„Vuhani csata” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Új oldal, tartalma: „{{csata infobox |név= Vuhani csata |kép= Wuhan 1938.jpg |képaláírás= Kínai géppuskafészek. |konfliktus=második kínai–japán háború |időpont=1938…”
Címke: HTML-sortörés
 
Nincs szerkesztési összefoglaló
1. sor: 1. sor:
{{építés alatt}}
{{csata infobox
{{csata infobox
|név= Vuhani csata
|név= Vuhani csata

A lap 2014. szeptember 17., 16:04-kori változata

Vuhani csata
Kínai géppuskafészek.
Kínai géppuskafészek.

Konfliktusmásodik kínai–japán háború
Időpont1938. június 11.október 27.
HelyszínVuhan, Hupej tartomány
Eredményjapán hadászati győzelem, stratégiai kínai győzelem.
Szemben álló felek
 Japán Nemzeti Forradalmi Hadsereg
Parancsnokok
Japán Kotohito japán herceg
Japán Okamura Jaszudzsi
Japán Hata Sunroku
Csang Kaj-sek
Xue Jue
Cseng Cseng
Szemben álló erők
350 0001 100 000
Veszteségek
107 000 fő225 000 fő
Térkép
Vuhani csata (Kína)
Vuhani csata
Vuhani csata
Pozíció Kína térképén
é. sz. 30° 34′ 00″, k. h. 114° 16′ 01″Koordináták: é. sz. 30° 34′ 00″, k. h. 114° 16′ 01″
A Wikimédia Commons tartalmaz Vuhani csata témájú médiaállományokat.


A vuhani csata a második kínai–japán háború egyik összecsapása volt 1938. június 11. - október 27. között. A csata Hupej tartomány székhelyének, Vuhannak a birtoklásáért zajlott. A kínai Nemzeti Forradalmi Hadsereg több mint egy millió katonát mozgósított a város védelmére, akik személyesen Csang Kaj-sek parancsnoksága alatt küzdöttek a japán hadsereg ellen. A közel négy és fél hónapig tartó konfliktusban azonban a kínaiak elvesztették Vuhant, de a várostól nyugatra huzamosabb időre megállították a japán előnyomulást.

Előzmények

A második kínai-japán háború 1937-es kitörését követően a japán csapatok gyors ütemben nyomultak előre Kína területén. Alig egy hónap leforgása alatt elesett Peking és Tiencsin, melynek következtében a teljes Észak-kínai-síkság rövidesen a japánok kezére került. November végén japán megszállás alá került Sanghaj, majd decemberben, egy rövid ostrom után, a főváros, Nanking is, a kínai kormány kénytelen volt Csungkingba menekülni.

Nanking eleste után az ottani ipari létesítmények többségét a Jangce és Han folyók egybefolyásánál fekvő Vuhanba menekítették át, mely egyúttal a térség fontos vasúti csomópontjának is számított. Ennek következtében a Nemzeti Forradalmi Hadsereg hadvezetése számára Vuhan megvédése prioritást élvezett, de a város a japán haditervekben is kiemelt szerepet kapott, ugyanis a japán hadvezetés Vuhan bevételétől remélte a kínai ellenállás letörését.

A csata

A japán szárazföldi csapatok Vuhan elleni invázióját egy közel egy hónapig tartó légi hadjárat előzte meg, ezeknek a támadásoknak a zömét azonban a kínai légierő - egy szovjet önkéntes légi hadosztály segítségével - sikeresen visszaverte. Június 11-én a szárazföldi csapatok is támadásba lendültek és már 13-án bevették a Vuhanhoz közeli Anking várost. Ezzel párhuzamosan a japán 11. hadsereg csapatainak zöme a Jangce déli folyása mentén próbált előrenyomulni a város irányába, július 23-án elérve Jiujiangot. A kínai csapatok megkísérelték a város bevételének megakadályozását, de már július 26-án kénytelenek voltak a város feladására.

A Jangce folyótól északra a japán 6. hadosztály a Taj-tó térségében lépett támadásba, augusztus elejére elfoglalva a teljes Anhui területét, október 24-én már Hankou térségében jártak.