Pálffy Miklós (nádor)

Pálffy ( V.) Miklós
Palatin Erdödi gróf Pálffy Miklós (Josef Kriehuber litográfiaja, 1827-ben)
Született	1657. május 1. Pozsony
Elhunyt	1732. február 20. (74 évesen) Pozsony
Állampolgársága	Habsburg Birodalom magyar
Nemzetisége	magyar
Gyermekei	Pálffy Lipót Karl Pálffy Johann Baptist Pálffy Franz Pálffy Karoline Dorothea Gräfin Rogendorf Eleonóra, Gräfin Pálffy ab Erdöd Pálffy Filippina Mária Karolina Anna Dorottya, Gräfin Pálffy ab Erdöd
Szülei	Maria Eleonore, Gräfin von Harrach zu Rohrau Pálffy Miklós
Foglalkozása	főúr, tábornagy, nádor
Tisztsége	a Magyar Királyság nádora (1714. október 14. – 1732. március 20.) Pest-Pilis-Solt vármegye főispánja (1714. október 19. – 1741. június 20.)
A Wikimédia Commons tartalmaz Pálffy ( V.) Miklós témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Pálffy ( V.) Miklós (1657. május 1. – Pozsony 1732. február 20. ) főúr, császári tábornagy , Magyarország nádora.

Család származása

Erdődi előnevű neves történelmi grófi család tagja volt. Apja Pálffy (IV.) Miklós királyi koronaőr, főajtónálló, anyja gróf Harrach Mária Eleonóra volt.

Élete

Tanulmányait Nagyszombaton kezdte, de 1670-től kezdve a pozsonyi iskolákban tanult..Atyja halála után (1679), özvegy édesanyját Lipót, királyi gyermekeinek nevelésével bízta meg, ezért a család Bécsbe költözött. Császári és királyi udvarnokként kezdte pályáját. 1675-ben kamarássá nevezték ki, de az udvarit, hadseregbeli szolgálatra cserélte.

Hadi pályafutása

1687 április 19-én már ezredes és Esztergom várának kapitánya. 1688 szept. 1-én a saját költségén felállított 12 századból álló magyar gyalogezrede élére áll. Erre az önálló hadtestre alapozza katonai karrierjét.

1690 május 30-án vezérőrnagy lett, 1692 aug. 6-án altábornagy és kassai parancsnok, 1693 ápr. 7-én pedig főkamarásmester. 1693. év elején a török ellen vonul, Croy Jenő herczeg seregéhez rendelik és Belgrád visszafoglalása a céljuk. Croy herczegnek nem volt elegendő tekintélye és alvezéreivel szemben. Johann Donatus Heisslerrel folyton viszálykodott, így az ostrom igencsak akadozott. Pálffynak jutott a feladat, hogy a viszálykodásokat kiegyenlítse és a hadifegyelmet helyreállítsa. Serege élén gyakori támadásokat intézett a vár ellen. Egyik támadásnál olyan közel került az ellenséges állásokhoz, hogy egy ágyúlövedék éppen hogy elkerülte őt, de leterítette mellőle Kaiserfeldet az ostrom-műveletek tüzérségi parancsnokát.

Közszolgálati tisztségei

Pálffy Miklós a lábsérülése egész életére nyomot hagyott járásán. Katonai szolgálatra nem volt alkalmas, ezért azt otthagyta. 1694 december. 10-én Pozsony vármegye főispánja, 1700 aug. 2-án belső titkos tanácsos, 1701-ben koronaőr, mely tisztségében az 1715-ös országgyűlés megerősítette. Majd a császári gyalogsági testőrség parancsnoka lett 1701-ben. Az év közepétől (június 1-től) táborszernagy. 1711-ben Eleonóra császárnő és régens főlovászmestere.

Testvérével Pálffy Jánossal együtt ostromolták Belgrádot, majd mind a ketten ott vannak a trónfoglaló ''III. Károly'' király fogadási ceremóniáján. Hamarosan el is nyerik az új uralkodó kegyeit. Miklós 1712 március 30-án az aranygyapjas rend lovagja.. 1713 jan. 6-án, Erdődy György halála után, országbíróvá történt választásával együtt a kunok kapitánya címet és a történelmi vármegyék élére történő főispáni kinevezést is megkapta. 1714 október 14-én pedig nádor lett.

