„Cseh Királyság” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése

[ellenőrzött változat]

← Régebbi szerkesztés Újabb szerkesztés →

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva

VizuálisWikiszöveges

Sorban

A lap 2014. szeptember 16., 00:04-kori változata

Ez a szócikk a történelmi államról szól. Hasonló címmel lásd még: Csehország (egyértelműsítő lap).

A Cseh Királyság középkori állam volt a mai Csehország és Szilézia területén. A Német-római Birodalomhoz tartozott, a Cseh Fejedelemségből jött létre a 1212-ben, amikor a fejedelem örökletes királyi címet kapott a német-római császártól. 1620, a fehérhegyi csata után szűnt meg, amikor Csehország és Morvaország a Habsburgok örökös tartománya lett. A cseh király egyike volt a német választófejedelmeknek.

Nem örökletes cseh királyok

Csehországban a 10. század óta a Přemysl-ház uralkodott. Az első cseh fejedelem, aki királyi címet kapott, II. Vratiszláv volt és 1085-ben IV. Henrik német király és német-római császár adományozta neki. Ez a cím azonban nem volt örökletes, egyéni érdemeiért kapta.^[1]

II. Ulászló részt vett Barbarossa Frigyes császár második itáliai hadjáratában és 1158-ban, Milánó ostrománál szerzett érdemeiért abban az évben királyi címet kapott. Ez a cím sem öröklődött.^[2]

II. Ulászló halála, 1172 után zűrzavaros időszak következett, 1197-ig I. Ottokár második hatalomra jutásáig hét fejedelem váltotta egymást. Közülük I. Henrik Břetiszláv prágai püspök német birodalmi hercegi címet is viselt.^[3] 1198-ban Sváb Fülöp német király királyi rangra emelte I. Ottokárt és csaknem teljes autonómiát biztosított országa számára.^[4] 1204-ben III. Ince pápa örökölhetőnek ismerte el Ottokár királyi címét^[5] 1212-ben a szicíliai Aranybullában II. Frigyes német-római császár is örökletesnek nyilvánította Ottokár és utódai számára a királyi címet.^[6]

A Přemysl-dinasztia által uralt terület 1301 körül

Přemysl-kor

I. Ottokár (1198–1230) uralkodása idején Csehország komoly fejlődésnek indult. A király, a nemesség és a papság német telepeseket hozott az országba. Ezt a politikát folytatta fia, I. Vencel és unokája, II. Ottokár is, ami jelentős gazdasági és politikai előnyt biztosított az országnak. Ekkor fejlődtek fel az olyan nagy középkori városok, mint Kuttenberg, Iglau vagy Németbród. II. Ottokár 1254-ben megszerezte Ausztriát és Stájerszágot, 1268-ban pedig Karintiát és Krajnát. II. Ottokár pályázott a német királyi címre, de helyette 1273-ban Habsburg Rudolfot választották meg. A kettejük között kitört háborúban Rudolf IV. (Kun) László magyar király segítségével, 1278-ban a morvamezei csatában legyőzte őt, Ottokár is elesett.^[7] Fia, II. Vencel 1291-ben elfoglalta Krakkót és 1300-ban lengyel királlyá választották.^[8] Az ő fia, III. Vencel 1301-ben magyar király is lett, 1306-ban halálával azonban kihalt a Přemysl-dinasztia.^[9]

Luxemburgi-kor

Habsburg Rudolf és Karintiai Henrik rövid uralkodása után a Luxemburgi-ház szerezte meg a cseh trónt. János sikeresen harcolt Csák Máté ellen, akitől 1215-ben visszafoglalta Morva folyó menti Veselí várát. Felvette a lengyel királyi címet is, hogy kifejezze egész Lengyelországra vonatkozó igényét, amelyet Lokietek Ulászlónak 1314-re sikerült egyesítenie Pomeránia, Mazóvia és Szilézia és aki 1320-ban lengyel királlyá koronáztatta magát. Szilézia azonban János kezén maradt. Végül 1335-ben Károly Róbert magyar király közvetítésével került sor a kiegyezésre Ulászló fiával, Nagy Kázmérral a visegrádi királytalálkozón. Itt széles körű gazdasági és pénzügyi együttműködésben is megegyeztek. A találkozónak máig ható politikai jelentősége van.^[10] János sokat háborúzött, 1337-ben a Német Lovagrendet segítve vesztette el fél szemét, 1339-ben teljesen meg is vakult. 1346. augusztus 26-án a crécyi csatában vesztette életét a franciák oldalán az angolok ellen harcolva.^[11]

