„Borbély Samu” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
24. sor: 24. sor:
Középiskolai tanulmányait szülővárosában és a [[János Zsigmond Unitárius Kollégium|kolozsvári unitárius kollégiumban]] végezte, ahol már a [[Szabédi László]] elnöklete alatt működő [[Kriza Önképzőkör]]ben kitűnt a [[relativitáselmélet]]ről tartott előadássorozatával. Gépészmérnöki és matematikai tanulmányait Budapesten és [[Berlin]]ben folytatta, itt [[Albert Einstein]]nel került személyes kapcsolatba. Borbély Samu a berlin-charlottenburgi Műszaki Egyetem ún. Általános Tudományok Karán 1933-ban szerzett mérnök-matematikusi oklevelelet, majd 1938-ban ugyanott, Rothe professzor irányításával mérnök-doktori (Dr.-Ing.) tudományos címet. 1933-41 között a berlini Repüléselméleti Intézetben dolgozott tudományos munkatársként.<ref>Szarka Zoltán i.m.</ref> Az [[aerodinamika]] és a [[matematika]] műszaki alkalmazása terén ért el eredményeket. A [[második világháború]] alatt, 1941 után a [[Kolozsvári Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem|kolozsvári egyetem]]en adott elő. [[1944]] májusában a [[Német Birodalom|német]] hatóságok őrizetbe vették a műszaki együttműködés megtagadása miatt, Németországba hurcolták, majd [[Sopronkőhida|Sopronkőhidára]] toloncolták, ahonnan 1944. decemberében megszökött, utána Budapesten bújkált.
Középiskolai tanulmányait szülővárosában és a [[János Zsigmond Unitárius Kollégium|kolozsvári unitárius kollégiumban]] végezte, ahol már a [[Szabédi László]] elnöklete alatt működő [[Kriza Önképzőkör]]ben kitűnt a [[relativitáselmélet]]ről tartott előadássorozatával. Gépészmérnöki és matematikai tanulmányait Budapesten és [[Berlin]]ben folytatta, itt [[Albert Einstein]]nel került személyes kapcsolatba. Borbély Samu a berlin-charlottenburgi Műszaki Egyetem ún. Általános Tudományok Karán 1933-ban szerzett mérnök-matematikusi oklevelelet, majd 1938-ban ugyanott, Rothe professzor irányításával mérnök-doktori (Dr.-Ing.) tudományos címet. 1933-41 között a berlini Repüléselméleti Intézetben dolgozott tudományos munkatársként.<ref>Szarka Zoltán i.m.</ref> Az [[aerodinamika]] és a [[matematika]] műszaki alkalmazása terén ért el eredményeket. A [[második világháború]] alatt, 1941 után a [[Kolozsvári Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem|kolozsvári egyetem]]en adott elő. [[1944]] májusában a [[Német Birodalom|német]] hatóságok őrizetbe vették a műszaki együttműködés megtagadása miatt, Németországba hurcolták, majd [[Sopronkőhida|Sopronkőhidára]] toloncolták, ahonnan 1944. decemberében megszökött, utána Budapesten bújkált.


1945 után a [[Bolyai Tudományegyetem]] tanára; jelentősen hozzájárult az intézmény tudományos tekintélyéhez és demokratikus megerősödéséhez; egy új matematikusnemzedék nevelőjévé vált. 1949-ben áttelepedett [[Magyarország]]ra, itt a [[miskolc]]i műszaki egyetem matematika tanszékének vezetőjeként működött, 1955-től a [[BME]] gépészmérnöki karán szintén a matematika tanszéket vezette. 1960-64-ig [[Magdeburg]]ban az ''Otto von Guericke Nehézgépipari Műegyetem'' matematikai intézetét igazgatta. Megszervezte a tudományos matematikai képzést és az [[Néemet demokratikus Köztársaság|NDK]] Matematikai Társulatának helyi tagozatát. 1964-68-ig ismét a Budapesti Műszaki Egyetemen volt matematikai tanszékvezető, [[1977]]. [[december 31.|december 31-ei]] nyugalomba vonulásáig itt oktatott és kutatott, [[komplex analízis|komplex függvénytan]]i óráit nyugdíjas korában is megtartotta.
1945 után a [[Bolyai Tudományegyetem]] tanára; jelentősen hozzájárult az intézmény tudományos tekintélyéhez és demokratikus megerősödéséhez; egy új matematikusnemzedék nevelőjévé vált. 1949-ben áttelepedett [[Magyarország]]ra, itt a [[miskolc]]i műszaki egyetem matematika tanszékének vezetőjeként működött, 1955-től a [[BME]] gépészmérnöki karán szintén a matematika tanszéket vezette. 1960-64-ig [[Magdeburg]]ban az ''Otto von Guericke Nehézgépipari Műegyetem'' matematikai intézetét igazgatta. Megszervezte a tudományos matematikai képzést és az [[Német Demokratikus Köztársaság|NDK]] Matematikai Társulatának helyi tagozatát. 1964-68-ig ismét a Budapesti Műszaki Egyetemen volt matematikai tanszékvezető, [[1977]]. [[december 31.|december 31-ei]] nyugalomba vonulásáig itt oktatott és kutatott, [[komplex analízis|komplex függvénytan]]i óráit nyugdíjas korában is megtartotta.


