„Rőder Vilmos” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
23. sor: | 23. sor: | ||
== Élete == |
== Élete == |
||
[[1899]]-ben végezte el a [[Ludovika Akadémia|Ludovika Akadémiát]]. Előbb hadnagy lett, majd a [[bécs]]i hadiiskola elvégzése után főhadnagy lett. Az [[első világháború]]ban hadosztály, majd hadtest vezérkari főnök volt. [[1920]]-tól vezérkari ezredes, [[1923]]-tól vezérőrnagy, [[1926]]-tól altábornagy, [[1933]]-tól pedig gyalogsági tábornok (vezérezredes) lett. [[1920]]-tól a hadügyminisztériumban volt hadműveleti osztályvezető, csoportfőnök. [[1930]] - [[1934]] között a hedseregfejlesztés elindítója volt, mivel azonban [[Gömbös Gyula]] miniszterelnök ezirányú terveivel szembekerült, nyugdíjba vonult. Gömbös halála után, [[1936]] - [[1938]] között [[Darányi Kálmán]] kormányában lett honvédelmi miniszter. Részt vett a [[győri program]] kidolgozásában. A [[Darányi-kormány]] többi tagjával együtt [[1938]]-ban ő is lemondott. Ezt követően [[Bethlen István (politikus)|Bethlen István]] köréhez csatlakozott, amely ellenezte a háborúba való belépést. Részt vett az [[1944]]. [[szeptember 11.|szeptember 11-ei]] ülésén a koronatanácsnak, melyen a fegyverszünetkötés mellett foglalt állást. |
[[1899]]-ben végezte el a [[Magyar Királyi Honvéd Ludovika Akadémia|Ludovika Akadémiát]]. Előbb hadnagy lett, majd a [[bécs]]i hadiiskola elvégzése után főhadnagy lett. Az [[első világháború]]ban hadosztály, majd hadtest vezérkari főnök volt. [[1920]]-tól vezérkari ezredes, [[1923]]-tól vezérőrnagy, [[1926]]-tól altábornagy, [[1933]]-tól pedig gyalogsági tábornok (vezérezredes) lett. [[1920]]-tól a hadügyminisztériumban volt hadműveleti osztályvezető, csoportfőnök. [[1930]] - [[1934]] között a hedseregfejlesztés elindítója volt, mivel azonban [[Gömbös Gyula]] miniszterelnök ezirányú terveivel szembekerült, nyugdíjba vonult. Gömbös halála után, [[1936]] - [[1938]] között [[Darányi Kálmán]] kormányában lett honvédelmi miniszter. Részt vett a [[győri program]] kidolgozásában. A [[Darányi-kormány]] többi tagjával együtt [[1938]]-ban ő is lemondott. Ezt követően [[Bethlen István (politikus)|Bethlen István]] köréhez csatlakozott, amely ellenezte a háborúba való belépést. Részt vett az [[1944]]. [[szeptember 11.|szeptember 11-ei]] ülésén a koronatanácsnak, melyen a fegyverszünetkötés mellett foglalt állást. |
||
== Forrás == |
== Forrás == |
A lap 2014. augusztus 3., 20:59-kori változata
Rőder Vilmos | |
Született | 1881. január 11. Pécs, |
Meghalt | 1969. december 13. (88 évesen) Budapest, |
Állampolgársága | magyar |
Nemzetisége | magyar |
Szolgálati ideje | 1899–1934 |
Rendfokozata | vezérezredes |
Csatái | Első világháború |
Iskolái | Magyar Királyi Honvéd Ludovika Akadémia |
Rőder Vilmos (Pécs, 1881. január 11. – Budapest, 1969. december 13.) magyar katonatiszt, honvédelmi miniszter a Darányi-kormányban.
Élete
1899-ben végezte el a Ludovika Akadémiát. Előbb hadnagy lett, majd a bécsi hadiiskola elvégzése után főhadnagy lett. Az első világháborúban hadosztály, majd hadtest vezérkari főnök volt. 1920-tól vezérkari ezredes, 1923-tól vezérőrnagy, 1926-tól altábornagy, 1933-tól pedig gyalogsági tábornok (vezérezredes) lett. 1920-tól a hadügyminisztériumban volt hadműveleti osztályvezető, csoportfőnök. 1930 - 1934 között a hedseregfejlesztés elindítója volt, mivel azonban Gömbös Gyula miniszterelnök ezirányú terveivel szembekerült, nyugdíjba vonult. Gömbös halála után, 1936 - 1938 között Darányi Kálmán kormányában lett honvédelmi miniszter. Részt vett a győri program kidolgozásában. A Darányi-kormány többi tagjával együtt 1938-ban ő is lemondott. Ezt követően Bethlen István köréhez csatlakozott, amely ellenezte a háborúba való belépést. Részt vett az 1944. szeptember 11-ei ülésén a koronatanácsnak, melyen a fegyverszünetkötés mellett foglalt állást.
Forrás
- Életrajza a Magyar életrajzi lexikonban.
Elődje: Somkuthy József |
|
Utódja: Rátz Jenő |