„Turóc vármegye” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a →Történelem: Visegrád rossz átir. |
Taz (vitalap | szerkesztései) →Irodalom: 2004 Címke: Hullámos ő – kalapos ű |
||
| 57. sor: | 57. sor: | ||
* {{cite book|author=Mályusz Elemér|authorlink=Mályusz Elemér |year=1922 |title=Turóc megye kialakulása |publisher=Budavári Tudományos Társaság |location=Budapest}} |
* {{cite book|author=Mályusz Elemér|authorlink=Mályusz Elemér |year=1922 |title=Turóc megye kialakulása |publisher=Budavári Tudományos Társaság |location=Budapest}} |
||
*[[Melich János]] 1934: Mohamedán-török személynevek Turóc megye XIII. századi nemességénél. Nemzeti Kultúra II/4, 193-199. |
*[[Melich János]] 1934: Mohamedán-török személynevek Turóc megye XIII. századi nemességénél. Nemzeti Kultúra II/4, 193-199. |
||
*[[Neumann Tibor]] 2004: Nemes vagy jobbágy? Egy Turóc megyei késõ középkori jogszokás elemzése. [[Levéltári Közlemények]] 75, 93–116. |
|||
{{Magyar Királyság vármegyéi}} |
{{Magyar Királyság vármegyéi}} |
||
A lap 2014. augusztus 6., 13:07-kori változata
| Turóc vármegye | |||
| |||
| Ország | Magyar Királyság | ||
| Központ | Turócszentmárton | ||
| Népesség | |||
| Népesség | ismeretlen | ||
| Népsűrűség | 49,6 fő/km² | ||
| Nemzetiségek | szlovákok, németek, magyarok | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 1123 km² | ||
| Térkép | |||
 | |||
| Pozíció a Magyar Királyság térképén | |||
 | |||
| Domborzati térkép | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Turóc vármegye témájú médiaállományokat. | |||
Turóc vármegye közigazgatási egység volt a Magyar Királyság északi részén, utolsó székhelye Turócszentmárton volt. Területe jelenleg Szlovákia része.
Földrajz
A vármegye területe tulajdonképpen a Turóci-medence, amelyet mindenhol a Kis-Fátra hegység csoportjai vesznek körül. Legfontosabb folyói a Vág és a Turóc. A vármegye a Magyar Királyság legkisebb vármegyéi közé tartozott.
Északról Trencsén és Árva, keletről Zólyom, Liptó és Árva vármegyék, délről Bars, nyugatról pedig Trencsén vármegye határolta.
Történelem
Turóc megye területén a népvándorlás korából öt földvárat ismerünk: Visegrád, Prékopa, Jeszen, Szklabinya és Blatnica környékén. Ezek a földvárak voltak az itt élő szláv lakosság központjai. A magyar honfoglalás a szláv központok életében nem hozott változást, a lakosság falvai nevét megőrizte és átvitte a Magyar Királyság korába. A medence déli részére telepedett le a magyarság legelőször. A Divék nemzetség alapította meg Turócban az első keresztény egyházat, a szentmáriait (Kisszocóc). Turóc a zólyomi uradalom része. Visegrád vára a 13. században elveszítette jelentőségét, neve a környező hatalmas erdőség nevévé vált. Szklabinya első említése 1309-ből származik.
A vármegye a 15. században alakult. 1918-tól gyakorlatilag, 1920-tól pedig hivatalosan is Csehszlovákia területéhez tartozott. Az I. bécsi döntés nem érintette a vármegye területét. 1993-tól Szlovákia része.
Lakosság
A vármegye összlakossága 1910-ben 55 700 személy volt, ebből:
Közigazgatás
A vármegye két járásra volt felosztva:
- Stubnyafürdői járás, székhelye Stubnyafürdő
- Turócszentmártoni járás, székhelye Turócszentmárton
Irodalom
- Visegrádi János (1911). „Turócz vármegye egyházi műemlékei”. Arch. Ért. 31, 97-107. o.
- Mályusz Elemér.szerk.: Bárány Attila: Turóc megye kialakulása (Historia Incognita sorozat). Máriabesnyő-Gödöllő: Attraktor Kiadó. ISBN 9639580406 [1922] (2005)
- Mályusz Elemér. Turóc megye kialakulása. Budapest: Budavári Tudományos Társaság (1922)
- Melich János 1934: Mohamedán-török személynevek Turóc megye XIII. századi nemességénél. Nemzeti Kultúra II/4, 193-199.
- Neumann Tibor 2004: Nemes vagy jobbágy? Egy Turóc megyei késõ középkori jogszokás elemzése. Levéltári Közlemények 75, 93–116.
