„Kopácsy József” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Hidaspal (vitalap | szerkesztései)
a Magyar kánonjogászok kategória hozzáadva (a HotCattel)
Hidaspal (vitalap | szerkesztései)
a Magyar kánonjogászok kategória eltávolítva; Magyar egyházjogászok kategória hozzáadva (a HotCattel)
77. sor: 77. sor:
[[Kategória:1775-ben született személyek]]
[[Kategória:1775-ben született személyek]]
[[Kategória:1847-ben elhunyt személyek]]
[[Kategória:1847-ben elhunyt személyek]]
[[Kategória:Magyar kánonjogászok]]
[[Kategória:Magyar egyházjogászok]]

A lap 2014. augusztus 5., 16:31-kori változata

Kopácsy József
Életrajzi adatok
Születési névKopácsy József
Született1775. május 30.
Veszprém
Elhunyt1847. szeptember 18. (72 évesen)
Esztergom
Munkássága
Vallásrómai katolikus
Tisztség
  • székesfehérvári katolikus püspök
  • veszprémi püspök
  • esztergomi érsek
  • magyar királyi főkancellár

Hivatalprištinai püspök
Hivatali idő1817-1822

Hivatalszékesfehérvári püspök
Hivatali idő1822-1827

Hivatalveszprémi püspök
Hivatali idő1827-1841

Hivatalesztergomi érsek
Hivatali idő1838-1847
Felszentelés1838. december 15.
ElődjeRudnay Sándor
UtódjaHám János
A Wikimédia Commons tartalmaz Kopácsy József témájú médiaállományokat.

Kopácsy József (Veszprém, 1775. május 30.Esztergom, 1847. szeptember 18.) hercegprímás, esztergomi érsek.

Élete

Elszegényedett, birtoktalan kisnemesi családból származott. Iskoláit Veszprémben kezdte plébánosa támogatásával, felsőbb teológiai tanulmányait azonban Pozsonyban az Emericanumban végezte. 1798. május 30-án Zircen szentelték pappá. 1799-től az egyházjog és egyháztörténelem tanáraként működött a veszprémi papneveldében. 1805-ben szentszéki bíró lett. 1806-ban veszprémi plébánossá és alesperessé nevezték ki, 1807-ben pedig veszprémi kanonoki címet kapott. 1809-ben a veszprémi szeminárium igazgatóhelyettese lett.

Káptalani követként jelent meg 1809-ben Esztergomban, Károly Ambrus hercegprímás, esztergomi érsek temetésén, ahol a megbízott szónok betegsége miatt ő mondta el a szentbeszédet. Ettől fogva elismert szónokként tekintettek rá. A káptalant képviselve vett részt az 1811–1812. évi országgyűlésen is.

Püspöki tevékenysége

1817-ben a királyi tábla prelátusa, kevéssel ezután a Hétszemélyes Tábla közbirája és prištinai választott püspök lett. 1822-ben székesfehérvári püspök lett, öt évre rá 1827-ben pedig a veszprémi püspöki széket foglalja el. Veszprémi püspökként kánoni látogatást végzett a Balaton keleti részén 34 plébánián. Veszprémi püspökként koronázta meg a bajor Karolina Auguszta hercegnőt Pozsonyban, I. Ferenc negyedik feleségét. 1831-ben a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagjává választották. 1833-ban elrendelte a magyar nyelvű anyakönyvezést. 1838-ban elkészíttette az egyházmegye térképét.

1838. december 15-étől esztergomi érsek és hercegprímás volt, ám három évig veszprémi székét is megtartotta.

Hercegprímási munkássága

Kopácsy érsek volt az első, aki az egyházmegyei körleveleket magyar nyelven szerkesztette. Sokat áldozott közcélokra, iskolák és nőnevelő zárdák alapítására. 1840-ben megbízza Hild Józsefet az esztergomi székesegyház áttervezésével. Ő alapította 1843-ban a nagyszombati társaskáptalant. Folytatta az esztergomi bazilika építését, melyre közel félmillió forintot költött. Esztergomban hajóhidat létesített. Halála után emlékére utcát neveztek el róla Esztergomban.

Irodalmi munkássága

Kiadta magyarul Claude Fleury apát művét: A keresztények és izraeliták szokásairól és erényeiről (1801-1802). Azonfelül egyes munkák kiadását jelentős összegekkel segítette. Az ő költségén jelent meg Kézai Simon mester munkája a Gesta Hunnorum et Hungarorum és a Budai Krónika. Gyüjtötte és másoltatta a magyar egyház történetére vonatkozó okmányokat.

Források

Külső hivatkozások

Lásd még


Elődje:
Rudnay Sándor
Esztergomi érsek
1838–1847
Utódja:
Scitovszky János