„Gilbert- és Marshall-szigeteki csapások” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
| 62. sor: | 62. sor: | ||
A harmadik hullám vezérgépe telibe találta a déli hangárt a 225 kilogrammos bombával, majd a parkoló gépekre ejtette a két kisebb bombáját. A robbanószerkezet a kifutópálya közepén ért célba. A második gép az északi hangárt célozta meg valamennyi bombájával, de nem látta, hogy eltalálta-e. A harmadik gép bombái a hangárok között robbantak, és valószínűleg nem okoztak kárt egyikben sem. A visszafelé haladó gépeket üldözőbe vette egy japán vadász, de nem sikerült lelőnie egyik amerikait sem. |
A harmadik hullám vezérgépe telibe találta a déli hangárt a 225 kilogrammos bombával, majd a parkoló gépekre ejtette a két kisebb bombáját. A robbanószerkezet a kifutópálya közepén ért célba. A második gép az északi hangárt célozta meg valamennyi bombájával, de nem látta, hogy eltalálta-e. A harmadik gép bombái a hangárok között robbantak, és valószínűleg nem okoztak kárt egyikben sem. A visszafelé haladó gépeket üldözőbe vette egy japán vadász, de nem sikerült lelőnie egyik amerikait sem. |
||
Tíz óra tizenötkor kilenc újabb bombázó indult az Enterprise fedélzetéről Taroa ellen. A bombázókat vadászgépek és légelhárító-tűz fogadta; az egyik japán repülőt géppuskával lelőtték. Ezután a gépek ledobták bombáikat a repülőtérre, és újabb párharcokba keveredtek, amelyek során két gépet megsemmisítettek. Egy amerikai gép lezuhant. |
|||
== Eredmény == |
== Eredmény == |
||
A lap 2014. augusztus 31., 16:38-kori változata
 |
Ezen a lapon nagyobb átalakítás zajlik – lásd a cikk vitalapját! Néhány napnál tovább ne hagyd ezt a sablont a cikken! A szerkesztési ütközések elkerülése érdekében a vitalapot használd javaslattételre! Legutóbbi módosítás: 2014. augusztus 31. |
| Gilbert- és Marshall-szigeteki csapások | |||
| Máaodik világháború | |||
_in_1_February_1942_(NNAM.1996.253.599).jpg) | |||
| Dauntless zuhanóbombázó készül bevetésre az Enterprise fedélzetén | |||
| Dátum | 1942. február 1. | ||
| Helyszín | Csendes-óceáni hadszíntér | ||
| Harcoló felek | |||
| |||
| Parancsnokok | |||
| |||
| Haderők | |||
| |||
| Veszteségek | |||
| |||
.svg){kind=small}
A Gilbert- és Marshall-szigetek elleni taktikai csapásokat amerikai repülők és hadihajók hajtották végre a második világháborúban, 1942. február 1-jén a japán birodalmi haditengerészet helyőrségei ellen. A garnizonok felettese Inoue Sigejosi altengernagy, a 4. flotta parancsnoka volt. A szigeteken állomásozó japán légierő parancsnoka Gotó Ejdzsi ellentengernagy, az amerikai flottáé William Halsey altengernagy volt. Az akció elsődleges célja a válasz volt a Pearl Harbor elleni japán légitámadásra és szárazföldi előrenyomulásra.
Előzmények
A japán légierő 1941. december 7-én váratlanul megtámadta Pearl Harbort, a csendes-óceáni amerikai flotta bázisát, majd néhány órával az akció után megkezdte a Fülöp-szigetek bombázását. A japánok kihasználták a meglepetés erejét, és gyors ütemben terjeszkedtek: január 2-án elesett Manila és Cavite, 22-én a Salamon-szigeteki Bougainville, másnap Rabaul és Balikpapan. Az amerikai hadvezetés kereste a lehetőséget arra, hogy az addigi folyamatos védekezés helyzet helyett támadóan léphessen fel.[1]
_anchored_in_Hampton_Roads_on_30_October_1937.jpg)
Január 9-én Chester Nimitz admirális kiadta a parancsot a Marshall-szigetek déli és a Gilbert-szigetek északi részei elleni légicsapásokra és haditengerészeti ágyúzására. A fő cél hadihajók, teherszállítók, repülőgépek, rádióállomások, raktárak, üzemanyagdepók, a japán légierő és haditengerészet infrastruktúrájának megsemmisítése volt. A feladatra kijelölt egységek január 25-én indultak el Szamoáról. A két harccsoport (Task Force) egy-egy repülőgép-hordozó köré csoportosult.[1]
A TF HOW parancsnoka William Halsey altengernagy volt. Az általa irányított flotta zászlóshajója az Enterprise hordozó volt, amelyet a Ralph Talbot, a Blue és a McCall kísért. A Northampton, a Salt Lake City és a Dunlap, Raymond A. Spruance ellentengernagy parancsnoksága alatt Wotje ágyúzását, a Chester, a Balch és a Maury, Thomas M. Shock kapitány irányításával pedig Maleolap támadását kapta feladatául. A hadihajókat két tanker, a Platte és a Craven kísérte.
