„Ungváry Krisztián” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
infobox
Címke: HTML-sortörés
Nincs szerkesztési összefoglaló
17. sor: 17. sor:
| aláírás =
| aláírás =
}}
}}
'''Ungváry Krisztián''' ([[Budapest]], [[1969]]. [[október 30.]] –) magyar történész, PhD, borász. Kutatási területe a 20. századi had- és politikatörténet, valamint a kommunista időszak titkosszolgálatai és az állambiztonság. [[Ungváry Rudolf]] könyvtáros, publicista és [[Monspart Éva]] újságíró fia.
'''Ungváry Krisztián''' ([[Budapest]], [[1969]]. [[október 30.]] –) magyar történész, borász. Kutatási területe a 20. századi had- és politikatörténet, valamint a kommunista időszak titkosszolgálatai és az állambiztonság. [[Ungváry Rudolf]] könyvtáros, publicista és [[Monspart Éva]] újságíró fia.


== Életpályája ==
== Életpályája ==
23. sor: 23. sor:
1984-ben kezdte meg középiskolai tanulmányait a budapesti [[II. Rákóczi Ferenc Gimnázium]]ban, ahol 1988-ban érettségizett. Ezt követően fél évig a [[Hadtörténeti Intézet és Múzeum|Hadtörténeti Múzeumban]] dolgozott. 1989-ben vették az [[Eötvös Loránd Tudományegyetem]] Bölcsészettudományi Kar német-történelem szakára. Egyetemi időszaka alatt ''A miskolci Egyetemi Diákparlament története 1956-ban'' című pályaművével elnyerte a Magyar Történészhallgatók Egyesülete által kiírt pályázatot és az [[Országos Tudományos Diákkörök]] konferenciájának első díját. Diplomáját 1995-ben szerezte meg. 1991 és 1994 között az ELTE BTK tudományos ösztöndíjasa, 1993–94-ben [[köztársasági ösztöndíj]]as volt. 1993-ban német ösztöndíjjal [[Freiburg im Breisgau|Freiburgban]] tanult és kutatott a Katonai Levéltárban, valamint a [[koblenz]]i Szövetségi Levéltárban.
1984-ben kezdte meg középiskolai tanulmányait a budapesti [[II. Rákóczi Ferenc Gimnázium]]ban, ahol 1988-ban érettségizett. Ezt követően fél évig a [[Hadtörténeti Intézet és Múzeum|Hadtörténeti Múzeumban]] dolgozott. 1989-ben vették az [[Eötvös Loránd Tudományegyetem]] Bölcsészettudományi Kar német-történelem szakára. Egyetemi időszaka alatt ''A miskolci Egyetemi Diákparlament története 1956-ban'' című pályaművével elnyerte a Magyar Történészhallgatók Egyesülete által kiírt pályázatot és az [[Országos Tudományos Diákkörök]] konferenciájának első díját. Diplomáját 1995-ben szerezte meg. 1991 és 1994 között az ELTE BTK tudományos ösztöndíjasa, 1993–94-ben [[köztársasági ösztöndíj]]as volt. 1993-ban német ösztöndíjjal [[Freiburg im Breisgau|Freiburgban]] tanult és kutatott a Katonai Levéltárban, valamint a [[koblenz]]i Szövetségi Levéltárban.


Diplomájának megszerzése után az ELTE BTK-n volt történelemtudományi doktori hallgató, ebben az időszakban az egyetem oktatója. 1999-ben (jeles eredménnyel) védte meg PhD-disszertációját. A [[Budapest története#Budapest világháborús ostroma|Budapest 1944-45-ös ostromát]] feldolgozó doktori disszertációja könyv alakban is megjelent. A mű hat magyar, négy német, két angol és két amerikai kiadást élt meg. 2000-től az [[1956-os Intézet]] tudományos munkatársa. Emellett az egri [[Eszterházy Károly Főiskola]] doktori képzésén témavezető. Emellett 2007 és 2009 között a [[Színház- és Filmművészeti Egyetem]]en is tanított. 2005 és 2008 között a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumában tevékenykedett szakértőként, ahol az Emlékezet és Szolidaritás Alapítvány német-magyar-lengyel ügyeiben vett részt. 2005-ben lett tagja a német elűzések elleni központ tudományos tanácsának. Kutatási témái Magyarország 20. századi hadtörténetét, 1945 utáni politikatörténetét és állambiztonsági szolgálatatinak történetét öleli át, valamint foglalkozik [[falerisztika]]i (kitüntetéstani) kutatásokkal is.
Diplomájának megszerzése után az ELTE BTK-n volt történelemtudományi doktori hallgató, ebben az időszakban az egyetem oktatója. 1999-ben (jeles eredménnyel) védte meg PhD-disszertációját. A [[Budapest története#Budapest világháborús ostroma|Budapest 1944-45-ös ostromát]] feldolgozó doktori disszertációja könyv alakban is megjelent. A mű hat magyar, négy német, két angol és két amerikai kiadást élt meg. 2000-től az [[1956-os Intézet]] tudományos munkatársa. Emellett az egri [[Eszterházy Károly Főiskola]] doktori képzésén témavezető. Emellett 2007 és 2009 között a [[Színház- és Filmművészeti Egyetem]]en is tanított. 2005 és 2008 között a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumában tevékenykedett szakértőként, ahol az Emlékezet és Szolidaritás Alapítvány német-magyar-lengyel ügyeiben vett részt. 2005-ben lett tagja a német elűzések elleni központ tudományos tanácsának. Kutatási témái Magyarország 20. századi hadtörténetét, 1945 utáni politikatörténetét és állambiztonsági szolgálatatinak történetét öleli át, valamint foglalkozik [[falerisztika]]i (kitüntetéstani) kutatásokkal is.


Országos ismertségre 2010-ben egy nagy port kavart ügy okán tett szert, amikor [[Kiss László (jogász)|Kiss László]] alkotmánybíró korábban több pert indított ellene egy, az [[Élet és Irodalom]]ban 2007-ben megjelent, a pécsi Dialógus-csoportról szóló tanulmánya miatt. A [[rágalmazás]] vádja alól felmentették Ungváryt, azonban a Legfelsőbb Bíróság hárommillió forintos [[nem vagyoni kártérítés]]re kötelezte Ungváryt és a lapot.<ref>[http://www.origo.hu/itthon/20100602-szemelyisegi-jogi-pert-vesztett-a-kiss-laszlo-alkotmanybiro-multjarol-iro.html Pert vesztett az alkotmánybíró múltjáról író történész], origo.hu, 2010. június 2.</ref> A [[Facebook]] nevű közösségi oldalon gyűjtést szerveztek Ungváry számára tőle függetlenül, ahol kétmillió forint gyűlt össze.<ref>[http://nol.hu/belfold/ketmillio_forintot_gyujtottek_ungvary_krisztian_tortenesznek_a_facebookon Kétmillió forintot gyűjtöttek Ungváry Krisztián történésznek a Facebookon], nol.hu, 2010. július 12.</ref>
Országos ismertségre 2010-ben egy nagy port kavart ügy okán tett szert, amikor [[Kiss László (jogász)|Kiss László]] alkotmánybíró korábban több pert indított ellene egy, az [[Élet és Irodalom]]ban 2007-ben megjelent, a pécsi Dialógus-csoportról szóló tanulmánya miatt. A [[rágalmazás]] vádja alól felmentették Ungváryt, azonban a Legfelsőbb Bíróság hárommillió forintos [[nem vagyoni kártérítés]]re kötelezte Ungváryt és a lapot.<ref>[http://www.origo.hu/itthon/20100602-szemelyisegi-jogi-pert-vesztett-a-kiss-laszlo-alkotmanybiro-multjarol-iro.html Pert vesztett az alkotmánybíró múltjáról író történész], origo.hu, 2010. június 2.</ref> A [[Facebook]] nevű közösségi oldalon gyűjtést szerveztek Ungváry számára tőle függetlenül, ahol kétmillió forint gyűlt össze.<ref>[http://nol.hu/belfold/ketmillio_forintot_gyujtottek_ungvary_krisztian_tortenesznek_a_facebookon Kétmillió forintot gyűjtöttek Ungváry Krisztián történésznek a Facebookon], nol.hu, 2010. július 12.</ref>
54. sor: 54. sor:


*[http://www.es.hu/index.php?view=doc;16595 Egy eljárás genezise: a Dialógus Pécsett], [[Élet és Irodalom]], LI. évfolyam, 20. szám, 2007. május 18.
*[http://www.es.hu/index.php?view=doc;16595 Egy eljárás genezise: a Dialógus Pécsett], [[Élet és Irodalom]], LI. évfolyam, 20. szám, 2007. május 18.
*[http://index.hu/politika/belfold/ungvarymarc1/ A vagányabbja akkor is bevállalta] (interjú), 2008. március 15.
*[http://index.hu/politika/belfold/ungvarymarc1/ A vagányabbja akkor is bevállalta] (interjú), 2008. március 15.
*[http://index.hu/belfold/2010/06/03/a_partbizottsag_jotekonysagi_egylet_lehetett/ A pártbizottság jótékonysági egylet lehetett], [[index.hu|Index]], 2010. június 3.
*[http://index.hu/belfold/2010/06/03/a_partbizottsag_jotekonysagi_egylet_lehetett/ A pártbizottság jótékonysági egylet lehetett], [[index.hu|Index]], 2010. június 3.


A lap 2014. augusztus 21., 00:20-kori változata

Ungváry Krisztián
Született1969. október 30. (54 éves)
Budapest
Állampolgárságamagyar
SzüleiUngváry Rudolf
Foglalkozásatörténész,
egyetemi oktató,
borász
IskoláiEötvös Loránd Tudományegyetem (–1995)
Kitüntetéseia Német Szövetségi Köztársaság érdemrendje (2022)
A Wikimédia Commons tartalmaz Ungváry Krisztián témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Ungváry Krisztián (Budapest, 1969. október 30. –) magyar történész, borász. Kutatási területe a 20. századi had- és politikatörténet, valamint a kommunista időszak titkosszolgálatai és az állambiztonság. Ungváry Rudolf könyvtáros, publicista és Monspart Éva újságíró fia.

Életpályája

1984-ben kezdte meg középiskolai tanulmányait a budapesti II. Rákóczi Ferenc Gimnáziumban, ahol 1988-ban érettségizett. Ezt követően fél évig a Hadtörténeti Múzeumban dolgozott. 1989-ben vették az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar német-történelem szakára. Egyetemi időszaka alatt A miskolci Egyetemi Diákparlament története 1956-ban című pályaművével elnyerte a Magyar Történészhallgatók Egyesülete által kiírt pályázatot és az Országos Tudományos Diákkörök konferenciájának első díját. Diplomáját 1995-ben szerezte meg. 1991 és 1994 között az ELTE BTK tudományos ösztöndíjasa, 1993–94-ben köztársasági ösztöndíjas volt. 1993-ban német ösztöndíjjal Freiburgban tanult és kutatott a Katonai Levéltárban, valamint a koblenzi Szövetségi Levéltárban.

Diplomájának megszerzése után az ELTE BTK-n volt történelemtudományi doktori hallgató, ebben az időszakban az egyetem oktatója. 1999-ben (jeles eredménnyel) védte meg PhD-disszertációját. A Budapest 1944-45-ös ostromát feldolgozó doktori disszertációja könyv alakban is megjelent. A mű hat magyar, négy német, két angol és két amerikai kiadást élt meg. 2000-től az 1956-os Intézet tudományos munkatársa. Emellett az egri Eszterházy Károly Főiskola doktori képzésén témavezető. Emellett 2007 és 2009 között a Színház- és Filmművészeti Egyetemen is tanított. 2005 és 2008 között a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumában tevékenykedett szakértőként, ahol az Emlékezet és Szolidaritás Alapítvány német-magyar-lengyel ügyeiben vett részt. 2005-ben lett tagja a német elűzések elleni központ tudományos tanácsának. Kutatási témái Magyarország 20. századi hadtörténetét, 1945 utáni politikatörténetét és állambiztonsági szolgálatatinak történetét öleli át, valamint foglalkozik falerisztikai (kitüntetéstani) kutatásokkal is.

Országos ismertségre 2010-ben egy nagy port kavart ügy okán tett szert, amikor Kiss László alkotmánybíró korábban több pert indított ellene egy, az Élet és Irodalomban 2007-ben megjelent, a pécsi Dialógus-csoportról szóló tanulmánya miatt. A rágalmazás vádja alól felmentették Ungváryt, azonban a Legfelsőbb Bíróság hárommillió forintos nem vagyoni kártérítésre kötelezte Ungváryt és a lapot.[1] A Facebook nevű közösségi oldalon gyűjtést szerveztek Ungváry számára tőle függetlenül, ahol kétmillió forint gyűlt össze.[2] 2013 decemberében az Emberi Jogok Európai Bírósága kimondta, hogy Ungvárynak történészként joga volt a kutatásokkal megalapozott szakmai véleménye közléséhez - Ungváry ezt úgy interpretálta, hogy Strassbourg neki adott igazat. Kiss László véleménye szerint azonban az ügynökvád jogerősen is elbukott Strassbourgban, emiatt újra beperelte Ungváryt [3].

Történészi munkája mellett borászattal foglalkozik. Mezőgazdasági őstermelőként Olaszliszka határában, a Vayi-dűlőben két hektárnyi területen saját szőlészetet és borászatot is üzemeltet. Emellett okleveles borbíráló és borszakíró. A cserkész mozgalomban is aktív: 1988. október 15-én a Magyar Cserkészszövetség egyik alapító tagja volt, valamint a 293. Szent Kapisztrán cserkészcsapat tagja.

Főbb publikációi

  • Budapest ostroma 1944–1945 (Corvina Kiadó, 1998) ISBN 963135377X
  • A magyar honvédség a második világháborúban (Osiris, 2004) ISBN 9789633896853
  • Magyarország és a második világháború (Osiris, 2005)
  • Budapest 1945 (Corvina, 2006) Tamási Miklóssal. ISBN 9789631355048
  • Elhallgatott múlt. A pártállam és a belügy. A politikai rendőrség működése Magyarországon 1956–1990 (Corvina, 2008) Tabajdi Gáborral. ISBN 9789631357172
  • Budapest a diktatúrák árnyékában. Titkos helyszínek, szimbolikus terek és emlékhelyek (Jaffa, 2012) Tabajdi Gáborral. ISBN 9786155235344
  • A Horthy-rendszer mérlege. Diszkrimináció, szociálpolitika és antiszemitizmus Magyarországon (Jelenkor, 2012) ISBN 9789636765224

Jegyzetek

Források

További irodalom

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Ungváry_Krisztián&oldid=15026488”