„Végles” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Legobot (vitalap | szerkesztései)
a Bot: 9 interwiki link migrálva a Wikidata d:q1095685 adatába
újjáépítették a várat
37. sor: 37. sor:


== Története ==
== Története ==
Végles vára kevéssel [[1368]] előtt épült [[I. Lajos magyar király|Nagy Lajos király]] vadászkastélyának, akinek kedvelt tartózkodási helye volt. A várat és a települést [[1393]]-ban említik először. A zólyomi ispánsághoz tartozó királyi vár volt. [[1424]]-től [[1490]]-ig és [[1527]]-től [[1546]]-ig a királyné birtoka, a véglesi uradalom központja. Az [[1440]]-es években [[Giskra]] birtokolta, de [[I. Mátyás magyar király|Mátyás]] visszafoglalta tőle. Mátyás maga is többször vadászott itt. A [[16. század]]ban megerősítették és a török ellen kiépített végvárrendszer része lett. A vár léte sem tudta azonban megakadályozni, hogy a török a vár alatti települést többször felégesse, majd [[1582]] és [[1668]] között a töröknek adózzon. [[1605]]-ben [[Rhédey Ferenc]] ostrommal foglalta el, az [[1670-es évek|1670]]-[[1680-as évek|80]]-as években [[Thököly Imre|Thököly]] kétszer is elfoglalta. [[1690]]-től az Eszterházi család birtoka volt, akik fényűző lakhelyet alakítottak ki benne. A szabadságharc alatt [[kurucok|kuruc]] őrség állomásozott itt. [[1870]]-ben [[Nemeskéri Kiss Miklós]] teljesen átépíttette, vadászkastélynak használták. A második világháború végén [[1945]] februárjában az itt folyt harcokban ment tönkre, ma rom. A településnek [[1828]]-ban 84 háza és 636 lakosa volt, akik mezőgazdasággal és állattartással foglalkoztak. A véglesi uradalmat [[kiegyezés]] után hazatérő Nemeskéri Kiss Miklós 48-as honvéd ezredes vásárolta meg. Az új birtokos Franciaországban szerzett gazdag tapaszlatait felhasználva fűrészüzemet hozott itt létre. A Vera-forrás savanyúvizének forgalmazásához palackozóüzemet alapított. [[1890]]-ben sajtgyárat alapított a községben, mely Magyarország területén először gyártott roquefort sajtot.
Végles vára kevéssel [[1368]] előtt épült [[I. Lajos magyar király|Nagy Lajos király]] vadászkastélyának, akinek kedvelt tartózkodási helye volt. A várat és a települést [[1393]]-ban említik először. A zólyomi ispánsághoz tartozó királyi vár volt. [[1424]]-től [[1490]]-ig és [[1527]]-től [[1546]]-ig a királyné birtoka, a véglesi uradalom központja. Az [[1440]]-es években [[Giskra]] birtokolta, de [[I. Mátyás magyar király|Mátyás]] visszafoglalta tőle. Mátyás maga is többször vadászott itt. A [[16. század]]ban megerősítették és a török ellen kiépített végvárrendszer része lett. A vár léte sem tudta azonban megakadályozni, hogy a török a vár alatti települést többször felégesse, majd [[1582]] és [[1668]] között a töröknek adózzon. [[1605]]-ben [[Rhédey Ferenc]] ostrommal foglalta el, az [[1670-es évek|1670]]-[[1680-as évek|80]]-as években [[Thököly Imre|Thököly]] kétszer is elfoglalta. [[1690]]-től az Eszterházi család birtoka volt, akik fényűző lakhelyet alakítottak ki benne. A szabadságharc alatt [[kurucok|kuruc]] őrség állomásozott itt. [[1870]]-ben [[Nemeskéri Kiss Miklós]] teljesen átépíttette, vadászkastélynak használták. A második világháború végén [[1945]] februárjában az itt folyt harcokban ment tönkre, de 2009 és 2014 között újjáépítették.<ref>{{hiv-web |url=http://archeologia.hu/ujjaepult-vegles |cím=Újjáépült Végles |kiadó=archeologia.hu |elérés=2014-08-28}}</ref> A településnek [[1828]]-ban 84 háza és 636 lakosa volt, akik mezőgazdasággal és állattartással foglalkoztak. A véglesi uradalmat [[kiegyezés]] után hazatérő Nemeskéri Kiss Miklós 48-as honvéd ezredes vásárolta meg. Az új birtokos Franciaországban szerzett gazdag tapaszlatait felhasználva fűrészüzemet hozott itt létre. A Vera-forrás savanyúvizének forgalmazásához palackozóüzemet alapított. [[1890]]-ben sajtgyárat alapított a községben, mely Magyarország területén először gyártott roquefort sajtot.