A TF FOX parancsnoka Frank Jack Fletcher volt. Az általa irányított flotta zászlóshajója a Yorktown hordozó volt, amelyet a Hughes, a Sims, a Russell, a Walke, a Louisville és a St. Louis kísért. A hadihajókat két tanker, a Sabine és a Mahan követte.[1]
Tervek
TF HOW
A fő támadást az Enterprise indítja Kwajalein-atoll ellen, úgy, hogy a repülők nagyjából negyedórával napkelte előtt érjenek a szigetcsoporthoz. Ezzel párhuzamosan a Northampton, Salt Lake City és Dunlap ágyúzni kezdi Wotjét, a Chester, a Balch és a Maury pedig Maloelapra nyit tüzet. A csatahajókat eközben az Enterprise vadászgépei támogatják.
- Légicsapás – A bombázók elsődleges célja a Kwajalein-atoll egyik szigete, Roi elleni támadás, az ott tartózkodó hajók megsemmisítése. Ha a repülők nem bukkannak vízi járművekre, akkor a főszigetet, Kwajaleint támadják, segítve a torpedóvetők első hullámát. Ha maradnak célpontok, elindul egy második torpedóvető hullám is. Más gépek Roi és Kwajalein repülőterét, hangárjait, üzemanyagtartályait lövik és bombázzák. Hat-hat vadászgépek támadja közben Wotje and Maloelap-sziget repülőterét, majd a csatahajók felett járőröznek.
- Wotje-sziget bombázása – A fő cél a szigetnél állomásozó hajók és a repülőtér megsemmisítése volt. Ez utóbbi elhelyezkedéséről nem voltak pontos adataik az amerikaiaknak, de az uralkodó szélirányból egy kelet-nyugati tájolású kifutópályát feltételeztek. Ezeket a célpontokat követték a fontossági sorrendben a parti létesítmények.
- Taroa-sziget bombázása – Az atollt először a Balch közelíti meg 7 óra 15-kor, amelyet 900 méteres távolságra a Chester, majd a Maury követ, és onnan lövi a célpontokat.
TF FOX
A Yorktown fedélzetéről induló támadás célpontjai: Jaluit, Makin és Mili. A repülőgépek negyedórával napkelte előtt érkeznek a szigetekhez, és a Nimitz által kialakított fontossági sorrendben támadják a célpontokat.[1]
Támadás
TF HOW
Roi és Kwajalei
Az első 36, egy 225 és két 45 kilogrammos bombával felszerelt zuhanóbombázó 5 óra 8 percre felszállt az Enterprise-ról. A gépeket kilenc torpedóvető és további bombázók követték. 6.30-ra a Roi és Kwajalein ellen induló valamennyi gép a levegőben volt. Roit három hullámban támadták az amerikaiak. A levegőben párharcok alakultak ki a támadók és a japán gépek között. Az amerikaiak négy gépet, a japánok hármat veszítettek.
A torpedóvetők nem ütköztek japán ellenállásba Kwajalein megközelítése közben. A Roit támadó zuhanóbombázók parancsnoka két hordozót látott Kwajaleinnél, de azokról kiderült, hogy nagyméretű kereskedelmi hajók. A szigetnél kilenc teherhajót, két négymotoros repülőt találtak. Az első bombát 6.58-kor, az utolsót 7.11-kor oldották ki. A légvédelmi tűz erősebb és pontosabb volt a vártnál, de vadászok nem támadtak. A torpedóvetők 9.35-kor landoltak az Enterprise-on.
Hét óra után öt perccel megérkezett tíz zuhanóbombázó, amelyet Roi támadásáról vezényeltek át Kwajaleinre. Erős légvédelmi tűzben közelítették meg a szigetet, majd dobták le bombáikat. Kevéssel fél nyolc után újabb kilenc torpedóvető indult az amerikai anyahajóról az atoll ellen. A pilóták számos teher- és csapatszállító hajóra bukkantak a part mentén, a lagúna közepén pedig egy cirkáló horgonyzott. A gépek, miután kioldották a robbanószereket, visszafordultak, és fél 12 körül landoltak a hordozón. Három gépen repeszek és lövedékek ütötte lyukak voltak.
