„Kelen Jolán” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
aNincs szerkesztési összefoglaló |
|||
| 21. sor: | 21. sor: | ||
==Élete== |
==Élete== |
||
Munkácson született, izraelita vallású.<ref>HU BFL VII.18.d 13/1070/1921</ref> 1910-ben belépett a Galilei |
Munkácson született, izraelita vallású.<ref>HU BFL VII.18.d 13/1070/1921</ref> 1910-ben belépett a [[Galilei Kör]]be, amelynek egy ideig titkára is volt, illetve előadásokat is tartott. Budapesten érettségizett, 1910-től kereskedelmi iskolában tanított 1918-ig, mikor letartóztatták mert részt vett az antimilitarista mozgalomban, és egyúttal tanári állásától is megfosztották. A [[Czóbel Ernő]] által alapított Városi Alkalmazottak Országos Szövetség (VAOSZ) tanító-szakosztályának egyik alapítója volt. A [[KMP]]-nek már a megalakulásakor tagja lett. 1918 decemberében Pest megye tanfelügyelőjeként részt vett az iskolai reformbizottság munkájában. A [[Tanácsköztársaság]] idején a Közoktatásügyi Népbiztosság Gyermekszociális osztályát vezette, illetve tagja volt a Budapesti Központi Forradalmi Munkás- és Katonatanácsnak. A kommün bukása után 1919 őszén emigrált [[Bécs]]be, 1922-ben Moszkvába ment, és főiskolai tanárként dolgozott. Belépett az [[Szovjetunió Kommunista Pártja|SZK(b)P]]-be, később pedig a Tankönyvkiadó felelős szerkesztőjeként tevékenykedett. 1926-tól 1931-ig [[Berlin]]ben a [[Szovjetunió]] kereskedelmi képviseletének tisztviselője volt. 1954-ben jött vissza [[Magyarország]]ra, az [[MSZMP]] Párttörténeti intézetének munkatársaként dolgozott. Több történelmi tárgyú regényt is írt. |
||
==Fontosabb munkái== |
==Fontosabb munkái== |
||
A lap 2014. szeptember 17., 11:31-kori változata
| Kelen Jolán | |
| Született | Fried Jolán 1891. november 29. Munkács |
| Elhunyt | 1979. december 28. (88 évesen) Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Nemzetisége | magyar |
| Házastársa | Kelen József |
| Foglalkozása | pedagógus |
| Sírhelye | Fiumei Úti Sírkert |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Kelen Jolán (Kelen Józsefné, született: Fried Jolán, Munkács, 1891. november 29. – Budapest, 1979. december 28.) tanár, Kelen József mérnök neje.
Élete
Munkácson született, izraelita vallású.[1] 1910-ben belépett a Galilei Körbe, amelynek egy ideig titkára is volt, illetve előadásokat is tartott. Budapesten érettségizett, 1910-től kereskedelmi iskolában tanított 1918-ig, mikor letartóztatták mert részt vett az antimilitarista mozgalomban, és egyúttal tanári állásától is megfosztották. A Czóbel Ernő által alapított Városi Alkalmazottak Országos Szövetség (VAOSZ) tanító-szakosztályának egyik alapítója volt. A KMP-nek már a megalakulásakor tagja lett. 1918 decemberében Pest megye tanfelügyelőjeként részt vett az iskolai reformbizottság munkájában. A Tanácsköztársaság idején a Közoktatásügyi Népbiztosság Gyermekszociális osztályát vezette, illetve tagja volt a Budapesti Központi Forradalmi Munkás- és Katonatanácsnak. A kommün bukása után 1919 őszén emigrált Bécsbe, 1922-ben Moszkvába ment, és főiskolai tanárként dolgozott. Belépett az SZK(b)P-be, később pedig a Tankönyvkiadó felelős szerkesztőjeként tevékenykedett. 1926-tól 1931-ig Berlinben a Szovjetunió kereskedelmi képviseletének tisztviselője volt. 1954-ben jött vissza Magyarországra, az MSZMP Párttörténeti intézetének munkatársaként dolgozott. Több történelmi tárgyú regényt is írt.
Fontosabb munkái
- Töretlen úton. Korvin Ottó élete (Bp., 1955);
- A föld mégis mozog (Bp., 1957);
- Tiétek a világ! (Bp., 1960);
- A néptribun. Fejezetek Bokányi Dezső életéből (Barabás Gyulával, Bp., 1964).
Jegyzetek
- ↑ HU BFL VII.18.d 13/1070/1921
Források
- MÉL
- Munkásmozgalom-történeti Lexikon (Kossuth Könyvkiadó, 1976 ISBN 963 09 0412 8) 283. oldal
