„Végles” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
újjáépítették a várat |
|||
37. sor: | 37. sor: | ||
== Története == |
== Története == |
||
Végles vára kevéssel [[1368]] előtt épült [[I. Lajos magyar király|Nagy Lajos király]] vadászkastélyának, akinek kedvelt tartózkodási helye volt. A várat és a települést [[1393]]-ban említik először. A zólyomi ispánsághoz tartozó királyi vár volt. [[1424]]-től [[1490]]-ig és [[1527]]-től [[1546]]-ig a királyné birtoka, a véglesi uradalom központja. Az [[1440 |
Végles vára kevéssel [[1368]] előtt épült [[I. Lajos magyar király|Nagy Lajos király]] vadászkastélyának, akinek kedvelt tartózkodási helye volt. A várat és a települést [[1393]]-ban említik először. A zólyomi ispánsághoz tartozó királyi vár volt. [[1424]]-től [[1490]]-ig és [[1527]]-től [[1546]]-ig a királyné birtoka, a véglesi uradalom központja. Az [[1440-es évek]]ben [[Giskra]] birtokolta, de [[I. Mátyás magyar király|Mátyás]] visszafoglalta tőle. Mátyás maga is többször vadászott itt. A [[16. század]]ban megerősítették és a török ellen kiépített végvárrendszer része lett. A vár léte sem tudta azonban megakadályozni, hogy a török a vár alatti települést többször felégesse, majd [[1582]] és [[1668]] között a töröknek adózzon. [[1605]]-ben [[Rhédey Ferenc]] ostrommal foglalta el, az [[1670-es évek|1670]]-[[1680-as évek|80]]-as években [[Thököly Imre|Thököly]] kétszer is elfoglalta. [[1690]]-től az Eszterházi család birtoka volt, akik fényűző lakhelyet alakítottak ki benne. A szabadságharc alatt [[kurucok|kuruc]] őrség állomásozott itt. [[1870]]-ben [[Nemeskéri Kiss Miklós]] teljesen átépíttette, vadászkastélynak használták. A második világháború végén [[1945]] februárjában az itt folyt harcokban ment tönkre, de 2009 és 2014 között újjáépítették.<ref>{{hiv-web |url=http://archeologia.hu/ujjaepult-vegles |cím=Újjáépült Végles |kiadó=archeologia.hu |elérés=2014-08-28}}</ref> A településnek [[1828]]-ban 84 háza és 636 lakosa volt, akik mezőgazdasággal és állattartással foglalkoztak. A véglesi uradalmat [[kiegyezés]] után hazatérő Nemeskéri Kiss Miklós 48-as honvéd ezredes vásárolta meg. Az új birtokos Franciaországban szerzett gazdag tapaszlatait felhasználva fűrészüzemet hozott itt létre. A Vera-forrás savanyúvizének forgalmazásához palackozóüzemet alapított. [[1890]]-ben sajtgyárat alapított a községben, mely Magyarország területén először gyártott roquefort sajtot. |
||
Fényes Elek szerint ''" Végles-Váralja, (Podvigles), Zólyom m. tót falu, a Szalatna vize mellett s völgyében, Zólyomtól keletre 2 mfldnyire: 519 kath., 117 evang. lak. Postahivatala Nagy-Szalatnára tétetett. A faluval általellenben a Szalatna bal partján áll kősziklára épült régi vára, mellyben hajdan Corvin Mátyás vadászat kedveért gyakran mulatozott; mostan pedig nevet ád egy hg Eszterházy birtokához tartozó szép uradalomnak."'' <ref>{{Fényes}}</ref> |
Fényes Elek szerint ''" Végles-Váralja, (Podvigles), Zólyom m. tót falu, a Szalatna vize mellett s völgyében, Zólyomtól keletre 2 mfldnyire: 519 kath., 117 evang. lak. Postahivatala Nagy-Szalatnára tétetett. A faluval általellenben a Szalatna bal partján áll kősziklára épült régi vára, mellyben hajdan Corvin Mátyás vadászat kedveért gyakran mulatozott; mostan pedig nevet ád egy hg Eszterházy birtokához tartozó szép uradalomnak."'' <ref>{{Fényes}}</ref> |
A lap 2014. augusztus 28., 19:56-kori változata
Végles (Vígľaš) | |
Közigazgatás | |
Ország | Szlovákia |
Kerület | Besztercebányai |
Járás | Gyetvai |
Rang | község |
Első írásos említés | 1393 |
Polgármester | Róbert Záchenský |
Irányítószám | 962 02 |
Körzethívószám | 045 |
Forgalmi rendszám | DT |
Népesség | |
Teljes népesség | 1546 fő (2021. jan. 1.)[1] |
Népsűrűség | 53 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 352 m |
Terület | 32,10 km² |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 48° 33′ 20″, k. h. 19° 17′ 41″Koordináták: é. sz. 48° 33′ 20″, k. h. 19° 17′ 41″ | |
Végles weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Végles témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség | |
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info |
Végles (korábban Véghles, illetve Véglesváralja szlovákul Vígľaš, korábban Podvígleš) község Szlovákiában a Besztercebányai kerület Gyetvai járásában. 2011-ben 1697 lakosából 1513 szlovák volt.
