„Nominalizmus” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Thijs!bot (vitalap | szerkesztései)
a robot Adding: it:Nominalismo
Pasztillabot (vitalap | szerkesztései)
a Rendezés a gondolatjelek körül
1. sor: 1. sor:
A '''nominalizmus''' (a latin ''nomen'' (név) szóból származik), középkori filozófiai irányzat, amely az általános fogalmakat csupán az egyedi tárgyak neveinek tekintette.
A '''nominalizmus''' (a latin ''nomen'' (név) szóból származik), középkori filozófiai irányzat, amely az általános fogalmakat csupán az egyedi tárgyak neveinek tekintette.


A nominalizmus - ami a [[realizmus]] ellentéte - azt állította, hogy valóságosan csak az egyes ''partikulárék'', egyedi tulajdonságokkal rendelkező dolgok léteznek. Az általános, univerzális fogalmak pedig úgy keletkeznek, hogy gondolkodásunkkal a dolgokról elvonatkoztatunk, ezért ezek az ''univerzálék'' nem létezhetnek a dolgoktól függetlenül, csupán csak az emberi szellemben.
A nominalizmus ami a [[realizmus]] ellentéte azt állította, hogy valóságosan csak az egyes ''partikulárék'', egyedi tulajdonságokkal rendelkező dolgok léteznek. Az általános, univerzális fogalmak pedig úgy keletkeznek, hogy gondolkodásunkkal a dolgokról elvonatkoztatunk, ezért ezek az ''univerzálék'' nem létezhetnek a dolgoktól függetlenül, csupán csak az emberi szellemben.


A nominalizmus [[Arisztotelész|arisztotelészi]] gyökerekből táplálkozott, aki azt állította, hogy a létező nem más, mint szubsztancia.
A nominalizmus [[Arisztotelész|arisztotelészi]] gyökerekből táplálkozott, aki azt állította, hogy a létező nem más, mint szubsztancia.

A lap 2007. április 8., 21:48-kori változata

A nominalizmus (a latin nomen (név) szóból származik), középkori filozófiai irányzat, amely az általános fogalmakat csupán az egyedi tárgyak neveinek tekintette.

A nominalizmus – ami a realizmus ellentéte – azt állította, hogy valóságosan csak az egyes partikulárék, egyedi tulajdonságokkal rendelkező dolgok léteznek. Az általános, univerzális fogalmak pedig úgy keletkeznek, hogy gondolkodásunkkal a dolgokról elvonatkoztatunk, ezért ezek az univerzálék nem létezhetnek a dolgoktól függetlenül, csupán csak az emberi szellemben.

A nominalizmus arisztotelészi gyökerekből táplálkozott, aki azt állította, hogy a létező nem más, mint szubsztancia.

Johannes Roscelinus (1050-1142) szerint az univerzáliák nem mások, mint puszta szavak.

A XI-XIV. század ismert nominalista gondolkodói voltak Roscellinus, Duns Scotus és William Ockham.

A modern nominalizmus szerint a tulajdonságok nem nyelvi entitások, hanem dolgok osztályai segítségével értelmezhetők. Az osztályok nem léteznek az őket alkotó dolgok nélkül.