„Polányi Mihály” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Nincs szerkesztési összefoglaló
a XXXX-as évek típusú link javítása AWB
13. sor: 13. sor:


== Tudományfilozófia ==
== Tudományfilozófia ==
Az [[1930]]-as évek közepétől Polányi a pozitivista tudományelmélet ellen kezdett el érvelni, ami szerinte nem tudott mit kezdeni a „hallgatólagos” (angolul: tacit) tudás és a képzelet kreatív szerepével. Polányi, [[Friedrich August von Hayek|Friedrich Hayek]]hez hasonlóan, arra gyűjtött érveket, hogy miért is fontos szabad társadalomban élni.
Az [[1930-as évek]] közepétől Polányi a pozitivista tudományelmélet ellen kezdett el érvelni, ami szerinte nem tudott mit kezdeni a „hallgatólagos” (angolul: tacit) tudás és a képzelet kreatív szerepével. Polányi, [[Friedrich August von Hayek|Friedrich Hayek]]hez hasonlóan, arra gyűjtött érveket, hogy miért is fontos szabad társadalomban élni.


Polányi kritizálta az abszolút objektivitás gondolatát és elismerte az örökölt gyakorlatok és eszmék szerepét, amelyeket [[Thomas Kuhn]] vizsgált az [[1960]]-as években. Polányi legteljesebben a [[Gifford előadások]]ban fejezte ki filozófiai gondolatait, amelyeket 1951–1952-ben adott az Aberdeeni Egyetemen ([[University of Aberdeen]]), és amelyek ''Personal Knowledge'' (Személyes tudás) című könyvének a megírásához vezettek.
Polányi kritizálta az abszolút objektivitás gondolatát és elismerte az örökölt gyakorlatok és eszmék szerepét, amelyeket [[Thomas Kuhn]] vizsgált az [[1960-as évek]]ben. Polányi legteljesebben a [[Gifford előadások]]ban fejezte ki filozófiai gondolatait, amelyeket 1951–1952-ben adott az Aberdeeni Egyetemen ([[University of Aberdeen]]), és amelyek ''Personal Knowledge'' (Személyes tudás) című könyvének a megírásához vezettek.


== Közgazdaságtan ==
== Közgazdaságtan ==

A lap 2014. augusztus 27., 20:03-kori változata

Polányi Mihály
SzületettPollacsek Mihály
1891. március 11.[1]
Budapest[2]
Elhunyt1976. február 22. (84 évesen)[3][4][5][1]
Northampton[6]
Állampolgársága
GyermekeiPolányi János
Foglalkozása
Tisztségeelnök (1944–1946)
Iskolái
A Wikimédia Commons tartalmaz Polányi Mihály témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Polányi Mihály, Michael Polanyi, Pollacsek (Budapest, 1891. március 11. – Northampton, 1976. február 22.) magyar–brit tudós, akinek a munkássága a fiziko-kémiától a közgazdaságtanon keresztül a filozófiáig terjedt.

Életrajz

Budapesten, zsidó családban született, mint Pollacsek Mihály és Wohl Cecília gyermeke. Idősebb testvére, Polányi Károly (Karl) a közgazdaságtanban szerzett nevet. Édesapjuk mérnök és vállalkozó volt, akinek forgandó szerencséje a vasútspekulációban arra ösztönözte Mihályt, hogy ő inkább az orvostudomány segítségével teremtsen egzisztenciát. 1913-ban végzett, és nem sokkal ezután már az Osztrák–Magyar Monarchia hadseregében szolgált orvosként az első világháborúban. Megsebesült, kórházba került, és lábadozása idején írta doktori disszertációját fiziko-kémiából 1917-ben.

1920-ban Németországba emigrált, hogy kémikusként dolgozzék Berlinben a Kaiser Wilhelm Institutban. Itt házasodott meg a római katolikus szertartás szerint (Polányi maga is katolikus hitre tért). [10] 1929-ben felesége, Magda fiút szült, Polányi Jánost, a későbbi Nobel-díjas kémikust. Németországban kötött életre szóló barátságot Wigner Jenővel. Miután 1933-ban Németországban hatalomra kerültek a nemzetiszocialisták, Polányi a Manchesteri Egyetem (University of Manchester) fiziko-kémia professzora lett. Hatalmas váltásként a későbbiekben, miután egyre többet publikált a társadalomtudományok és a filozófia területén, (1948 és 1958 között) az egyetem társadalomtudomány professzora lett.

Fiziko-kémia

Polányi tudományos érdeklődése szélesen merített, felölelte a kémiai kinetikát, a röntgentudományt és a szilárd testek felületén fellépő gázadszorpciót. Elsősorban a folyadék kémiájával és általában fizikai, kémiai kutatásokkal foglalkozott. Később figyelme az adszorpciós termodinamika felé fordult. A szakirodalomban később róla nevezték el az adszorpciós potenciál kiszámítására használatos képletet. 1934-ben Polányi, körülbelül egy időben G. I. Taylorral és Orován Egonnal, felfedezte, hogy a rugalmas anyagok deformációja megmagyarázható a Vito Volterra által 1905-ben kifejlesztett diszlokációs elmélettel. Ez a meglátás létfontosságú volt a merev testek mechanikájának modernizálásában.

Tudományfilozófia

Az 1930-as évek közepétől Polányi a pozitivista tudományelmélet ellen kezdett el érvelni, ami szerinte nem tudott mit kezdeni a „hallgatólagos” (angolul: tacit) tudás és a képzelet kreatív szerepével. Polányi, Friedrich Hayekhez hasonlóan, arra gyűjtött érveket, hogy miért is fontos szabad társadalomban élni.

Polányi kritizálta az abszolút objektivitás gondolatát és elismerte az örökölt gyakorlatok és eszmék szerepét, amelyeket Thomas Kuhn vizsgált az 1960-as években. Polányi legteljesebben a Gifford előadásokban fejezte ki filozófiai gondolatait, amelyeket 1951–1952-ben adott az Aberdeeni Egyetemen (University of Aberdeen), és amelyek Personal Knowledge (Személyes tudás) című könyvének a megírásához vezettek.

Közgazdaságtan

Polányi, mint Hayek is, hitt abban, hogy a szabad piac lehetőséget nyújt a belefoglalt tudás („tacit knowledge”) alkalmazására a társadalomnak. Ez segíti a társadalmat az önszervezésre és a különböző célok hajszolására. Közgazdasági gondolatait The Logic of Liberty (A szabadság logikája) című könyvében fejtette ki.

Kitüntetések

Polányi a Royal Society és az oxfordi Merton College tagja volt.

Jegyzetek

  1. ↑ a b Internet Philosophy Ontology project (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  2. ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 11.)
  3. ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 26.)
  4. ↑ Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  5. ↑ SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  6. ↑ BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2018. január 26.)
  7. ↑ https://academic.oup.com/book/36398?login=true
  8. ↑ https://academic.oup.com/chicago-scholarship-online/book/21278
  9. ↑ https://doi.org/10.1093/019517433X.001.0001
  10. ↑ Torrance, Thomas F. (2002). „Polányi Mihály és a keresztény hit: személyes beszámoló” (pdf). Polanyiana (1–2), 167–176. o. (Hozzáférés: 2013. november 22.)  

Bibliográfia (angolul)

Bibliográfia (magyarul)

További információk

Commons:Category:Michael Polanyi
A Wikimédia Commons tartalmaz Polányi Mihály témájú médiaállományokat.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Polányi_Mihály&oldid=15050023”