„Ungváry Krisztián” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
infobox Címke: HTML-sortörés |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
17. sor: | 17. sor: | ||
| aláírás = |
| aláírás = |
||
}} |
}} |
||
'''Ungváry Krisztián''' ([[Budapest]], [[1969]]. [[október 30.]] –) magyar történész |
'''Ungváry Krisztián''' ([[Budapest]], [[1969]]. [[október 30.]] –) magyar történész, borász. Kutatási területe a 20. századi had- és politikatörténet, valamint a kommunista időszak titkosszolgálatai és az állambiztonság. [[Ungváry Rudolf]] könyvtáros, publicista és [[Monspart Éva]] újságíró fia. |
||
== Életpályája == |
== Életpályája == |
||
23. sor: | 23. sor: | ||
1984-ben kezdte meg középiskolai tanulmányait a budapesti [[II. Rákóczi Ferenc Gimnázium]]ban, ahol 1988-ban érettségizett. Ezt követően fél évig a [[Hadtörténeti Intézet és Múzeum|Hadtörténeti Múzeumban]] dolgozott. 1989-ben vették az [[Eötvös Loránd Tudományegyetem]] Bölcsészettudományi Kar német-történelem szakára. Egyetemi időszaka alatt ''A miskolci Egyetemi Diákparlament története 1956-ban'' című pályaművével elnyerte a Magyar Történészhallgatók Egyesülete által kiírt pályázatot és az [[Országos Tudományos Diákkörök]] konferenciájának első díját. Diplomáját 1995-ben szerezte meg. 1991 és 1994 között az ELTE BTK tudományos ösztöndíjasa, 1993–94-ben [[köztársasági ösztöndíj]]as volt. 1993-ban német ösztöndíjjal [[Freiburg im Breisgau|Freiburgban]] tanult és kutatott a Katonai Levéltárban, valamint a [[koblenz]]i Szövetségi Levéltárban. |
1984-ben kezdte meg középiskolai tanulmányait a budapesti [[II. Rákóczi Ferenc Gimnázium]]ban, ahol 1988-ban érettségizett. Ezt követően fél évig a [[Hadtörténeti Intézet és Múzeum|Hadtörténeti Múzeumban]] dolgozott. 1989-ben vették az [[Eötvös Loránd Tudományegyetem]] Bölcsészettudományi Kar német-történelem szakára. Egyetemi időszaka alatt ''A miskolci Egyetemi Diákparlament története 1956-ban'' című pályaművével elnyerte a Magyar Történészhallgatók Egyesülete által kiírt pályázatot és az [[Országos Tudományos Diákkörök]] konferenciájának első díját. Diplomáját 1995-ben szerezte meg. 1991 és 1994 között az ELTE BTK tudományos ösztöndíjasa, 1993–94-ben [[köztársasági ösztöndíj]]as volt. 1993-ban német ösztöndíjjal [[Freiburg im Breisgau|Freiburgban]] tanult és kutatott a Katonai Levéltárban, valamint a [[koblenz]]i Szövetségi Levéltárban. |
||
Diplomájának megszerzése után az ELTE BTK-n volt történelemtudományi doktori hallgató, ebben az időszakban az egyetem oktatója. 1999-ben (jeles eredménnyel) védte meg PhD-disszertációját. |
Diplomájának megszerzése után az ELTE BTK-n volt történelemtudományi doktori hallgató, ebben az időszakban az egyetem oktatója. 1999-ben (jeles eredménnyel) védte meg PhD-disszertációját. A [[Budapest története#Budapest világháborús ostroma|Budapest 1944-45-ös ostromát]] feldolgozó doktori disszertációja könyv alakban is megjelent. A mű hat magyar, négy német, két angol és két amerikai kiadást élt meg. 2000-től az [[1956-os Intézet]] tudományos munkatársa. Emellett az egri [[Eszterházy Károly Főiskola]] doktori képzésén témavezető. Emellett 2007 és 2009 között a [[Színház- és Filmművészeti Egyetem]]en is tanított. 2005 és 2008 között a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumában tevékenykedett szakértőként, ahol az Emlékezet és Szolidaritás Alapítvány német-magyar-lengyel ügyeiben vett részt. 2005-ben lett tagja a német elűzések elleni központ tudományos tanácsának. Kutatási témái Magyarország 20. századi hadtörténetét, 1945 utáni politikatörténetét és állambiztonsági szolgálatatinak történetét öleli át, valamint foglalkozik [[falerisztika]]i (kitüntetéstani) kutatásokkal is. |
||
