Pázmándi Horváth Endre

Pázmándi Horvát Endre
Született	Horváth András 1778. november 28. Pázmándfalu
Elhunyt	1839. március 7. (60 évesen) Pázmándfalu
Állampolgársága	magyar
Nemzetisége	magyar
Foglalkozása	költő, író, plébános
Sablon • Wikidata • Segítség

Pázmándi Horvát Endre (eredeti neve: Horváth András) (Pázmándfalu, 1778. november 28. – Pázmándfalu, 1839. március 7.) magyar költő, római katolikus plébános, a Magyar Tudományos Akadémia tagja (1830).

Élete

Paraszt szülők gyermekeként látta mega napvilágot.

Pozsonyban bölcsészetet tanult. 1797-ben lett a Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziuma diákja. Győrben tanult teológiát.

1801-ben pappá szentelték. 1801-től Fertőszéplakon, Szergényben, 1803-1806 között pedig Győrben, 1806-tól Téten, 1829-től 10 évig Pázmándfaluban volt plébános. 1822-től az Auróra munkatársa volt. 1835-től alesperes volt.

Fájl:Pfalu pazmandi Horvat Endre lakohaza.JPG

Háza Pázmándfaluban

Költészete

Zirc emlékezete (1814) című versében a ciszterci rend történetét írta meg. Horvát István támogatásával honfoglalás kori eposz megírásába kezdett. Kisebb hexameteres eposzokat, történeti tárgyú elbeszélő költeményeket (Gritti Lajos, 1821; Csesznek vára, 1826; Török Bálint a feleségének, 1824), néhány ízes, eleven ritmusú bordalt és népdalt is írt. 1832-ben Árpád című eposzával a honfoglalás nagy eposzát kívánta pótolni. Komoly szerepe volt a nyelvújításban, a mérsékelt irányzat híve volt, kerülte a harcot.

Művei

• Főtisztelendő Mártony János úr győri kanonok neve ünnepén az ő káplánjának lantja (1805)
• Méltóságos Vilt József úrnak, midőn a győri püspökségbe, ünnepi készületekkel béiktatott (1806)
• Egy tiszamelléki magyarnak elmélkedése a hűségről (1807)
• Rövid halotti beszéd, melyet néhai... Darányi Juliánna aszszonynak... Sárközy Zsigmond úr szerelmes párjának sírjánál mondott (1807)
• A felkelő nemzetnek, a buzogányos vitéz magyaroknak (1809)
• Zirc emlékezete (1814)
• A nemes szívű magyarokhoz a pest-nemzeti teátrom ügyében (1815)
• Horvát Istvánhoz (1815)
• A győri nevendék papságnak, midőn a pesti nemzeti theatrumra száz forintot össze szedett és Kultsár István úrnak béküldött... (1815)
• Franczia egyházi katekizmus, a magyar országihoz alkalmaztatva (1815)
• Méltóságos Paintner Mihály püspök úrnak Győrből Budára lett általkelésére (1816)
• Főméltóságos kegyelmes Schwarzenberg Ernest ő herczegségének a győri püspökségbe lett iktatására (1819)
• Husvét másod napján, mint Győr visszavételének jeles ünnepén, a győri székes templomban mondotta (1819)
• Theodul estvéi. vagy a különböző religiói-felek egybeengeszteléséről. Németből magyarra fordította (1819)
• Dicsőséges Szent Istvánnak Magyarország első királyának és apostolának tiszteletére intézett beszéd, melyet a nemes magyar nemzetnek nemzeti jeles ünneplése alkalmatosságával Bécsben a... kapuczinusok templomában kisaszszony havának 20. 1821. mondott (1821)
• Gritti Lajos (1821)
• Török Bálint a feleségének (1824)
• Halotti beszéd, melyet Dréta Antal, zirczi, pilisi és pásztói apát urnak gyászünnepén mondott (1824)
• A nemes szivű magyarokhoz a pesti nemzeti theátrom ügyében. Intézte... 1815-ben és most ujra ajánlja az 1825. eszt. ország gyülésre öszve gyült hazafiaknak a nemzeti szinjátszó társaság. Pozsony, 1825. (Költemény; lenyomatott Könyves Máté, Játékszini Zsebkönyvecskéjében is. (1825)
• Felsőbbrendű Karolina Augustának, Ausztria örökös császárnéjának, Pozsonyban szept. 25. 1825. végbement koronáztatására. (1825)
• Méltóságos Juranits Antal urnak, győri megyés püspöknek püspöki székébe lett iktatására aug. 30, 1825. (1825)
• Méltóságos és főtiszteletes Horváth János urnak, választott Bosoni püspöknek (1826)
• Csesznek vára (1826)
• Sziszeki győzelem (1827)
• Magyar Parthenon, örömének a magyar akadémia fennállásán... (1829)
• Árpád (1832)
• Kisebb költemények (Válogatott versek, 1832)
• Nagyméltóságú Revisnyei gróf Reviczky Ádám urnak hálául (1835)

Forrás

• Ki kicsoda a magyar irodalomban? Tárogató könyvek ISBN 963-8607-10-6

Külső hivatkozások

• Magyar életrajzi lexikon
• A magyar irodalom története
• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái.