„Cseh Királyság” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése

[ellenőrzött változat]

← Régebbi szerkesztés Újabb szerkesztés →

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva

VizuálisWikiszöveges

Sorban

A lap 2014. augusztus 17., 00:17-kori változata

Ez a szócikk a történelmi államról szól. Hasonló címmel lásd még: Csehország (egyértelműsítő lap).

A Cseh Királyság középkori állam volt a mai Csehország és Szilézia területén. A Német-római Birodalomhoz tartozott, a Cseh Fejedelemségből jött létre a 1212-ben, amikor a fejedelem örökletes királyi címet kapott a német-római császártól. 1620, a fehérhegyi csata után szűnt meg, amikor Csehország és Morvaország a Habsburgok örökös tartománya lett. A cseh király egyike volt a német választófejedelmeknek.

Nem örökletes cseh királyok

Az első cseh fejedelem, aki királyi címet kapott, II. Vratiszláv volt és 1085-ben IV. Henrik német király és német-római császár adományozta neki. Ez a cím azonban nem volt örökletes, egyéni érdemeiért kapta.^[1]

II. Ulászló részt vett Barbarossa Frigyes császár második itáliai hadjáratában és 1158-ban, Milánó ostrománál szerzett érdemeiért abban az évben királyi címet kapott. Ez a cím sem öröklődött.^[2]

II. Ulászló halála, 1172 után zűrzavaros időszak következett, 1197-ig I. Ottokár második hatalomra jutásáig hét fejedelem váltotta egymást. Közülük I. Henrik Břetiszláv prágai püspök német birodalmi hercegi címet is viselt.^[3] 1198-ban Sváb Fülöp német király királyi rangra emelte I. Ottokárt és csaknem teljes autonómiát biztosított országa számára.^[4] 1204-ben III. Ince pápa örökölhetőnek ismerte el Ottokár királyi címét^[5] 1212-ben a szicíliai Aranybullában II. Frigyes német-római császár is örökletesnek nyilvánította Ottokár és utódai számára a királyi címet.^[6]

Přemysl-kor

I. Ottokár (1198–1230) uralkodása idején Csehország komoly fejlődésnek indult, fia (II. Ottokár) befolyása alá került Ausztria. II. Ottokár pályázott a német-római császári címre, ám Habsburg Rudolf - IV. (Kun) László magyar király segítségével - 1278-ban a morvamezei csatában legyőzte őt, és meggátolta efféle törekvéseit. A 13. században sok német telepes érkezett Csehországba, felfejlesztve a nagy középkori városokat, mint Kutná Hora, Jihlava vagy Németbrod (a mai Havlíčkův Brod).

Luxemburgi-kor

1306-ban kihalt a Přemysl-dinasztia, a helyét a Luxemburgi-ház vette át. A csehek legjelentősebb uralkodójuknak I. Károlyt (1347–1378, (IV. Károly német-római császárt) tartják, aki óriási fellendülést hozott az ország életébe, amely a Luxemburgi-ház uralkodásának idején elérte legnagyobb kiterjedését. Új közigazgatást szervezett, létrehozta a prágai érsekséget. 1348-ban megalapította a prágai Károly Egyetemet, a Német-római Birodalom, és egyúttal Közép-Európa első egyetemét. Prága hamar Európa egyik kulturális központjává vált. Rengeteg földet juttatott az egyháznak – később ezek visszaadása lett a husziták egyik fő követelése. A huszita-háborúk idején az országot egész Európa kereskedelmi embargóval sújtotta.

Jagelló-kor

Habsburg-kor

Csehország a mohácsi csata után a Habsburgok birodalmának része lett és maradt 1918-ig.

Kapcsolódó szócikkek

Csehország uralkodóinak listája

Jegyzetek

↑ KMTörtLex csehek, 148. o.
↑ KMTörtLex csehek, 148. o.
↑ KMTörtLex csehek, 148. o.
↑ Uralkodók és dinasztiák 526. o
↑ KatLex:Csehország
↑ KMTörtLex csehek, 148. o.

Források

↑ KMTörtLex: Korai magyar történeti lexikon : 9–14. század. Főszerk. Kristó Gyula. Budapest: Akadémiai Kiadó. 1994. ISBN 963 05 6722 9
↑ KatLex:Csehország: Magyar katolikus lexikon.
↑ Uralkodók és dinasztiák: Uralkodók és dinasztiák: Kivonat az Encyclopædia Britannicából. A. Fodor Ágnes – Gergely István – Nádori Attila – Sótyné Mercs Erzsébet – Széky János. Budapest: Magyar Világ Kiadó. 2001. ISBN 963 9075 12 4

[1] KMTörtLex csehek, 148. o.