Országos ismertségre 2010-ben egy nagy port kavart ügy okán tett szert, amikor [[Kiss László (jogász)|Kiss László]] alkotmánybíró korábban több pert indított ellene egy, az [[Élet és Irodalom]]ban 2007-ben megjelent, a pécsi Dialógus-csoportról szóló tanulmánya miatt. A [[rágalmazás]] vádja alól felmentették Ungváryt, azonban a Legfelsőbb Bíróság hárommillió forintos [[nem vagyoni kártérítés]]re kötelezte Ungváryt és a lapot.<ref>[http://www.origo.hu/itthon/20100602-szemelyisegi-jogi-pert-vesztett-a-kiss-laszlo-alkotmanybiro-multjarol-iro.html Pert vesztett az alkotmánybíró múltjáról író történész], origo.hu, 2010. június 2.</ref> A [[Facebook]] nevű közösségi oldalon gyűjtést szerveztek Ungváry számára tőle függetlenül, ahol kétmillió forint gyűlt össze.<ref>[http://nol.hu/belfold/ketmillio_forintot_gyujtottek_ungvary_krisztian_tortenesznek_a_facebookon Kétmillió forintot gyűjtöttek Ungváry Krisztián történésznek a Facebookon], nol.hu, 2010. július 12.</ref> |
Országos ismertségre 2010-ben egy nagy port kavart ügy okán tett szert, amikor [[Kiss László (jogász)|Kiss László]] alkotmánybíró korábban több pert indított ellene egy, az [[Élet és Irodalom]]ban 2007-ben megjelent, a pécsi Dialógus-csoportról szóló tanulmánya miatt. A [[rágalmazás]] vádja alól felmentették Ungváryt, azonban a Legfelsőbb Bíróság hárommillió forintos [[nem vagyoni kártérítés]]re kötelezte Ungváryt és a lapot.<ref>[http://www.origo.hu/itthon/20100602-szemelyisegi-jogi-pert-vesztett-a-kiss-laszlo-alkotmanybiro-multjarol-iro.html Pert vesztett az alkotmánybíró múltjáról író történész], origo.hu, 2010. június 2.</ref> A [[Facebook]] nevű közösségi oldalon gyűjtést szerveztek Ungváry számára tőle függetlenül, ahol kétmillió forint gyűlt össze.<ref>[http://nol.hu/belfold/ketmillio_forintot_gyujtottek_ungvary_krisztian_tortenesznek_a_facebookon Kétmillió forintot gyűjtöttek Ungváry Krisztián történésznek a Facebookon], nol.hu, 2010. július 12.</ref> |
||
54. sor: | 54. sor: | ||
*[http://www.es.hu/index.php?view=doc;16595 Egy eljárás genezise: a Dialógus Pécsett], [[Élet és Irodalom]], LI. évfolyam, 20. szám, 2007. május 18. |
*[http://www.es.hu/index.php?view=doc;16595 Egy eljárás genezise: a Dialógus Pécsett], [[Élet és Irodalom]], LI. évfolyam, 20. szám, 2007. május 18. |
||
*[http://index.hu/politika/belfold/ungvarymarc1/ A vagányabbja akkor is bevállalta] (interjú), |
*[http://index.hu/politika/belfold/ungvarymarc1/ A vagányabbja akkor is bevállalta] (interjú), 2008. március 15. |
||
*[http://index.hu/belfold/2010/06/03/a_partbizottsag_jotekonysagi_egylet_lehetett/ A pártbizottság jótékonysági egylet lehetett], [[index.hu|Index]], 2010. június 3. |
*[http://index.hu/belfold/2010/06/03/a_partbizottsag_jotekonysagi_egylet_lehetett/ A pártbizottság jótékonysági egylet lehetett], [[index.hu|Index]], 2010. június 3. |
||
A lap 2014. augusztus 21., 00:20-kori változata
Ungváry Krisztián | |
Született | 1969. október 30. (54 éves) Budapest |
Állampolgársága | magyar |
Szülei | Ungváry Rudolf |
Foglalkozása | történész, egyetemi oktató, borász |
Iskolái | Eötvös Loránd Tudományegyetem (–1995) |
Kitüntetései | a Német Szövetségi Köztársaság érdemrendje (2022) |
A Wikimédia Commons tartalmaz Ungváry Krisztián témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Ungváry Krisztián (Budapest, 1969. október 30. –) magyar történész, borász. Kutatási területe a 20. századi had- és politikatörténet, valamint a kommunista időszak titkosszolgálatai és az állambiztonság. Ungváry Rudolf könyvtáros, publicista és Monspart Éva újságíró fia.
Életpályája
1984-ben kezdte meg középiskolai tanulmányait a budapesti II. Rákóczi Ferenc Gimnáziumban, ahol 1988-ban érettségizett. Ezt követően fél évig a Hadtörténeti Múzeumban dolgozott. 1989-ben vették az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar német-történelem szakára. Egyetemi időszaka alatt A miskolci Egyetemi Diákparlament története 1956-ban című pályaművével elnyerte a Magyar Történészhallgatók Egyesülete által kiírt pályázatot és az Országos Tudományos Diákkörök konferenciájának első díját. Diplomáját 1995-ben szerezte meg. 1991 és 1994 között az ELTE BTK tudományos ösztöndíjasa, 1993–94-ben köztársasági ösztöndíjas volt. 1993-ban német ösztöndíjjal Freiburgban tanult és kutatott a Katonai Levéltárban, valamint a koblenzi Szövetségi Levéltárban.
