkor-holt|1927|9|4|2008|6|6}} |
||
| |
|halál helye=[[Budapest]] |
||
|nemzetiség=magyar |
|nemzetiség=magyar |
||
|szülei= |
|szülei= |
A lap 2014. szeptember 24., 20:47-kori változata
Sánta Ferenc | |
Élete | |
Született | 1927. szeptember 4. Brassó |
Elhunyt | 2008. június 6. (80 évesen) Budapest |
Sírhely | Farkasréti temető |
Nemzetiség | magyar |
Gyermekei | Sántha Ferenc |
Pályafutása | |
Jellemző műfaj(ok) | novella, regény |
Fontosabb művei | Sokan voltunk Az ötödik pecsét Húsz óra |
Kitüntetései |
|
Irodalmi díjai | József Attila-díj Kossuth-díj |
A Wikimédia Commons tartalmaz Sánta Ferenc témájú médiaállományokat. |
Sánta Ferenc (Brassó, 1927. szeptember 4. – Budapest, 2008. június 6.) Kossuth-díjas magyar író. Munkái 23 nyelven jelentek meg.
Nem található szabad kép.(?) | |
Sánta Ferenc fiatalkori portréja |
Életpályája
Gyermekkorát Sepsibükszádon, Marosvásárhelyen, majd Kolozsváron töltötte. Tanulmányait a Farkas utcai Katolikus Elemi Iskolában, az Unitárius Kollégium Gimnáziumában (1940-1945 között) és a Debreceni Református Kollégium Gimnáziumában (1945-1946 között) folytatta.
„ | Már harmadik hónapja éheztünk, s két hete csak egyszer ettünk egy nap. Anyám már marékkal mérte a puliszkát. Egy marék, két falás, másnapig semmi. | ” |
– Sánta Ferenc: Sokan voltunk |
1947-1950 között a Dorogi Szénbányászati Tröszt Pilisszentiváni Bányaüzemben dolgozott. 1953-1956 között a Kispesti Vörös Csillag Traktorgyár munkása volt. 1954-től publiált. 1956-ban a Petőfi-kör vezetőségi tagja volt. 1957-ben a Ganz Daru- és Hajógyár alkalmazottja volt. 1958. szeptember 1-jétől a Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézetének munkatársa volt. 1987-ben a Magyar Demokrata Fórum alapító tagja volt. 1989-től a Magyar Szellemi Védegylet intézőbizottsági tagja volt. 1990-ben a Magyar Henry George Társaság alapító tagja volt. 1994-től a Magyar Művészeti Akadémia tagja volt.
Fia, Mózsi Ferenc író.
Munkássága
Pályakezdését az irodalomtörténészek Móricz Zsigmondéhoz hasonlítják hasonló szemléletük miatt. Egy családi mitológia körvonalait kibontakoztató első elbeszélései az emberi értékeket, a helytállást, a munka becsületét továbbörökítő szegénység világába vezetnek. Mesei hangulatok, lírai pátoszok Tamási Áronra emlékeztetnek (Kicsi madár). Második kötetében (Farkasok a küszöbön, 1961) az érzelmes közvetlenséget drámaiság, diszharmonikus világérzés váltja fel. Tudatosan értelmezi a kisember és a hatalom viszonyát, az egyéni és társadalmi felelősség-vállalást (Nácik, Olasz történet, A veder). Az élet újrateremtését világnézetek fölött állónak fogta fel (A Müller család halála). A kegyetlen világban, a megalázottságban őrzött tisztesség példázata is egyetemes igazságok kimondását célozza (Szegény leány, szegény legény; Kicsik és nagyok). A jelképelemeknek a konkrét életanyagba való emelésével kísérletezik (Isten a szekéren). Az ötödik pecsét (1963) című regénye az etikus és történelmi cselekvés ellentétét fogalmazza meg. Társadalmi problémákkal foglalkozik Húsz óra (1964) című regénye, melyben egy újságíró előtt egy 1956-os gyilkosság után érdeklődve feltárul egy falu élete. Az áruló (1966) című vitaregénye egy író éjszakai meditációja négy lehetséges emberi magatartásról a huszita háború korának fiktív alakjait állítva középpontba.
A Húsz óra és Az ötödik pecsét című regényeiből film készült (lásd Az ötödik pecsét (film)).
Művei
- Sokan voltunk (1954), elbeszélés (az Irodalmi Újság hasábjain)
- Téli virágzás (novellák, 1956)
- Farkasok a küszöbön (elbeszélések, 1961)
- Az ötödik pecsét (regény, 1963)
- Húsz óra (regény, 1964)
- Az áruló (kisregény, 1966)
- Éjszaka (dráma, 1968)
- Isten a szekéren (válogatott novellák, 1970)
- Föld (válogatott elbeszélések, 1981)
- Kicsik és nagyok (válogatott novellák, 1982)
- A szabadság küszöbén (esszék, cikkek, interjúk, 1993)
- Halálnak halála (regények, elbeszélések, 1994)
- Három hely
Filmfeldolgozások
- Mécsek (tévéfilm, 1992)
- Éjszaka (filmdráma, 1989)
- Az ötödik pecsét (filmdráma, 1976)
- A Müller család halála (tévéfilm, 1972)
- Halálnak halála (tévéfilm, 1969)
- Húsz óra (filmdráma, 1965)[1]
Díjai, elismerései
- József Attila-díj (1956, 1964)
- Arany Nimfa-díj (Monte Carlo, 1970)
- Kossuth-díj (1973)
- A Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje (1991)
- Angyalföld díszpolgára (1998)
- Hazám-díj (2004)
- Magyar Művészetért-díj (2004)
- A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje /polgári tagozat/ (2007) - irodalmi életműve elismeréseként.
Jegyzetek
- ↑ Sánta Ferenc a PORT.hu-n (magyarul)
Források
- Hermann Péter: Ki kicsoda 2002 CD-ROM, Biográf Kiadó ISBN 963-8477-64-4
- Ki kicsoda a magyar irodalomban? Könyvkuckó Kiadó, Budapest, 1999 ISBN 9-638157-91-7
További információk
- A Wikimédia Commons tartalmaz Sánta Ferenc témájú kategóriát.
- Sánta Ferenc a PORT.hu-n (magyarul)
- Sánta Ferenc az Internet Movie Database oldalon (angolul)
- Sánta Ferenc emlékülés az Írószövetségben
- Az ötödik pecsét műfordításokban - Bábel Web Antológia
- Sánta Ferenc: Az ötödik pecsét - Húsz óra - Az áruló
- Szerzői adatlapja a Molyon
- Ferenc Adatlapja az MMA oldalán
- Sánta Ferenc profilja a Digitális Irodalmi Akadémia honlapján
- Kortárs magyar írók