„Gloriett-telep” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a névelő |
|||
| 18. sor: | 18. sor: | ||
== Története== |
== Története== |
||
[[Fájl:Térkép délkelet pest anno.jpg|bélyegkép|balra|180px|Gloriett egy régi térképen]] |
[[Fájl:Térkép délkelet pest anno.jpg|bélyegkép|balra|180px|Gloriett egy régi térképen]] |
||
[[Fájl:Gloriett.jpg|bélyegkép|balra|180px|Gloriett |
[[Fájl:Gloriett.jpg|bélyegkép|balra|180px|Gloriett-ábrázolás]] |
||
A városrész neve a valamikor itt állt, a bécsi [[Gloriette]] mintájára Gloriettnek nevezett, kör alaprajzú épületre utal, amelyet [[Mayerffy Ferenc|Mayerffy Xavér Ferenc]] emeltetett [[1814]]-ben, amikor a Napóleon legyőzése után Bécsben ülésező nagyhatalmi konferencia vendégei látogatást tettek Pest-Budára, és ebből az alkalomból a Szent Lőrinc pusztán katonai parádét tartottak. A [[Porosz Királyság|porosz]], az orosz és a Habsburg uralkodó a mai Gilice téren emelt kilátóból szemlélte a parádét. Az épület később dr. [[Krepuska Géza]] professzor tulajdonába került, aki a szőlőbirtoka szélén álló épületet gazdasági célra hasznosította. Az épületet a [[második világháború]] alatt a visszavonuló német csapatok felrobbantották. {{forrás|A lakótelep 1988 és 1994 között épült}}. |
A városrész neve a valamikor itt állt, a bécsi [[Gloriette]] mintájára Gloriettnek nevezett, kör alaprajzú épületre utal, amelyet [[Mayerffy Ferenc|Mayerffy Xavér Ferenc]] emeltetett [[1814]]-ben, amikor a Napóleon legyőzése után Bécsben ülésező nagyhatalmi konferencia vendégei látogatást tettek Pest-Budára, és ebből az alkalomból a Szent Lőrinc pusztán katonai parádét tartottak. A [[Porosz Királyság|porosz]], az orosz és a Habsburg uralkodó a mai Gilice téren emelt kilátóból szemlélte a parádét. Az épület később dr. [[Krepuska Géza]] professzor tulajdonába került, aki a szőlőbirtoka szélén álló épületet gazdasági célra hasznosította. Az épületet a [[második világháború]] alatt a visszavonuló német csapatok felrobbantották. {{forrás|A lakótelep 1988 és 1994 között épült}}. |
||
* A mai városrész két egykori városrész, a ''Gloriett-kertváros'' és a ''Madártelep'' egyesítéséből jött létre. |
* A mai városrész két egykori városrész, a ''Gloriett-kertváros'' és a ''Madártelep'' egyesítéséből jött létre. |
||
** A Gloriett-kertváros határai voltak: Vaskút utca a Sallai Imre utcától |
** A Gloriett-kertváros határai voltak: Vaskút utca a Sallai Imre utcától – Varjú utca – Sallai Imre utca – Fogoly utca – Nemeske utca – Bököny utca – Szalafő utca – Gádoros utca – Fiume utca – Péterhalmi út – Gilice tér déli és nyugati oldala – Sallai Imre utca a Vaskút utcáig. |
||
** A Madártelep határai voltak: Batthyány Lajos utca a Petőfi utcától |
** A Madártelep határai voltak: Batthyány Lajos utca a Petőfi utcától – Dalmady Győző utca – Üllői út – Körös utca – Fiumei utca – Gádoros utca – Szalafő utca – Bököny utca – Nemeske utca – Fogoly utca – Sallai Imre utca – Varjú utca – Petőfi utca a Batthyány Lajos utcáig. |
||
== Források == |
== Források == |
||
A lap 2014. szeptember 9., 18:48-kori változata
| Gloriett-telep | |
 | |
| Péterhalmi úti erdő télen | |
| Közigazgatás | |
| Település | Budapest |
| Kerület | XVIII. |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 6951 fő (2001)[1] +/- |
| Elhelyezkedése | |
 Gloriett-telep
Pozíció Budapest térképén
| |
 é. sz. 47° 25′ 57″, k. h. 19° 10′ 55″Koordináták: é. sz. 47° 25′ 57″, k. h. 19° 10′ 55″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Gloriett-telep témájú médiaállományokat. | |
A Gloriett-telep[2] Budapest XVIII. kerületének egyik városrésze.
Fekvése
- Határai: Iparvágány vonala a Dalmady Győző utcától - Körös utca - Péterhalmi út - Gilice tér - Közdülő út - Nagykőrösi út - Méta utca - Sallai Imre utca - Fürst Sándor utca - Varjú utca - Garay utca - Bókay Árpád utca - Madarász utca - Wlassics Gyula utca - Dalmady Győző utca a Burma iparvágányig.
Története
A városrész neve a valamikor itt állt, a bécsi Gloriette mintájára Gloriettnek nevezett, kör alaprajzú épületre utal, amelyet Mayerffy Xavér Ferenc emeltetett 1814-ben, amikor a Napóleon legyőzése után Bécsben ülésező nagyhatalmi konferencia vendégei látogatást tettek Pest-Budára, és ebből az alkalomból a Szent Lőrinc pusztán katonai parádét tartottak. A porosz, az orosz és a Habsburg uralkodó a mai Gilice téren emelt kilátóból szemlélte a parádét. Az épület később dr. Krepuska Géza professzor tulajdonába került, aki a szőlőbirtoka szélén álló épületet gazdasági célra hasznosította. Az épületet a második világháború alatt a visszavonuló német csapatok felrobbantották. A lakótelep 1988 és 1994 között épült[forrás?].
- A mai városrész két egykori városrész, a Gloriett-kertváros és a Madártelep egyesítéséből jött létre.
- A Gloriett-kertváros határai voltak: Vaskút utca a Sallai Imre utcától – Varjú utca – Sallai Imre utca – Fogoly utca – Nemeske utca – Bököny utca – Szalafő utca – Gádoros utca – Fiume utca – Péterhalmi út – Gilice tér déli és nyugati oldala – Sallai Imre utca a Vaskút utcáig.
- A Madártelep határai voltak: Batthyány Lajos utca a Petőfi utcától – Dalmady Győző utca – Üllői út – Körös utca – Fiumei utca – Gádoros utca – Szalafő utca – Bököny utca – Nemeske utca – Fogoly utca – Sallai Imre utca – Varjú utca – Petőfi utca a Batthyány Lajos utcáig.
Források
- ↑ a KSH 2001-es népszámlálási adatai
- ↑ A Földrajzinév-bizottság 87. ülésének jegyzőkönyve kifejetten hibaként említi a különírt formát, ezenkívül ezen városrésznévnek bármiféle speciális kezelése nincs említve a határozatok között. Helységrésznevek nevében ugyanakkor az AkH.12 175. b) alapján az egybeírás az egységes elv, csupán a három „t” együttese miatt teszünk kötőjelet.