„Gosztonyi Péter” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a →Élete: link |
a clean up AWB |
||
1. sor: | 1. sor: | ||
{{Életrajz infobox |
{{Életrajz infobox |
||
| név = Gosztonyi Péter |
| név = Gosztonyi Péter |
||
48. sor: | 47. sor: | ||
* Elhunyt Gosztonyi Péter történész, origo.hu, 1999. április. [http://www.origo.hu/itthon/19990331elhunyt2.html Online hozzáférés] |
* Elhunyt Gosztonyi Péter történész, origo.hu, 1999. április. [http://www.origo.hu/itthon/19990331elhunyt2.html Online hozzáférés] |
||
[[Kategória: |
[[Kategória:Magyar történészek]] |
||
[[Kategória: |
[[Kategória:Emigráns magyarok]] |
||
[[Kategória: |
[[Kategória:Magyar újságírók]] |
||
[[Kategória: |
[[Kategória:1931-ben született személyek]] |
||
[[Kategória: |
[[Kategória:1999-ben elhunyt személyek]] |
A lap 2014. szeptember 17., 17:24-kori változata
Gosztonyi Péter | |
1994-ben | |
Született | 1931. december 2. Budapest |
Elhunyt | 1999. március 29. Bern (67 évesen) |
Állampolgársága | |
Nemzetisége | magyar |
Házastársa | Yvonne Meyes |
Foglalkozása | történész, újságíró |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Gosztonyi Péter (Budapest, 1931. december 2. – Bern, 1999. március 29.) magyar történész és újságíró.
Élete
1953-ban közgazdasági diplomát szerzett Budapesten. Részt vett az 1956-os forradalomban, alhadnagyként szolgált Maléter Pál közelében a Kilián laktanyában. A forradalom leverése után Svájcba emigrált, ahol 1963-ban doktorált történelemből a zürichi egyetemen. 1958-ban feleségül vette Yvonne Meyest, egy fiuk született.
A 1960-as évektől az egyetemi rangú Kelet-európai Könyvtár (Osteuropa-Bibliothek) munkatársa, majd 1963-tól 1996-os nyugdíjazásáig a vezetője volt. 1997-ben a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem díszdoktorává avatták.
Munkássága
Az emigrációban igyekezett ébren tartani a határon kívül élő magyarság tudatában Magyarország felszabadításának reményét. Történelmi munkáiban tárgyilagosságra törekedett, akkor is amikor Magyarország második világháborús szerepét és az 1956-os forradalom előzményeit és összefüggéseit vizsgálta. A kommunista rendszer történészeinek „utolsó csatlós” koncepciójával szemben kimutatta, hogy Magyarország második világháborús szerepjátszásában milyen mértékben volt meghatározó az a diplomáciai kényszerpálya, amelybe az akkori nyugati politikusok a magyar államférfiakat is belesodorták.
Állandó munkatársa volt több német, osztrák, svájci hadtörténeti, politikai folyóiratnak, illetve újságnak, 1990-től az Élet és Irodalom, a Magyar Nemzet, a Heti Magyarország, a Kritika című lapoknak. Tagja volt a Svájci Hadtörténeti Társaságnak, a Német kelet-európai Társaságnak és a Svájci Szakújságírók Szövetségének.
Saját bevallása szerint a „svájci páholy” lehetőséget teremtett számára, hogy a Kárpát-medence történetét szűk magyarországi nézőponton túllépve vizsgálja.
Főbb művei
- A kormányzó, Horthy Miklós (1973, magyarul 1990)
- A Vörös Hadsereg (magyar kiadás 1993)
- A magyar forradalom története (1981)
- Magyarország a második világháborúban I-III. (1984)
- Budapest lángokban 1944-1945
- Vihar Kelet-Európa felett (1990)
- A magyar Golgota
- A politikai megtorlások vázlatos története Magyarországon 1849-1966 (1993)
- Vlaszov tábornok (1997)
Források
- G. Gömöri: Obituary: Peter Gosztonyi, The Independent, 1999. április 29. Online hozzáférés
- Elhunyt Gosztonyi Péter történész, origo.hu, 1999. április. Online hozzáférés