„Jávoros (település)” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a hiányzó jegyzetek sablon pótlása AWB
B.Zsoltbot (vitalap | szerkesztései)
a clean up AWB
34. sor: 34. sor:
|weboldal =
|weboldal =
}}
}}
'''Jávoros''' (Jugăstreni), település [[Románia|Romániában]], a [[Partium]]ban, [[Máramaros megye|Máramaros megyében]].
'''Jávoros''' (Jugăstreni), település [[Románia|Romániában]], a [[Partium]]ban, [[Máramaros megye|Máramaros megyében]].


==Fekvése==
==Fekvése==
58. sor: 58. sor:
[[1664]] előtt Berkeszi Makay Mihály birtoka volt, kinek örökös nélküli halála után a birtokot [[I. Apafi Mihály]] fejedelem Bucsi Istvánnak adta zálogba s ebbe az [[1675]] évi országgyülés is beleegyezett, majd [[1674]]-ben a fejedelem Bucsi Mihályt e birtokában meg is erősítette.
[[1664]] előtt Berkeszi Makay Mihály birtoka volt, kinek örökös nélküli halála után a birtokot [[I. Apafi Mihály]] fejedelem Bucsi Istvánnak adta zálogba s ebbe az [[1675]] évi országgyülés is beleegyezett, majd [[1674]]-ben a fejedelem Bucsi Mihályt e birtokában meg is erősítette.


[[1639]]-ben ''Gsugásztra'' [[I. Rákóczi György]] birtoka volt.
[[1639]]-ben ''Gsugásztra'' [[I. Rákóczi György]] birtoka volt.


[[1699]]-ben e birtok Bucsi István árváié.
[[1699]]-ben e birtok Bucsi István árváié.
68. sor: 68. sor:
[[1829]]-ben azonban a kincstár e birtokot fentnevezett birtokosaitól magához váltotta.
[[1829]]-ben azonban a kincstár e birtokot fentnevezett birtokosaitól magához váltotta.


[[1910]]-ben 213 lakosából 5 német, 208 román volt. Ebből 201 görög katolikus, 7 görögkeleti ortodox, 5 izraelita volt.
[[1910]]-ben 213 lakosából 5 német, 208 román volt. Ebből 201 görög katolikus, 7 görögkeleti ortodox, 5 izraelita volt.


A [[trianoni békeszerződés]] előtt [[Szolnok-Doboka vármegye]] Magyarláposi járásához tartozott.
A [[trianoni békeszerződés]] előtt [[Szolnok-Doboka vármegye]] Magyarláposi járásához tartozott.
83. sor: 83. sor:


{{DEFAULTSORT:Javoros}}
{{DEFAULTSORT:Javoros}}
[[Kategória: Máramaros megye települései]]
[[Kategória:Máramaros megye települései]]

A lap 2014. szeptember 17., 18:08-kori változata

Jávoros (Jugăstreni)
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióPartium
Fejlesztési régióNyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeMáramaros
KözségDrágavilma
Rangfalu
KözségközpontDrágavilma (Vima Mică)
Irányítószám437383
SIRUTA-kód109461
Népesség
Népesség35 fő (2021. dec. 1.)
Földrajzi adatok
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 23′ 43″, k. h. 23° 39′ 51″Koordináták: é. sz. 47° 23′ 43″, k. h. 23° 39′ 51″
SablonWikidataSegítség

Jávoros (Jugăstreni), település Romániában, a Partiumban, Máramaros megyében.

Fekvése

Magyarlápostól délnyugatra, Erdőszállás, Drágavilma és Tordavilma közt fekvő település.

Nevének eredete

Jávoros neve a román jugástru szóból származott, melynek magyar jelentése jávorfa, tehát jávorfás erdejéről nevezték el.

Története

Jávoros nevét 1603-ban említette először oklevél pagus Gyugasztra néven, tmint a kővári uradalom drágavilmai járásába tartozó falut.

1639-ben Gsugásztra, 1650-ben Gyugasztra, 16621663 között Czugasztrafalva, 1733-ban Dzugastrény, 1750-ben Zsugesztreny, 17601762 között Sugestreni, 1808-ban Csugasztra, 1888-ban Zsugásztra (Jugastra), 1913-ban Jávoros néven írták.

A falu keletkezése az 1567-1603 közé tehető, mivel neve kővár összes tartozékának 1567 évi felsorolásánál még első nem fordult elő.

1604-ben Basta a falu jövedelmét kisbuni Vajda Jánosnak adta.

1617-ben Magyar Mihály Báthori Gábortól kapott birtoka volt, de Bethlen Gábor elfoglalta tőle.

1650-ben Kővárhoz tartozó kincstári birtoknak írták.

1664 előtt Berkeszi Makay Mihály birtoka volt, kinek örökös nélküli halála után a birtokot I. Apafi Mihály fejedelem Bucsi Istvánnak adta zálogba s ebbe az 1675 évi országgyülés is beleegyezett, majd 1674-ben a fejedelem Bucsi Mihályt e birtokában meg is erősítette.

1639-ben Gsugásztra I. Rákóczi György birtoka volt.

1699-ben e birtok Bucsi István árváié.

1749-ben birtokosai a Bucsi örökösök; Bucsi Zsuzsánna és gyermekei.

1820-ban a Bucsi örökösök: Vajda József, néhai idős Galambosi József fiai: Galambos Sándor, Galambos Samu és László (Váradi Róza) özvegyeinek birtoka volt.

1829-ben azonban a kincstár e birtokot fentnevezett birtokosaitól magához váltotta.

1910-ben 213 lakosából 5 német, 208 román volt. Ebből 201 görög katolikus, 7 görögkeleti ortodox, 5 izraelita volt.

A trianoni békeszerződés előtt Szolnok-Doboka vármegye Magyarláposi járásához tartozott.

Jegyzetek

Források

  • Kádár József: Szolnok-Dobokavármegye monographiája I–VII. Közrem. Tagányi Károly, Réthy László, Pokoly József. Deés [!Dés]: Szolnok-Dobokavármegye közönsége. 1900–1901.  
  • Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.  

Hivatkozások