„Astrid Lindgren” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Nincs szerkesztési összefoglaló
Dexbot (vitalap | szerkesztései)
16 053 szerkesztés
a Removing Link GA template (handled by wikidata)
76. sor: 76. sor:
[[Kategória:Svéd nők]]
[[Kategória:Svéd nők]]
[[Kategória:Svéd forgatókönyvírók]]
[[Kategória:Svéd forgatókönyvírók]]

{{Link GA|no}}

A lap 2014. szeptember 24., 06:43-kori változata

Astrid Lindgren
SzületettAstrid Anna Emilia Ericsson
1907. november 14.[1][2][3][4][5]
Vimmerby
Elhunyt2002. január 28. (94 évesen)[1][2][3][4][5]
Stockholm
Állampolgárságasvéd[6][7]
HázastársaSture Lindgren (1931. április 4. – 1952. június 15.)
Gyermekei
  • Lars Lindgren
  • Karin Nyman
SzüleiHanna Ericsson
Samuel August Ericsson
Foglalkozása
Kitüntetései
  • Mosolyrend
  • Svenska Dagbladet Literature Prize (1945)
  • Nils Holgersson Plaque (1950)
  • Deutscher Jugendliteraturpreis (1956)
  • Hans Christian Andersen-díj (1958)
  • Member of the Order of Vasa (1968)[8]
  • Expressens Heffaklump (1970)
  • Litteris et Artibus (1975)
  • A német könyvszakma békedíja (1978)[9]
  • Zilveren Griffel (1983)
  • Illis quorum (1985)[10]
  • Lisebergsapplåden (1985)[11]
  • Selma Lagerlöf-díj (1986)
  • Művészetek és Irodalom tisztje (1991)
  • Megélhetési Jog díj (1994)
  • Order of Freedom of the Republic of Slovenia (1995)
  • International Swede of the Year (1997)
SírhelyeVimmerby Cemetery[12][13]
Astrid Lindgren aláírása
Astrid Lindgren aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Astrid Lindgren témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Astrid Anna Emilia Lindgren (eredetileg Astrid Anna Emilia Ericsson; Vimmerby, 1907. november 14. – Stockholm, 2002. január 28.) svéd gyermekkönyv- és forgatókönyvíró.

2013 májusában a világ 18. legtöbbet fordított írója, könyveit 88 nyelvre fordították le és 144 millió példányban keltek el. Számos történetét megfilmesítették. Történeteinek legismertebb figurái Harisnyás Pippi, Háztetey Károly és Juharfalvi Emil.

Élete

Gyerekkora

Astrid Anna Emilia Ericsson a Näs nevű farmon született Vimmerby közelében, Svédország Småland nevű részén, Samuel August Ericsson és Hanna Jonsson második gyermekeként. Iskoláit Vimmerbyben járta ki. Bár jó tanuló volt, rebellis viselkedésével sokszor kivívta szülei haragját. Szívesen járt a városba táncolni és elsőként vágatta rövidre a haját.

Ifjúsága

Az érettségit követően 1924-ben a Vimmerby Tidning nevű helyi lapnál helyezkedett el. A cikkek korrektúrázása mellett kisebb írásai jelentek meg a helyi eseményekről.

1926-ban Stockholmba költözött, ahol gyors- és gépírást kezdett tanulni. December 4-én megszületett Lars nevű fia, aki egy időre nevelőszülőkhöz került Koppenhágába.

1928-ban Astrid Ericsson állást kapott a Királyi Automobil Klubnál és 1931-ben Sture Lindgrenhez – az autóklub irodavezetőjéhez – ment feleségül. 1930-ban Lars fia hazakerült Svédországba, és az esküvőt követően Astrid – aki háziasszonyként otthon maradt – magukhoz vette.

1933-ban Astrid Lindgrennek több karácsonyi elbeszélése is megjelent napilapokban. 1934. május 21-én megszületett Karin nevű lánya.

Főállású anyaként

Második gyermekének születése után Astrid Lindgren legtöbb idejét gyerekeinek szentelte. Ez alól jelentett kivételt, hogy 1940-től éjszakánként a titkosszolgálat cenzúrahivatalában kapott egy titkos állást, ahol a behívott katonák külföldi levelezését ellenőrizte.

