„Szénbányászat” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése

[nem ellenőrzött változat]

← Régebbi szerkesztés Újabb szerkesztés →

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva

VizuálisWikiszöveges

Sorban

A lap 2014. augusztus 3., 01:47-kori változata

A szénbányászat a föld alatt található szénnek, mint ásványnak a felszínre hozatala, bányászata.

Az ásványi szén eredete

A szénbányászatot iparszerűen Angliában kezdték meg a 13. században, de a szenet és a tőzeget esetenként már korábban is használták. Kínában már 3000 évvel ezelőtt használtak és termeltek szénféleségeket. A Római Birodalom fémöntői és kovácsai is ismerték és használták a kőszenet, de az arab világ korai, jó minőségű acéljainak előállításához is kellett a szén.

A kőszén növényi eredetű, szilárd, éghető üledékes kőzet. Ahogy szénül, a tőzeg barnakőszénné (ennek kevésbé szénült változata a lignit), feketekőszénné, majd antracittá alakul; a grafit már a metamorfózis terméke. A kőszéntelepek olyan dús növényzetű üledékgyűjtő medencékben képződtek, ahol a szerves anyagot vastag üledéktakaró temette maga alá: a szénülés feltétele az így kialakuló nagy nyomás és hőmérséklet. Az első kőszéntelepek a növényvilág szárazföldi térhódítása után keletkeztek.

A legidősebb ismert előfordulás Finnországban a sungitnak nevezett algakőszén, aminek széntartalma 95% felett van. Ezt időben a kuznyecki és Medve-tó (Kanada) menti devon korú előfordulások követik. A karbonkori telepcsoportok az Egyesült Államokban, az Appalache-hegységben nagy területen, Angliában, Belgiumban, a Ruhr-vidéken, a Saar-vidéken, Sziléziában, a Donyeck-medencében, ahol a nagy mélységben gazdag antracit telepek is vannak, a moszkvai medencében, az Ural-hegységben, Szibériában. Kazahsztánban, Indiában, Kínában, Ausztráliában, Dél-Afrikában, Japánban és Indonéziában jelentősek. Nagy részüket már nem művelik, mert túl mélyen vannak. A kitermelt mennyiség nagy részét a jól gépesíthető, termelékeny külszíni fejtésekben bányásszák, így például Ausztráliából Európa kikötőibe is szállítanak feketekőszenet.

A legtöbb barnakőszén az eocén és a miocén földtani korban keletkezett. Hatalmas, több tízezer négyzetkilométer területű előfordulások vannak az Egyesült Államok közép-nyugati területein. Közép-Németországban a Salde és Mulde közötti medence mintegy 2000 km²-es. Az alsó Rajnavidéki előfordulás Bonn és Köln között 45 kilométer hosszú és 4–5 kilométer széles; ezt jelenleg nem művelik. A volt NDK területén ma is bányásznak fiatalabb barnakőszeneket külszíni fejtésekben. Romániában a Zsil-völgyi előfordulás oligocén korú, de jó minőségű szurokkőszén, több százmillió tonna készlettel. A magyarországi előfordulásokról lásd: Szénbányászat Magyarországon.

Története

A szénbányászatot iparszerűen Angliában kezdték meg a 13. században, de a szenet és a tőzeget esetenként már korábban is használták. Kínában már 3000 évvel ezelőtt használtak és termeltek szénféleségeket. A Római Birodalom fémöntői és kovácsai is ismerték és használták a kőszenet, de az arab világ korai, jó minőségű acéljainak előállításához is kellett a szén.

Bányászati módok

Külszíni fejtés

Ha a szénrétegek közel vannak a földfelszínhez, akkor gazdaságosabb eltávolítani a takaró föld- és kőzetréteget és exkavátorokkal összeszedni a szenet.

Mélyművelés

A szénrétegek többsége túl mélyen van ahhoz, hogy gazdaságos legyen a fedőrétegek eltávolítása, illetve ez sok környezeti problémával is járna. Ilyen esetben aknák és alagutak, vájat

Szénbányászat Magyarországon

Szénbányászat Nógrád megyében

Bővebben: Szénbányászat Nógrád megyében

A Nógrád megyei szénbányászat az 1840-es évek és 1990-es évek között működött. A Nógrádi szénbányák a megye Kelet-Nógrádi régiójában helyezkedtek el északnyugat-délkelet irányban. A főbb bányászati helyszínek Salgótarján és Bátonyterenye környéke.