Részt vesz az 1713 ápr. 19-én és azt megelőző titkos tanácskozáson, melyek a Pragmatica Sanctiót készítették elő az 1722-23. évi rendi országgyűlésre, amely végül tővénybe iktatta , Csáky bíboroson és Károlyi Sándoron kívül Pálffy Miklós tett a legtöbbet az uralkodó család női ágának örökösödési joga érdekében. Testvéréről, Pálffy Jánosról már nem is beszélve, aki horvát bánként előzetesen már megszavaztatta délvidéken, tekintélye miatt a felvidéki megyék is az elfogadás mellett voksoltak.

A király nagy örömmel fogadta a törvénybefoglalást. Nem is maradt hálátlan. Még tartott az országgyűlés, amikor már levélben írt köszönetet a Pálffyaknak. Miklósnak eképpen.:

Mein lieber alt und krumber Palatin! - Weiss auch, dass ich das Meiste meinem Nikerl und den Seinigen schuldig bin (Kedves öreg, sánta palatinusom! Tudom, hogy legtöbbet köszönhetek Miklósomnak és hozzátartozóinak.) (Fessler: Gesch. d. Ungarn. X. 49.)

Az országgyűlés berekesztésekor, önarcképes festményt ad Miklósnak és mellé a szentgyörgyi és bazini uradalmakat szándékolta adni, de végül "csak" Bajmóc várát és a velejáró uradalmat (4 m. város 14 falu) kapták meg 1726-ban. 200.000 frt (aranyforint) kegyadomány fejében.

Ami késik nem múlik,1734-ben a másik két uradalom is az övéké lesz, amikor a háború költségeihez 50.000 frt-os rendkívüli hozzájárulásukat az uralkodóház elismerte. A királyi adománylevél külön kiemeli a család rendíthetetlen hűségét és a koronáért tett szolgálatait.(Millenn. Tört. VIII. k. 223..)

Pálfi Miklós nádor fényűző háztartása és fogadási asztala nemzetközi hírű volt.

Nádorként rendezte a töröktől visszaszerzett területek sorsát.Az új döntő bizottság a Neoacquistica Commissio képviselői 1702 júliusában jelentek meg Szegeden a megye és Lovagrend közti területi vita felmérésére és rendezésére. Pálffy Miklós 1715 évi X. törvénycikkének megfelelően Pozsonyban, Zágrábban és Kassán állítottak fel további bírálóbizottságokat.

Tudomány szolgálatában szerzett érdemei

1723-as évi országgyűlés határozatán alapulva saját hatáskörében elrendelte az egyházi és magánlevéltárak egybegyűjtését. Előírta, hogy a kincstári kamaráknál levőket is (!) be kell vonni a körbe. Érdemben ő teremtette meg a mai magyar Országos Levéltár gyűjteményi alapját. (Érdemes megnézni mit ír erről annak weblapja.)

Az új országos levéltár székhelye Pozsony lett: A Pálffyak bazini, vöröskői, bajmóci irat és levéltárainak anyaga egészítette ki a Pálffy Miklós sok hasonlóval rendelkező nemest maga keresett meg a gyűjtésben. Tette a dolgát, amíg erejéből bírta. Élete alkonyán köszvény kínozta, de a tudományt a gyűjtést és a kutatást sosem hanyagolta, maga is kutatta és szívesen elmerült az iratokban. Kiváló színvonalon gyakorolta a tudományokat, de támogatta, pártfogolta jeleseit is. Bél Mátyás műveinek kiadását is. Számára még egy nagyobb kegydíjat is elért a királynál. Hasznos gesztusnak bizonyult, hogy támogatta korának híres tudósát, hiszen Feleségét Báró Weichs Katalin Erzsébetet túlélte, hiszen 1724. június 25-én hunyt el. Páffy V. Miklós nádor pedig csak 1732. február 20-án , Mindketten Pozsonyban.

Életútja egy újabb vastagbetűs fejezetet rótt a Pálffyak Dicsőség Könyvébe.

Boldog családi körben született 7 fia és négy lánya tőle kapott esélyt ugyanerre.

Források

• Magyar életrajzi lexikon. Akadémiai Kiadó. Budapest: (kiadó nélkül). 1969.  

• Nagy Iván: Magyarország családai czimerekkel és nemzékrendi táblákkal. Kiadja Ráth Mór. Pest: (kiadó nélkül). 1862.  

• Egy felföldi polihisztor