Fényes Elek szerint ''" Végles-Váralja, (Podvigles), Zólyom m. tót falu, a Szalatna vize mellett s völgyében, Zólyomtól keletre 2 mfldnyire: 519 kath., 117 evang. lak. Postahivatala Nagy-Szalatnára tétetett. A faluval általellenben a Szalatna bal partján áll kősziklára épült régi vára, mellyben hajdan Corvin Mátyás vadászat kedveért gyakran mulatozott; mostan pedig nevet ád egy hg Eszterházy birtokához tartozó szép uradalomnak."'' <ref>{{Fényes}}</ref>
Fényes Elek szerint ''" Végles-Váralja, (Podvigles), Zólyom m. tót falu, a Szalatna vize mellett s völgyében, Zólyomtól keletre 2 mfldnyire: 519 kath., 117 evang. lak. Postahivatala Nagy-Szalatnára tétetett. A faluval általellenben a Szalatna bal partján áll kősziklára épült régi vára, mellyben hajdan Corvin Mátyás vadászat kedveért gyakran mulatozott; mostan pedig nevet ád egy hg Eszterházy birtokához tartozó szép uradalomnak."'' <ref>{{Fényes}}</ref>
44. sor: 44. sor:


== Nevezetességei ==
== Nevezetességei ==
* A Szalatnya-folyó bal partján egy hegyvonulat kiálló szikláján áll Végles romokban álló várkastélya a gótikus várkápolnával.
* A Szalatnya-folyó bal partján egy hegyvonulat kiálló szikláján áll Végles várkastélya a gótikus várkápolnával.
* A vártól délre emelkedő Šamilovec-hegyen 16. századi őrtorony maradványai találhatók.
* A vártól délre emelkedő Šamilovec-hegyen 16. századi őrtorony maradványai találhatók.
* A községben látható az [[1806]]-ban épült klasszicista stílusú harangláb.
* A községben látható az [[1806]]-ban épült klasszicista stílusú harangláb.
51. sor: 51. sor:


==Képgaléria==
==Képgaléria==
===A vár az újjáépítés előtt===
<gallery>
<gallery>
Image:Veglescivertanlegi1.jpg
Image:Veglescivertanlegi1.jpg
58. sor: 59. sor:
</gallery>
</gallery>


== Külső hivatkozások ==
== További információk ==
* [http://obce.info/?make=mapa&id=4006&obec=161&pl=obcesk Községinfó]
* [http://obce.info/?make=mapa&id=4006&obec=161&pl=obcesk Községinfó]
* [http://mapy.zoznam.sk/index.pl?zoom=6&pos_x=-407948&pos_y=-1248680&size=full&lang=sk&sipka=1&name=V%EDg%BEa%9A%2C%20Detva Végles Szlovákia térképén]
* [http://mapy.zoznam.sk/index.pl?zoom=6&pos_x=-407948&pos_y=-1248680&size=full&lang=sk&sipka=1&name=V%EDg%BEa%9A%2C%20Detva Végles Szlovákia térképén]
68. sor: 69. sor:


