„Perseidák” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
aNincs szerkesztési összefoglaló |
aNincs szerkesztési összefoglaló |
||
3. sor: | 3. sor: | ||
|fájl1=[http://www.jplnet.com/bigcomet/pastcomet/swift-tuttle.jpg A 109P/Swift-Tuttle üstökös] |
|fájl1=[http://www.jplnet.com/bigcomet/pastcomet/swift-tuttle.jpg A 109P/Swift-Tuttle üstökös] |
||
}} |
}} |
||
A '''Perseidák''' az egyik legismertebb, fényes [[meteor]]okat és sűrű hullást produkáló [[meteorraj]]. Az első megfigyelések a Perseidákről kínai csillagászoknak köszönhetően Kr.u. 36-ból származnak. A hullócsillagokat Szent Lőrinc könyeinek is nevezik. A Perseidák szülőégitestje a 130 éves keringési idejű [[109P/Swift-Tuttle]] [[üstökös]]. [[Radiáns]]a a [[Perseus csillagkép]] területén van (innen kapta nevét), maximuma [[Augusztus 12.|augusztus 12]] és [[Augusztus 13.|augusztus 13]]-ra esik, a köztudatban emiatt augusztust a [[Meteor|hullócsillag]]ok hónapjának is nevezik. A raj sok apró porszemcséből áll, melyek a földi légkörben nagy sebességük következtében felhevülnek és elégnek, a földfelszínt nem érik el. Megfigyelésükre legalkalmasabb az éjféltől hajnalig terjedő időszak, ilyenkor láthatók legnagyobb számban.<ref>[http://www.mcse.hu/egyesulet/egyesuleti-hirek-2013/jonnek-a-perseidak-2/ Jönnek a Perseidák!]</ref> |
A '''Perseidák''' az egyik legismertebb, fényes [[meteor]]okat és sűrű hullást produkáló [[meteorraj]]. Az első megfigyelések a Perseidákről kínai csillagászoknak köszönhetően Kr.u. 36-ból származnak. Japán, kínai, koreai megfigyelések már a 8-ik és 9-ik században is előfordultak, később azonban a 12-ik század körül már csak szórványosan említik őket. Újkori újrafelfedezésük, Adolphe Quételet-nek |
||
köszönhető, aki 1835-ben Brüsszelben írta le először, hogy az augusztusban előforduló meteorok a Perseus csillagkép irányából sugárzódnak szét. A Perseidák elnevezés is innen erdeztethető. |
|||
A hullócsillagokat Szent Lőrinc könyeinek is nevezik. A Perseidák szülőégitestje a 130 éves keringési idejű [[109P/Swift-Tuttle]] [[üstökös]]. [[Radiáns]]a a [[Perseus csillagkép]] területén van (innen kapta nevét), maximuma [[Augusztus 12.|augusztus 12]] és [[Augusztus 13.|augusztus 13]]-ra esik, a köztudatban emiatt augusztust a [[Meteor|hullócsillag]]ok hónapjának is nevezik. A raj sok apró porszemcséből áll, melyek a földi légkörben nagy sebességük következtében felhevülnek és elégnek, a földfelszínt nem érik el. Megfigyelésükre legalkalmasabb az éjféltől hajnalig terjedő időszak, ilyenkor láthatók legnagyobb számban.<ref>[http://www.mcse.hu/egyesulet/egyesuleti-hirek-2013/jonnek-a-perseidak-2/ Jönnek a Perseidák!]</ref> |
|||
Amikor a [[Perseus csillagkép]] alacsonyan van a látóhatáron, a meteorok száma kisebb, de azok hosszabb utat tesznek meg a légkörben. Nyomuk gyakran több színű, vékony csík. Ezek megfigyelésére a 21-23 óra közötti időszak alkalmas. |
Amikor a [[Perseus csillagkép]] alacsonyan van a látóhatáron, a meteorok száma kisebb, de azok hosszabb utat tesznek meg a légkörben. Nyomuk gyakran több színű, vékony csík. Ezek megfigyelésére a 21-23 óra közötti időszak alkalmas. |
A lap 2014. augusztus 11., 23:23-kori változata
A 109P/Swift-Tuttle üstökös |
A Perseidák az egyik legismertebb, fényes meteorokat és sűrű hullást produkáló meteorraj. Az első megfigyelések a Perseidákről kínai csillagászoknak köszönhetően Kr.u. 36-ból származnak. Japán, kínai, koreai megfigyelések már a 8-ik és 9-ik században is előfordultak, később azonban a 12-ik század körül már csak szórványosan említik őket. Újkori újrafelfedezésük, Adolphe Quételet-nek köszönhető, aki 1835-ben Brüsszelben írta le először, hogy az augusztusban előforduló meteorok a Perseus csillagkép irányából sugárzódnak szét. A Perseidák elnevezés is innen erdeztethető.
A hullócsillagokat Szent Lőrinc könyeinek is nevezik. A Perseidák szülőégitestje a 130 éves keringési idejű 109P/Swift-Tuttle üstökös. Radiánsa a Perseus csillagkép területén van (innen kapta nevét), maximuma augusztus 12 és augusztus 13-ra esik, a köztudatban emiatt augusztust a hullócsillagok hónapjának is nevezik. A raj sok apró porszemcséből áll, melyek a földi légkörben nagy sebességük következtében felhevülnek és elégnek, a földfelszínt nem érik el. Megfigyelésükre legalkalmasabb az éjféltől hajnalig terjedő időszak, ilyenkor láthatók legnagyobb számban.[1]
Amikor a Perseus csillagkép alacsonyan van a látóhatáron, a meteorok száma kisebb, de azok hosszabb utat tesznek meg a légkörben. Nyomuk gyakran több színű, vékony csík. Ezek megfigyelésére a 21-23 óra közötti időszak alkalmas.
Jegyzetek
Források
Külső hivatkozások
További információk
- A Wikimédia Commons tartalmaz Perseidák témájú kategóriát.