1941-ben a tüdőgyulladással betegeskedő Karin lánya kérte, hogy meséljen neki Harisnyás Pippiről. Ekkor egymás után születtek a mesék egy furcsa szeplős kislányról, aki egy lóval és egy majommal lakott egy nagy házban. 1944-ben egy baleset után Astrid Lindgrennek egy hétig ágyban kellett maradnia és ekkor írta le a történeteit Pippiről, amiket már korábban elmesélt Karinnak és a barátainak. A kézirat egy példányát próbaképpen elküldte a Bonniers kiadónak, ahol azonban nem talált fogadtatásra. Szeptemberben második díjat nyert az újonnan alakult Rabén & Sjögrens kiadó lányregény pályázatán, és 1945-ben a kiadó gyerekkönyv-pályázatára beadta az átdolgozott Harisnyás Pippi könyvet. Ezúttal megnyerte a versenyt.

Írói pályafutása

A Harisnyás Pippi igen jó fogadtatásban részesült mind a kritikusok, mind az olvasóközönség részéről. Ezt követően sorban jelentek meg könyvei a 80-as évekig.

Könyvei

  • 1944 - Britta kiönti a szívét (Britt-Mari lättar sitt hjärta)
  • 1945 - Kerstin och jag
  • 1945 - Harisnyás Pippi (Pippi Långstrump)
  • 1946 - Harisnyás Pippi hajóra száll (Pippi Långstrump går ombord)
  • 1946 - Az ifjú mesterdetektív / Kalle nyomozni kezd (Mästerdetektiven Blomkvist)
  • 1947 - Alla vi barn i Bullerbyn
  • 1948 - Harisnyás Pippi a Déltengeren (Pippi Långstrump i Söderhavet)
  • 1949 - Mera om oss barn i Bullerbyn
  • 1949 - Nils Karlsson-Pyssling (novellagyűjtemény)
  • 1950 - Kati in Amerika
  • 1950 - Kajsa Kavat (novellagyűjtemény)
  • 1951 - Veszélyben a nagymufti kincse / Kalle nem ijed meg az árnyékától (Mästerdetektiven Blomkvist lever farligt)
  • 1952 - Bara roligt i Bullerbyn
  • 1953 - Kalle és Rasmus (Kalle Blomkvist och Rasmus)
  • 1954 - Mio, édes fiam (Mio, min Mio) - 1987-ben film készült belőle, melynek angol címe: Mio in the Land of Faraway
  • 1955 - Öcsi és a repülő bácsika / Háztetey Károly és kisöcsi (Lillebror och Karlsson på taket)
  • 1956 - Rasmus på luffen
  • 1957 - Rasmus, Pontus och Toker
  • 1958 - Barnen på Bråkmakargatan
  • 1959 - Sunnanäng (novellagyűjtemény)
  • 1960 - Pirosházi történetek (Madicken)
  • 1961 - Lotta på Bråkmakargatan
  • 1962 - Háztetey Károly újra repked (Karlsson på taket flyger igen)
  • 1963 - Juharfalvi Emil (Emil i Lönneberga)
  • 1964 - Vi på Saltkråkan
  • 1966 - Juharfalvi Emil újabb csínyei (Nya hyss av Emil i Lönneberga)
  • 1968 - Háztetey Károly még egyszer (Karlsson på taket smyger igen)
  • 1970 - Juharfalvi Emil még egyszer (Än lever Emil i Lönneberga)
  • 1973 - Oroszlánszívű testvérek (Bröderna Lejonhjärta)
  • 1976 - Madicken och Junibackens Pims
  • 1981 - Ronja, a rabló lánya / A rabló lánya (Ronja Rövardotter)

Lásd még

További információk

Commons:Category:Astrid Lindgren
A Wikimédia Commons tartalmaz Astrid Lindgren témájú médiaállományokat.

astridlindgren.se

  1. ↑ a b Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 9.)
  2. ↑ a b Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  3. ↑ a b Encyclopædia Britannica (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. ↑ a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  5. ↑ a b Find a Grave (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  6. ↑ Astrid Lindgren
  7. ↑ Sveriges dödbok 1830–2020, 2022. március 21., Lindgren, Astrid Anna Emilia
  8. ↑ https://phaleristica.wordpress.com/2015/10/21/drottning-louise-slog-upp-portarna/, 2023. szeptember 11.
  9. ↑ Friedenspreis 1978 Astrid Lindgren
  10. ↑ https://phaleristica.com/2016/03/08/kvinnliga-ordens-och-medaljmottagare/, 2023. november 15.
  11. ↑ Lisebergsapplåden (svéd nyelven). (Hozzáférés: 2022. május 4.)
  12. ↑ Minnet lever efter Astrid Lindgren (svéd nyelven), 2002. augusztus 26. (Hozzáférés: 2021. augusztus 11.)
  13. ↑ I Astrids fotspår. (Hozzáférés: 2021. augusztus 11.)
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Astrid_Lindgren&oldid=15144017”