Fekvése
Zólyomtól 15 km-re keletre a Szalatnya jobb partján fekszik.
Története
Végles vára kevéssel 1368 előtt épült Nagy Lajos király vadászkastélyának, akinek kedvelt tartózkodási helye volt. A várat és a települést 1393-ban említik először. A zólyomi ispánsághoz tartozó királyi vár volt. 1424-től 1490-ig és 1527-től 1546-ig a királyné birtoka, a véglesi uradalom központja. Az 1440-es években Giskra birtokolta, de Mátyás visszafoglalta tőle. Mátyás maga is többször vadászott itt. A 16. században megerősítették és a török ellen kiépített végvárrendszer része lett. A vár léte sem tudta azonban megakadályozni, hogy a török a vár alatti települést többször felégesse, majd 1582 és 1668 között a töröknek adózzon. 1605-ben Rhédey Ferenc ostrommal foglalta el, az 1670-80-as években Thököly kétszer is elfoglalta. 1690-től az Eszterházi család birtoka volt, akik fényűző lakhelyet alakítottak ki benne. A szabadságharc alatt kuruc őrség állomásozott itt. 1870-ben Nemeskéri Kiss Miklós teljesen átépíttette, vadászkastélynak használták. A második világháború végén 1945 februárjában az itt folyt harcokban ment tönkre, de 2009 és 2014 között újjáépítették.[2] A településnek 1828-ban 84 háza és 636 lakosa volt, akik mezőgazdasággal és állattartással foglalkoztak. A véglesi uradalmat kiegyezés után hazatérő Nemeskéri Kiss Miklós 48-as honvéd ezredes vásárolta meg. Az új birtokos Franciaországban szerzett gazdag tapaszlatait felhasználva fűrészüzemet hozott itt létre. A Vera-forrás savanyúvizének forgalmazásához palackozóüzemet alapított. 1890-ben sajtgyárat alapított a községben, mely Magyarország területén először gyártott roquefort sajtot.
Fényes Elek szerint " Végles-Váralja, (Podvigles), Zólyom m. tót falu, a Szalatna vize mellett s völgyében, Zólyomtól keletre 2 mfldnyire: 519 kath., 117 evang. lak. Postahivatala Nagy-Szalatnára tétetett. A faluval általellenben a Szalatna bal partján áll kősziklára épült régi vára, mellyben hajdan Corvin Mátyás vadászat kedveért gyakran mulatozott; mostan pedig nevet ád egy hg Eszterházy birtokához tartozó szép uradalomnak." [3]
1910-ben a falunak 1041, többségben szlovák lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Zólyom vármegye Nagyszalatnai járásához tartozott. Ma általános iskola és több étterem is található a településen.
Nevezetességei
- A Szalatnya-folyó bal partján egy hegyvonulat kiálló szikláján áll Végles várkastélya a gótikus várkápolnával.
- A vártól délre emelkedő Šamilovec-hegyen 16. századi őrtorony maradványai találhatók.
- A községben látható az 1806-ban épült klasszicista stílusú harangláb.
- Egy 1906-ból származó technikai műemlék, egy kisvasút vonatszerelvény része látható a harangláb közelében.
- Pstruša nevű településrészén a múlt század elejéről származó, még ma is jó állapotban lévő házak és egy öreg malomépület találhatók.
Képgaléria
A vár az újjáépítés előtt
További információk
- Községinfó
- Végles Szlovákia térképén
- E-obce.sk
- Végles vára (szlovákul, sok képpel)
- Végles a régió turisztikai honlapján
- Végles vára a Slovakia travel oldalán
- Végles vára régi metszeten
Jegyzetek
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Újjáépült Végles. archeologia.hu. (Hozzáférés: 2014. augusztus 28.)
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.