A csehek legjelentősebb uralkodójuknak I. Károlyt (1347–1378, (IV. Károly német-római császárt) tartják, aki óriási fellendülést hozott az ország életébe, amely a Luxemburgi-ház uralkodásának idején elérte legnagyobb kiterjedését. Új közigazgatást szervezett, létrehozta a prágai érsekséget. 1348-ban megalapította a prágai Károly Egyetemet, a Német-római Birodalom, és egyúttal Közép-Európa első egyetemét. Prága hamar Európa egyik kulturális központjává vált. Rengeteg földet juttatott az egyháznak – később ezek visszaadása lett a husziták egyik fő követelése. A huszita-háborúk idején az országot egész Európa kereskedelmi embargóval sújtotta.

Jagelló-kor

Habsburg-kor

Csehország a mohácsi csata után a Habsburgok birodalmának része lett és maradt 1918-ig.

Kapcsolódó szócikkek

Csehország uralkodóinak listája

Jegyzetek

↑ KMTörtLex csehek, 148. o.
↑ KMTörtLex csehek, 148. o.
↑ KMTörtLex csehek, 148. o.
↑ Uralkodók és dinasztiák 526. o
↑ KatLex:Csehország
↑ KMTörtLex csehek, 148. o.
↑ KMTörtLex csehek, 148. o.
↑ Uralkodók és dinasztiák
↑ KMTörtLex csehek, 148. o.
↑ Károly Róbert emlékezete
↑ Pallas: János

Források

↑ KMTörtLex: Korai magyar történeti lexikon : 9–14. század. Főszerk. Kristó Gyula. Budapest: Akadémiai Kiadó. 1994. ISBN 963 05 6722 9
↑ KatLex:Csehország: Magyar katolikus lexikon.
↑ Uralkodók és dinasztiák: Uralkodók és dinasztiák: Kivonat az Encyclopædia Britannicából. A. Fodor Ágnes – Gergely István – Nádori Attila – Sótyné Mercs Erzsébet – Széky János. Budapest: Magyar Világ Kiadó. 2001. ISBN 963 9075 12 4
↑ Károly Róbert emlékezete: Kristó Gyula, Makk Ferenc. Előszó., Károly Róbert emlékezete. Európa Könyvkiadó Budapest 1988. ISBN 963 07 4394 9
↑ Pallas: János: János 14.. mek.oszk.hu. Pallas. (Hozzáférés: 2014. augusztus 17.)

[1] KMTörtLex csehek, 148. o.

[2] KMTörtLex csehek, 148. o.

[3] KMTörtLex csehek, 148. o.

[4] Uralkodók és dinasztiák 526. o

[KatLex:Csehország_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--5] KatLex:Csehország

[6] KMTörtLex csehek, 148. o.

[7] KMTörtLex csehek, 148. o.

[Uralkodók_és_dinasztiák_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--8] Uralkodók és dinasztiák

[9] KMTörtLex csehek, 148. o.

[Károly_Róbert_emlékezete_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--10] Károly Róbert emlékezete

[Pallas:_János_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--11] Pallas: János

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]

[6]

[7]

[8]

[9]

[10]

[11]

@@ 1. sor: / 1. sor: @@
 {{egyért2|a történelmi államról|Csehország (egyértelműsítő lap)}}
-A [[Cseh Királyság]] középkori állam volt a mai [[Csehország]] és [[Szilézia]] területén. A [[Német-római Birodalom]]hoz tartozott, a [[Cseh Fejedelemség]]ből jött létre a 1212-ben, amikor a fejedelem örökletes királyi címet kapott a német-római császártól. 1620, a [[fehérhegyi csata]] után szűnt meg, amikor Csehország és Morvaország a Habsburgok örökös tartománya lett. A cseh király egyike volt a német [[választófejedelem|választófejedelmeknek]].
+A '''Cseh Királyság''' középkori állam volt a mai [[Csehország]] és [[Szilézia]] területén. A [[Német-római Birodalom]]hoz tartozott, a [[Cseh Fejedelemség]]ből jött létre a 1212-ben, amikor a fejedelem örökletes királyi címet kapott a német-római császártól. 1620, a [[fehérhegyi csata]] után szűnt meg, amikor Csehország és Morvaország a Habsburgok örökös tartománya lett. A cseh király egyike volt a német [[választófejedelem|választófejedelmeknek]].
 == Nem örökletes cseh királyok ==