„Hazai és Külföldi Tudósítások” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Pallastalanítás, kiegészítés, infobox
Címke: HTML-sortörés
a →‎Története: (főispán) AWB
27. sor: 27. sor:


== Története ==
== Története ==
A lapot [[Kultsár István]] alapította Pesten 1806. július 2-án; az induláshoz szükséges alaptőkét részben saját maga teremtette elő, de [[Széchényi Ferenc]] és [[Festetics György (mezőgazdász)|Festetics György]] is támogatták. A lapot Kultsár szerkesztette 1828. március 30-án bekövetkezett haláláig; ezt követően özvegye, Perger Anna adta ki. Szerkesztői Kovács Tamás, 1830-tól [[Csizmazia Sándor|Somogyi Csizmazia Sándor]], 1831-től [[Golvácsy László]], 1838-tól Apostol József és 1839-ben Nagy Pál voltak.
A lapot [[Kultsár István]] alapította Pesten 1806. július 2-án; az induláshoz szükséges alaptőkét részben saját maga teremtette elő, de [[Széchényi Ferenc (főispán)|Széchényi Ferenc]] és [[Festetics György (mezőgazdász)|Festetics György]] is támogatták. A lapot Kultsár szerkesztette 1828. március 30-án bekövetkezett haláláig; ezt követően özvegye, Perger Anna adta ki. Szerkesztői Kovács Tamás, 1830-tól [[Csizmazia Sándor|Somogyi Csizmazia Sándor]], 1831-től [[Golvácsy László]], 1838-tól Apostol József és 1839-ben Nagy Pál voltak.


Hetenként kétszer, szerdán és szombaton jelent meg. A kor politikai viszonyai miatt főleg az ausztriai lapok híreit közölte, 1808-tól engedélyezték a külföldi hírek megjelentetését is. Vezércikkei nem voltak; Magyarországra vonatkozóan városi és megyei híreket és kinevezéseket közölt.
Hetenként kétszer, szerdán és szombaton jelent meg. A kor politikai viszonyai miatt főleg az ausztriai lapok híreit közölte, 1808-tól engedélyezték a külföldi hírek megjelentetését is. Vezércikkei nem voltak; Magyarországra vonatkozóan városi és megyei híreket és kinevezéseket közölt.

A lap 2014. augusztus 21., 18:30-kori változata

Hazai Tudósítások (1806–1808)
Hazai és Külföldi Tudósítások (1808–1839)
Nemzeti Újság (1840–1848)
Nemzeti Politikai Hirlap (1848)
Fájl:Hazai Tudósítások 1806.JPG
Adatok
Formátumnegyedrét

OrszágMagyarország
Alapítva1806. július 2.
Megszűnt1848. december 31.
KiadóKultsár István
1828-tól az özvegye
Nyelvmagyar
SzékhelyPest

A Hazai Tudósítások, 1808-tól Hazai és Külföldi Tudósítások politikai és általános jellegű hírlap a 19. század elő felében.

Története

A lapot Kultsár István alapította Pesten 1806. július 2-án; az induláshoz szükséges alaptőkét részben saját maga teremtette elő, de Széchényi Ferenc és Festetics György is támogatták. A lapot Kultsár szerkesztette 1828. március 30-án bekövetkezett haláláig; ezt követően özvegye, Perger Anna adta ki. Szerkesztői Kovács Tamás, 1830-tól Somogyi Csizmazia Sándor, 1831-től Golvácsy László, 1838-tól Apostol József és 1839-ben Nagy Pál voltak.

Hetenként kétszer, szerdán és szombaton jelent meg. A kor politikai viszonyai miatt főleg az ausztriai lapok híreit közölte, 1808-tól engedélyezték a külföldi hírek megjelentetését is. Vezércikkei nem voltak; Magyarországra vonatkozóan városi és megyei híreket és kinevezéseket közölt.

1817. január 1-jétől Hasznos Mulatságok című melléklappal bővült ki, amely szintén hetenként kétszer jelent meg történelmi, nyelvészeti, földrajzi, néprajzi tárgyú cikkeket és költeményeket jelentetett meg. A két lapnak együtt 1818-ban 750, 1821-ben 850 előfizetője volt. A melléklap 1842 végén szűnt meg.

1840-ben címét Nemzeti Újság-ra változtatta; ez a megnevezés a korábbi fejlécében is megjelent: „Nemzeti Ujság, vagyis Hazai és Külföldi Tudósítások. A Magyar Nemzetnek közjavára. Irta s kiadta Kultsár István.” Ebben az időszakban a konzervatív párt lapjává vált, és az egyházi vonalat támogatta; hatása a közvéleményre nem volt jelentős. 1842. június 8-tól Kovacsóczy Mihály szerkesztette, 1844. második félévében Majláth János gróffal együtt. A szerkesztést 1845-től Lipthay Sándor vezetése mellett Illucz Oláh János vette át. 1848. május 2-án címét Nemzeti Politikai Hirlap-ra változtatta; december 31-én megszűnt.

Szerepe a nyelvművelésben és az irodalomban

Források