„Jelentés” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat]

← Régebbi szerkesztés Újabb szerkesztés →

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva

Sorban

A lap 2014. szeptember 15., 10:31-kori változata

A jelentés a nyelvtudomány alapfogalma. Mindnyájunknak van róla tapasztalata, sőt rengeteget tudunk is róla, anélkül, hogy széles körben elfogadható definíciót tudnánk róla alkotni. A nyelvészek leggyakrabban ^[forrás?] a „jel használati szabályának” nevezik a jelentést, magyar nyelven „Jelentéselmélet” címmel Kiefer Ferenc nyelvész írt róla részletes tankönyvet. A jelentés fogalmának értelmezésével és kutatásával a nyelvfilozófia szemiotika (jeltudomány) nevű ága, azon belül elsősorban a szemantika foglalkozik.

A hétköznapi szóhasználatban jelentésnek nevezzük valaminek a nyelvi megnyilatkozások (legtöbbször szavaknak, mondatoknak, szövegeknek), illetve bizonyos észlelt, tapasztalt dolgoknak az értelmét, a számunkra felfogható és megfogalmazható lényegét, következményét. A jelentés az ismeretek jellemzésére használt logikai alapfogalmak (dolgok, tulajdonságok, viszonyok) közül a viszony kategóriába tartozik, röviden: a jelentés viszony. (l. Kiefer könyvét)

A jelentés, mint az A és B jelenségek közti viszony tartalma az, hogy valami, (A) valami mást, (B)-t, jelent, úgy, hogy a két dolog (például jel) ennek ellenére valamilyen szempontból nézve mégis nagyjából azonos, vagy egyenértékű, vagy egyenlő egymással.

Annak ellenére, hogy a dolgok, jelek, szavak jelentése, értelmezése, állandó vita tárgya a társadalomban, és a mindennapi közlemények legnagyobb része arról szól, hogy minek mi az értelme, jelentése, néha a jelentősége, vagy hogy ki, mit, hogyan ért, értelmez stb., meglepően jól működik a társadalom, kivéve, amikor a jelentés meg nem értése vagy félreértése katasztrófákat okoz.

A dolgok jelentés alapú, egymásnak történő megfeleltetése általában akkor válik általános érvényűvé, hitelessé, ha a közösség megfelelő hozzáértésű és számú tagjai jóváhagyják ezeket a magyarázat-kapcsolatokat.

Külső hivatkozások

Kornai András
Gépi ékezés (Computer generation of accent marks. Jointly with G. Tóth) In Magyar Tudomány 1997/4 400-410.] PostScript és PDF változat

Jelentés a filmben

http://www.c3.hu/scripta/metropolis/9702/nanay.htm

@@ 1. sor: / 1. sor: @@
 {{lektor}}
-A '''jelentés''' a [[nyelvtudomány]] alapfogalma. Mindnyájunknak van róla tapasztalata, sőt rengeteget tudunk is róla, anélkül, hogy széles körben elfogadható definíciót tudnánk róla alkotni. A nyelvészek leggyakrabban {{forrás?}} a „jel használati szabályának” nevezik a jelentést, magyar nyelven „Jelentéselmélet” címmel [[Kiefer Ferenc]] nyelvész írt róla részletes tankönyvet.
+A '''jelentés''' a [[nyelvtudomány]] alapfogalma. Mindnyájunknak van róla tapasztalata, sőt rengeteget tudunk is róla, anélkül, hogy széles körben elfogadható definíciót tudnánk róla alkotni. A nyelvészek leggyakrabban {{forrás?}} a „jel használati szabályának” nevezik a jelentést, magyar nyelven „Jelentéselmélet” címmel [[Kiefer Ferenc]] nyelvész írt róla részletes tankönyvet. A jelentés fogalmának értelmezésével és kutatásával a [[nyelvfilozófia]] [[szemiotika]] (jeltudomány) nevű ága, azon belül elsősorban a [[szemantika]] foglalkozik.
 A hétköznapi szóhasználatban jelentésnek nevezzük valaminek a nyelvi megnyilatkozások (legtöbbször szavaknak, mondatoknak, szövegeknek), illetve bizonyos észlelt, tapasztalt dolgoknak az értelmét, a számunkra felfogható és megfogalmazható lényegét, következményét. A jelentés az ismeretek jellemzésére használt logikai alapfogalmak (dolgok, tulajdonságok, viszonyok) közül a [[Organon (Arisztotelész)|viszony]] kategóriába tartozik, röviden: a jelentés viszony. (l. Kiefer könyvét)