Tudományos közleményei szakfolyóiratokban jelentek meg.<ref>A gyakorlati matematika integráló műszereiről / Borbély Samu. Budapest : Stephaneum Nyomda, 1944. 19-57. p. (Különnyomat (röv. klny.) a [[Csillagászati Lapok]]ból</ref><ref>[[Bomba]]pályák pontballisztikai közelítő meghatározása / Borbély Samu. Budapest : [[Akadémiai Kiadó]], 1955. 151-166. p. (Klny. a ''[[Magyar Tudományos Akadémia]] Műszaki Tudományok Osztályának Közleményei''ből).</ref><ref>Nem lineáris [[hővezetés]]sel kapcsolatos vizsgálatokról / Borbély Samu ; [[Gillemot László]], Schrodt István hozzászólásával. Budapest : Akadémiai Kiadó, 1959. 261-286. : ill. (Klny. a Magyar Tudományos Akadémia Műszaki Tudományok Osztályának Közleményeiből).</ref>
Tudományos közleményei szakfolyóiratokban jelentek meg.<ref>A gyakorlati matematika integráló műszereiről / Borbély Samu. Budapest : Stephaneum Nyomda, 1944. 19-57. p. (Különnyomat (röv. klny.) a [[Csillagászati Lapok]]ból</ref><ref>[[Bomba]]pályák pontballisztikai közelítő meghatározása / Borbély Samu. Budapest : [[Akadémiai Kiadó]], 1955. 151-166. p. (Klny. a ''[[Magyar Tudományos Akadémia]] Műszaki Tudományok Osztályának Közleményei''ből).</ref><ref>Nem lineáris [[hővezetés]]sel kapcsolatos vizsgálatokról / Borbély Samu ; [[Gillemot László]], Schrodt István hozzászólásával. Budapest : Akadémiai Kiadó, 1959. 261-286. : ill. (Klny. a Magyar Tudományos Akadémia Műszaki Tudományok Osztályának Közleményeiből).</ref>

A lap 2014. augusztus 14., 17:08-kori változata

Borbély Samu
Borbély Samu mellszobra a Miskolci Egyetemen
Borbély Samu mellszobra a Miskolci Egyetemen
Született1907. április 23.
Torda
Elhunyt1984. augusztus 14. (77 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
Foglalkozásamatematikus,
gépészmérnök,
egyetemi tanár
Iskolái
A Wikimédia Commons tartalmaz Borbély Samu témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Sírja a marosvásárhelyi katolikus temetőben

Borbély Samu (Torda, 1907. április 23.Budapest, 1984. augusztus 14.) magyar matematikus, gépészmérnök, egyetemi tanár, az MTA tagja (levelező 1946, rendes 1979). Kutatási területe az alkalmazott matematika, ezen belül ballisztikai, szárnyelméleti, hővezetési témakörökkel foglalkozott.