Taroa
Hat óra után tíz perccel öt vadászgép, mindegy felszerelve egy 45 kilogrammos bombával, indult Taroa ellen. Egy hatodik felszállás közben megsérült. A repülők a szigeten felfedeztek egy vadonatúj légi bázist, a földön több géppel. Az amerikaiak megtámadták a repteret, légi harcban pedig két japán vadászgéppel végeztek. Reményeik szerint a gyújtólövedékek több, földön álló gépet is megrongáltak, legalább egyet elpusztítottak.
Kilenc óra 35-kor kilenc olyan zuhanóbombázó indult a sziget ellen, amely részt vett a Kwajalein elleni hajnali támadásban. Amikor megérkeztek, a sziget sértetlennek tűnt, nem lehetett látni a nyomait a korábbi bombázásnak. A repülőtér hangárjai és épületei sértetlenek voltak. Az észak-déli kifutópálya mentén 12 kétmotoros bombázó állt egy sorban, és északi hangár előtt öt, az észak-déli kifutópálya déli végén pedig hat vadászgép parkolt. Két másik bombázót is láttak távolabb a támadók.
Az első amerikai gép a bombázók közé dobták robbanóeszközeiket. A parkoló gépek közül négy megsemmisült, és három kisebb vadászgép is kigyulladt. A második eltalált egy hangárt, amelyben valószínűleg benzint tároltak, mert a lángok nagyon magasra csaptak. Ez a gép Ollot-sziget felé folytatta útját, ahol megbombázott egy épületet és egy rádió- vagy elektromos állomásnak tűnő házat. A harmadik támadó három vadászgépet semmisített meg.
A második hullám vezérgépe háromezer méteres magasságból dobta le 45 kilogrammos bombáját, amely az álló repülők közé csapódott: egy bombázó és két vadászgép megsemmisült. A gép 225 kilogrammos bombája a hangároktól délkeletre álló olajtartályt találta el. A gép ezután az Ollot-sziget felé repült, ahol bombát dobott egy légelhárító-ütegre. A csoport második repülője az első támadásban ledobta mindhárom bombáját, a harmadik pedig egy barakkot vagy adminisztrációs célú épületet támadott. Az akció után a két gép egy kisebb bárkát géppuskázott.
A harmadik hullám vezérgépe telibe találta a déli hangárt a 225 kilogrammos bombával, majd a parkoló gépekre ejtette a két kisebb bombáját. A robbanószerkezet a kifutópálya közepén ért célba. A második gép az északi hangárt célozta meg valamennyi bombájával, de nem látta, hogy eltalálta-e. A harmadik gép bombái a hangárok között robbantak, és valószínűleg nem okoztak kárt egyikben sem. A visszafelé haladó gépeket üldözőbe vette egy japán vadász, de nem sikerült lelőnie egyik amerikait sem.
Tíz óra tizenötkor kilenc újabb bombázó indult az Enterprise fedélzetéről Taroa ellen. A bombázókat vadászgépek és légelhárító-tűz fogadta; az egyik japán repülőt géppuskával lelőtték. Ezután a gépek ledobták bombáikat a repülőtérre, és újabb párharcokba keveredtek, amelyek során két gépet megsemmisítettek. Egy amerikai gép lezuhant.
Eredmény
Az amerikai akciók nem hoztak látványos eredményeket, a japánok folytatták előretörésüket a Fülöp-szigeteken és a Holland Kelet-Indiákon. A támadások mindazonáltal fontosak voltak az amerikai közvélemény és harci morál szempontjából, kevéssel a Pearl Harbor-i légitámadás és a Wake-szigetek elvesztése után. Az amerikaik az akciókkal tapasztalatot is szereztek a hordozókkal végrehajtott támadásokról.[2] A japánok azt a következtetést vonták le a támadásból, hogy a lehető leghamarabb meg kell semmisíteniük az amerikai anyahajóflottát. Ez vezetett később a Midway-szigeteki csatához.
Jegyzetek
- ↑ a b c d Ibiblio.org: [http://www.ibiblio.org/hyperwar//USN/USN-CN-Raids/USN-CN-Raids-1.html The Raid on the Marshall and Gilbert Islands]. (Hozzáférés: 2014. augusztus 31.)
- ↑ Parshall, Jonathan. Shattered Sword: The Untold Story of the Battle of Midway. Dulles, Virginia: Potomac Books, 42. o. (2005). ISBN 1-57488-923-0
Források
Ez a szócikk részben vagy egészben a Marshalls-Gilbert raids című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
