„Wallis és Futuna” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a nem működő link javítása |
|||
91. sor: | 91. sor: | ||
* [http://www.photos-nouvelle-caledonie.com/wallis-futuna/ Fotók] |
* [http://www.photos-nouvelle-caledonie.com/wallis-futuna/ Fotók] |
||
* [http://www.tlfq.ulaval.ca/axl/pacifique/wallis-futuna.htm nyelvi szituációk] |
* [http://www.tlfq.ulaval.ca/axl/pacifique/wallis-futuna.htm nyelvi szituációk] |
||
* [http://www.quid.fr/departements.html?mode=detail&dep=986&style=map&secrec=1 térkép] |
* [http://web.archive.org/web/20020220092910/http://www.quid.fr/departements.html?mode=detail&dep=986&style=map&secrec=1 térkép] |
||
* [http://www.uvea-mo-futuna.com Online] |
* [http://www.uvea-mo-futuna.com Online] |
||
A lap 2014. augusztus 23., 17:02-kori változata
Wallis és Futuna Franciaország tengerentúli területe a Csendes-óceán nyugati részén a Fidzsi-szigetek és Szamoa között.
Földrajz
Két vulkáni eredetű, egymástól 190 kilométerre fekvő szigetcsoportból áll, a Wallis-szigetekből, amelyet a Wallis- vagy Uvéa-sziget és a környező 22 apró sziget alkot, valamint a Horn-szigetekből amelynek két tagja maga a Futuna-sziget és a lakatlan Alofi-sziget. Legmagasabb pont: Mont Singavi, 765 m
Klíma
A szigeteken a trópusi éghajlat urlakodik. November és április között forróság, eső; május és október között a hideg jellemző.
Az évi csapadékmennyiség 3000 mm körül van. A páratartalom 80%-os.
Történelem
A szigeteket a hollandok fedezték fel a 17. században. 1837-ben misszionárius katolikus hitre térítette az őslakosokat. 1887. április 5-én Wallis sziget egy szerződés értelmében francia protektorátus, majd 1888-ban Új-Kaledónia része lett.
A terület érdekessége, hogy a francia igazgatás elismeri a területen működő három helyi királyságot (`Uvea, Sigave, Tu`a), s a polgári bírósági ügyekben a hagyományos királyságok jogintézményei döntenek.
Gazdaság
A mezőgazdaság (kasszava, jamsz, kókuszdió, banán) még a belső igényeket sem tudja kielégíteni. További megélhetési forrás az állattartás és a halászat. Nagyarányú az elvándorlás Új-Kaledónia és Vanuatu szigetére. Jelentős bevételei származnak az anyaország támogatásaiból, illetve a japánok és a dél-koreaiak számára adott halászati jogokból.
Lakosság
A terület lakossága szinte teljes egészében helyi őslakos. A lakosság 67%-a él Wallis szigetén, a másik része pedig Futunán. A többség polinéz.
A lakosság 98%-a római katolikus vallású.
A lakosság alig 10 %-a francia anyanyelvű, de 80 % beszél franciául. A területen a francia mellett hivatalos a két fő helyi nyelv is, a wallisi és a futunai, mindkettő polinéz nyelv.
Közlekedés
- Közutak hossza: 120 km
- Repülőterek száma: 1
- Kikötők száma: 2
Jegyzetek
Forrás
- Midi Világatlasz, Nyír-Karta és Topográf Kiadó, 2003, ISBN 963-9516-63-5