== Jegyzetek ==
== Jegyzetek ==
{{jegyzetek}}
<references/>


{{Gyetvai járás}}
{{Gyetvai járás}}

A lap 2014. augusztus 28., 09:21-kori változata

Végles (Vígľaš)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületBesztercebányai
JárásGyetvai
Rangközség
Első írásos említés1393
PolgármesterRóbert Záchenský
Irányítószám962 02
Körzethívószám045
Forgalmi rendszámDT
Népesség
Teljes népesség1546 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség53 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság352 m
Terület32,10 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 33′ 20″, k. h. 19° 17′ 41″Koordináták: é. sz. 48° 33′ 20″, k. h. 19° 17′ 41″
Végles weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Végles témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Végles (korábban Véghles, illetve Véglesváralja szlovákul Vígľaš, korábban Podvígleš) község Szlovákiában a Besztercebányai kerület Gyetvai járásában. 2011-ben 1697 lakosából 1513 szlovák volt.

Fekvése

Zólyomtól 15 km-re keletre a Szalatnya jobb partján fekszik.

Története

Végles vára kevéssel 1368 előtt épült Nagy Lajos király vadászkastélyának, akinek kedvelt tartózkodási helye volt. A várat és a települést 1393-ban említik először. A zólyomi ispánsághoz tartozó királyi vár volt. 1424-től 1490-ig és 1527-től 1546-ig a királyné birtoka, a véglesi uradalom központja. Az 1440-es években Giskra birtokolta, de Mátyás visszafoglalta tőle. Mátyás maga is többször vadászott itt. A 16. században megerősítették és a török ellen kiépített végvárrendszer része lett. A vár léte sem tudta azonban megakadályozni, hogy a török a vár alatti települést többször felégesse, majd 1582 és 1668 között a töröknek adózzon. 1605-ben Rhédey Ferenc ostrommal foglalta el, az 1670-80-as években Thököly kétszer is elfoglalta. 1690-től az Eszterházi család birtoka volt, akik fényűző lakhelyet alakítottak ki benne. A szabadságharc alatt kuruc őrség állomásozott itt. 1870-ben Nemeskéri Kiss Miklós teljesen átépíttette, vadászkastélynak használták. A második világháború végén 1945 februárjában az itt folyt harcokban ment tönkre, de 2009 és 2014 között újjáépítették.[2] A településnek 1828-ban 84 háza és 636 lakosa volt, akik mezőgazdasággal és állattartással foglalkoztak. A véglesi uradalmat kiegyezés után hazatérő Nemeskéri Kiss Miklós 48-as honvéd ezredes vásárolta meg. Az új birtokos Franciaországban szerzett gazdag tapaszlatait felhasználva fűrészüzemet hozott itt létre. A Vera-forrás savanyúvizének forgalmazásához palackozóüzemet alapított. 1890-ben sajtgyárat alapított a községben, mely Magyarország területén először gyártott roquefort sajtot.

Fényes Elek szerint " Végles-Váralja, (Podvigles), Zólyom m. tót falu, a Szalatna vize mellett s völgyében, Zólyomtól keletre 2 mfldnyire: 519 kath., 117 evang. lak. Postahivatala Nagy-Szalatnára tétetett. A faluval általellenben a Szalatna bal partján áll kősziklára épült régi vára, mellyben hajdan Corvin Mátyás vadászat kedveért gyakran mulatozott; mostan pedig nevet ád egy hg Eszterházy birtokához tartozó szép uradalomnak." [3]

1910-ben a falunak 1041, többségben szlovák lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Zólyom vármegye Nagyszalatnai járásához tartozott. Ma általános iskola és több étterem is található a településen.

Nevezetességei

  • A Szalatnya-folyó bal partján egy hegyvonulat kiálló szikláján áll Végles várkastélya a gótikus várkápolnával.
  • A vártól délre emelkedő Šamilovec-hegyen 16. századi őrtorony maradványai találhatók.
  • A községben látható az 1806-ban épült klasszicista stílusú harangláb.
  • Egy 1906-ból származó technikai műemlék, egy kisvasút vonatszerelvény része látható a harangláb közelében.
  • Pstruša nevű településrészén a múlt század elejéről származó, még ma is jó állapotban lévő házak és egy öreg malomépület találhatók.

Képgaléria

A vár az újjáépítés előtt

További információk

Jegyzetek