[2] KMTörtLex csehek, 148. o.

[3] KMTörtLex csehek, 148. o.

[4] Uralkodók és dinasztiák 526. o

[KatLex:Csehország_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--5] KatLex:Csehország

[6] KMTörtLex csehek, 148. o.

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]

[6]

@@ 14. sor: / 14. sor: @@
 == Přemysl-kor ==
-[[I. Ottokár cseh király|I. Ottokár]] (1198–[[1230]]) uralkodása idején Csehország komoly fejlődésnek indult, fia ([[II. Ottokár cseh király|II. Ottokár]]) befolyása alá került [[Ausztria]]. II. Ottokár pályázott a német-római császári címre, ám [[I. Rudolf német király|Habsburg Rudolf]] - [[IV. László magyar király|IV. (Kun) László]] magyar király segítségével - [[1278]]-ban a [[Dürnkruti csata|morvamezei csatában]] legyőzte őt, és meggátolta efféle törekvéseit. A [[13. század]]ban sok német telepes érkezett Csehországba, felfejlesztve a nagy középkori városokat, mint [[Kutná Hora]], [[Jihlava]] vagy Németbrod (a mai [[Havlíčkův Brod]]). [[1306]]-ban kihalt a Přemysl-dinasztia, a helyét a [[Luxemburgi-ház]] vette át. Megkezdődött Csehország aranykora.
+[[I. Ottokár cseh király|I. Ottokár]] (1198–[[1230]]) uralkodása idején Csehország komoly fejlődésnek indult, fia ([[II. Ottokár cseh király|II. Ottokár]]) befolyása alá került [[Ausztria]]. II. Ottokár pályázott a német-római császári címre, ám [[I. Rudolf német király|Habsburg Rudolf]] - [[IV. László magyar király|IV. (Kun) László]] magyar király segítségével - [[1278]]-ban a [[Dürnkruti csata|morvamezei csatában]] legyőzte őt, és meggátolta efféle törekvéseit. A [[13. század]]ban sok német telepes érkezett Csehországba, felfejlesztve a nagy középkori városokat, mint [[Kutná Hora]], [[Jihlava]] vagy Németbrod (a mai [[Havlíčkův Brod]]).
 == Luxemburgi-kor ==
-A csehek legjelentősebb uralkodójuknak I. Károlyt ([[1347]]–[[1378]], ([[IV. Károly német-római császár]]t) tartják, aki óriási fellendülést hozott az ország életébe, amely a [[Luxemburgi-ház]] uralkodásának idején elérte legnagyobb kiterjedését. Új közigazgatást szervezett, létrehozta a [[prága]]i érsekséget. [[1348]]-ban megalapította a prágai [[Károly Egyetem]]et, a [[Német-római Birodalom]], és egyúttal [[Közép-Európa]] első egyetemét. Prága hamar [[Európa]] egyik kulturális központjává vált. Rengeteg földet juttatott az egyháznak – később ezek visszaadása lett a [[husziták]] egyik fő követelése. A [[huszita-háborúk]] idején az országot egész Európa kereskedelmi embargóval sújtotta.
+[[1306]]-ban kihalt a Přemysl-dinasztia, a helyét a [[Luxemburgi-ház]] vette át. A csehek legjelentősebb uralkodójuknak I. Károlyt ([[1347]]–[[1378]], ([[IV. Károly német-római császár]]t) tartják, aki óriási fellendülést hozott az ország életébe, amely a [[Luxemburgi-ház]] uralkodásának idején elérte legnagyobb kiterjedését. Új közigazgatást szervezett, létrehozta a [[prága]]i érsekséget. [[1348]]-ban megalapította a prágai [[Károly Egyetem]]et, a [[Német-római Birodalom]], és egyúttal [[Közép-Európa]] első egyetemét. Prága hamar [[Európa]] egyik kulturális központjává vált. Rengeteg földet juttatott az egyháznak – később ezek visszaadása lett a [[husziták]] egyik fő követelése. A [[huszita-háborúk]] idején az országot egész Európa kereskedelmi embargóval sújtotta.
 == Jagelló-kor ==