Életútja, munkássága

Középiskolai tanulmányait szülővárosában és a kolozsvári unitárius kollégiumban végezte, ahol már a Szabédi László elnöklete alatt működő Kriza Önképzőkörben kitűnt a relativitáselméletről tartott előadássorozatával. Gépészmérnöki és matematikai tanulmányait Budapesten és Berlinben folytatta, itt Albert Einsteinnel került személyes kapcsolatba. Borbély Samu a berlin-charlottenburgi Műszaki Egyetem ún. Általános Tudományok Karán 1933-ban szerzett mérnök-matematikusi oklevelelet, majd 1938-ban ugyanott, Rothe professzor irányításával mérnök-doktori (Dr.-Ing.) tudományos címet. 1933-41 között a berlini Repüléselméleti Intézetben dolgozott tudományos munkatársként.[1] Az aerodinamika és a matematika műszaki alkalmazása terén ért el eredményeket. A második világháború alatt, 1941 után a kolozsvári egyetemen adott elő. 1944 májusában a német hatóságok őrizetbe vették a műszaki együttműködés megtagadása miatt, Németországba hurcolták, majd Sopronkőhidára toloncolták, ahonnan 1944. decemberében megszökött, utána Budapesten bújkált.

1945 után a Bolyai Tudományegyetem tanára; jelentősen hozzájárult az intézmény tudományos tekintélyéhez és demokratikus megerősödéséhez; egy új matematikusnemzedék nevelőjévé vált. 1949-ben áttelepedett Magyarországra, itt a miskolci műszaki egyetem matematika tanszékének vezetőjeként működött, 1955-től a BME gépészmérnöki karán szintén a matematika tanszéket vezette. 1960-64-ig Magdeburgban az Otto von Guericke Nehézgépipari Műegyetem matematikai intézetét igazgatta. Megszervezte a tudományos matematikai képzést és az NDK Matematikai Társulatának helyi tagozatát. 1964-68-ig ismét a Budapesti Műszaki Egyetemen volt matematikai tanszékvezető, 1977. december 31-ei nyugalomba vonulásáig itt oktatott és kutatott, komplex függvénytani óráit nyugdíjas korában is megtartotta.

Tudományos közleményei szakfolyóiratokban jelentek meg.[2][3][4]

A marosvásárhelyi katolikus temetőben nyugszik, urnáját a szülei sírjában helyezték el. Sírfelirata:
DR. ING. BORBÉLY SAMU / MŰEGYETEMI TANÁR / TORDA 1907 BP. 1984

Kötetei (válogatás)

  • A grafikus analízis két alapműveletéről (1945);
  • Über einen Integraphen ebener Vektoren. Egy vektorintegráfról (Acta Bolyai I. 1946. Magyar nyelvű tartalmi kivonattal);
  • Bevezetés a felsőbb matematikába I. (1947).
  • Vektorszámítás / Borbély Samu, Szabó Miklós ; [közread. a.] Rákosi Mátyás Nehézipari Műszaki Egyetem, Miskolc, 1955. Változatlan utánny. 317 p. : ill. (Első kiad. 1951)
  • Többváltozós függvények / Borbély Samu ; [közread. a] Budapesti Műszaki Egyetem Gépészmérnöki Kar. Budapest : Felsőokt. Jegyzetell. Váll., 1956 168 p. : ill.
  • Gépész- és villamosmérnökök kézikönyve (Pattantyús-Ábrahám Imrével, Budapest, 1961)

Jegyzetek és források

  1. Szarka Zoltán i.m.
  2. A gyakorlati matematika integráló műszereiről / Borbély Samu. Budapest : Stephaneum Nyomda, 1944. 19-57. p. (Különnyomat (röv. klny.) a Csillagászati Lapokból
  3. Bombapályák pontballisztikai közelítő meghatározása / Borbély Samu. Budapest : Akadémiai Kiadó, 1955. 151-166. p. (Klny. a Magyar Tudományos Akadémia Műszaki Tudományok Osztályának Közleményeiből).
  4. Nem lineáris hővezetéssel kapcsolatos vizsgálatokról / Borbély Samu ; Gillemot László, Schrodt István hozzászólásával. Budapest : Akadémiai Kiadó, 1959. 261-286. : ill. (Klny. a Magyar Tudományos Akadémia Műszaki Tudományok Osztályának Közleményeiből).

Kapcsolódó szócikkek

Commons:Category:Samu Borbély
A Wikimédia Commons tartalmaz Borbély Samu témájú médiaállományokat.