Diplomájának megszerzése után az ELTE BTK-n volt történelemtudományi doktori hallgató, ebben az időszakban az egyetem oktatója. 1999-ben (jeles eredménnyel) védte meg PhD-disszertációját. A Budapest 1944-45-ös ostromát feldolgozó doktori disszertációja könyv alakban is megjelent. A mű hat magyar, négy német, két angol és két amerikai kiadást élt meg. 2000-től az 1956-os Intézet tudományos munkatársa. Emellett az egri Eszterházy Károly Főiskola doktori képzésén témavezető. Emellett 2007 és 2009 között a Színház- és Filmművészeti Egyetemen is tanított. 2005 és 2008 között a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumában tevékenykedett szakértőként, ahol az Emlékezet és Szolidaritás Alapítvány német-magyar-lengyel ügyeiben vett részt. 2005-ben lett tagja a német elűzések elleni központ tudományos tanácsának. Kutatási témái Magyarország 20. századi hadtörténetét, 1945 utáni politikatörténetét és állambiztonsági szolgálatatinak történetét öleli át, valamint foglalkozik falerisztikai (kitüntetéstani) kutatásokkal is.
Országos ismertségre 2010-ben egy nagy port kavart ügy okán tett szert, amikor Kiss László alkotmánybíró korábban több pert indított ellene egy, az Élet és Irodalomban 2007-ben megjelent, a pécsi Dialógus-csoportról szóló tanulmánya miatt. A rágalmazás vádja alól felmentették Ungváryt, azonban a Legfelsőbb Bíróság hárommillió forintos nem vagyoni kártérítésre kötelezte Ungváryt és a lapot.[1] A Facebook nevű közösségi oldalon gyűjtést szerveztek Ungváry számára tőle függetlenül, ahol kétmillió forint gyűlt össze.[2] 2013 decemberében az Emberi Jogok Európai Bírósága kimondta, hogy Ungvárynak történészként joga volt a kutatásokkal megalapozott szakmai véleménye közléséhez - Ungváry ezt úgy interpretálta, hogy Strassbourg neki adott igazat. Kiss László véleménye szerint azonban az ügynökvád jogerősen is elbukott Strassbourgban, emiatt újra beperelte Ungváryt [3].
Történészi munkája mellett borászattal foglalkozik. Mezőgazdasági őstermelőként Olaszliszka határában, a Vayi-dűlőben két hektárnyi területen saját szőlészetet és borászatot is üzemeltet. Emellett okleveles borbíráló és borszakíró. A cserkész mozgalomban is aktív: 1988. október 15-én a Magyar Cserkészszövetség egyik alapító tagja volt, valamint a 293. Szent Kapisztrán cserkészcsapat tagja.
Főbb publikációi
- Budapest ostroma 1944–1945 (Corvina Kiadó, 1998) ISBN 963135377X
- A magyar honvédség a második világháborúban (Osiris, 2004) ISBN 9789633896853
- Magyarország és a második világháború (Osiris, 2005)
- Budapest 1945 (Corvina, 2006) Tamási Miklóssal. ISBN 9789631355048
- Elhallgatott múlt. A pártállam és a belügy. A politikai rendőrség működése Magyarországon 1956–1990 (Corvina, 2008) Tabajdi Gáborral. ISBN 9789631357172
- Budapest a diktatúrák árnyékában. Titkos helyszínek, szimbolikus terek és emlékhelyek (Jaffa, 2012) Tabajdi Gáborral. ISBN 9786155235344
- A Horthy-rendszer mérlege. Diszkrimináció, szociálpolitika és antiszemitizmus Magyarországon (Jelenkor, 2012) ISBN 9789636765224
Jegyzetek
- ↑ Pert vesztett az alkotmánybíró múltjáról író történész, origo.hu, 2010. június 2.
- ↑ Kétmillió forintot gyűjtöttek Ungváry Krisztián történésznek a Facebookon, nol.hu, 2010. július 12.
- ↑ http://index.hu/belfold/2013/12/03/ungvary_pert_nyert_strasbourgban/
Források
- Ungváry Krisztián. In MTI Ki kicsoda 2009. Főszerk. Hermann Péter. Budapest: Magyar Távirati Iroda Zrt. 2008. 1140. o.
- Életrajz az 1956-os Intézet honlapján
- Adatlap az Országos Doktori Tanács honlapján
- Rövid életrajz az Eszterházy Károly Főiskola oldalán
További irodalom
- Egy eljárás genezise: a Dialógus Pécsett, Élet és Irodalom, LI. évfolyam, 20. szám, 2007. május 18.
- A vagányabbja akkor is bevállalta (interjú), 2008. március 15.
- A pártbizottság jótékonysági egylet lehetett, Index, 2010. június 3.