További információk

Kőszén és lelőhelyei Magyarországon. energiapedia.hu. (Hozzáférés: 2014. augusztus 3.)
Bányász szakzsargon. pilisiszenbanyak.lapunk.hu. (Hozzáférés: 2014. augusztus 3.)
Kő Pál: Napirenden a szénbányák újranyitása. www.innoteka.hu, 2012. március 6. (Hozzáférés: 2014. augusztus 3.)

@@ 2. sor: / 2. sor: @@
 A '''szénbányászat''' a föld alatt található [[szén]]nek, mint [[Ásvány (anyag)|ásványnak]] a felszínre hozatala, [[bányászat]]a.
+== Az ásványi szén eredete ==
+A [[szénbányászat]]ot iparszerűen [[Anglia|Angliában]] kezdték meg a [[13. század]]ban, de a szenet és a tőzeget esetenként már korábban is használták. [[Kína|Kínában]] már 3000 évvel ezelőtt használtak és termeltek szénféleségeket. A [[Római Birodalom]] fémöntői és kovácsai is ismerték és használták a kőszenet, de az [[arabok|arab]] világ korai, jó minőségű acéljainak előállításához is kellett a szén.
+[[Fájl:Külszini lignitbánya Visontán.IMG 0379.jpg|300px|bélyegkép|balra|külszíni [[lignit]]bánya [[Visonta|Visontán]]]]
+A [[kőszén]] növényi eredetű, szilárd, éghető üledékes kőzet. Ahogy szénül, a [[tőzeg]] [[barnakőszén]]né (ennek kevésbé szénült változata a [[lignit]]), [[feketekőszén]]né, majd [[antracit]]tá alakul; a [[grafit]] már a [[Metamorfózis (kőzettan)|metamorfózis]] terméke. A kőszéntelepek olyan dús növényzetű üledékgyűjtő medencékben képződtek, ahol a szerves anyagot vastag üledéktakaró temette maga alá: a szénülés feltétele az így kialakuló nagy [[nyomás]] és [[hőmérséklet]]. Az első kőszéntelepek a növényvilág szárazföldi térhódítása után keletkeztek.
+A legidősebb ismert előfordulás [[Finnország]]ban a ''sungit''nak nevezett algakőszén, aminek széntartalma 95% felett van. Ezt időben a [[kuznyeck]]i és [[Medve-tó (Kanada)]] menti [[Devon (időszak)|devon]] korú előfordulások követik. A [[karbon]]kori telepcsoportok az [[Amerikai Egyesült Államok|Egyesült Államokban]], az [[Appalache-hegység]]ben nagy területen, [[Anglia|Angliában]], [[Belgium]]ban, a [[Ruhr-vidék]]en, a [[Saar-vidék]]en, [[Szilézia|Sziléziában]], a Donyeck-medencében, ahol a nagy mélységben gazdag antracit telepek is vannak, a [[moszkva]]i medencében, az [[Urál (hegység)|Ural]]-hegységben, [[Szibéria|Szibériában]]. [[Kazahsztán]]ban, [[India|Indiában]], [[Kína|Kínában]], [[Ausztrália (ország)|Ausztráliában]], [[Dél-afrikai Köztársaság|Dél-Afrikában]], [[Japán]]ban és [[Indonézia|Indonéziában]] jelentősek. Nagy részüket már nem művelik, mert túl mélyen vannak. A kitermelt mennyiség nagy részét a jól gépesíthető, termelékeny [[Külfejtés|külszíni fejtésekben]] bányásszák, így például Ausztráliából [[Európa]] kikötőibe is szállítanak feketekőszenet.
+A legtöbb barnakőszén az [[eocén]] és a [[miocén]] földtani korban keletkezett. Hatalmas, több tízezer négyzetkilométer területű előfordulások vannak az Egyesült Államok közép-nyugati területein. Közép-[[Németország]]ban a [[Salde]] és [[Mulde]] közötti medence mintegy 2000&nbsp;km²-es. Az alsó [[Rajna]]vidéki előfordulás [[Bonn]] és [[Köln]] között 45 kilométer hosszú és 4–5 kilométer széles; ezt jelenleg nem művelik. A volt NDK területén ma is bányásznak fiatalabb barnakőszeneket külszíni fejtésekben. [[Románia|Romániában]] a [[Zsil]]-völgyi előfordulás [[oligocén]] korú, de jó minőségű ''szurokkőszén'', több százmillió tonna készlettel. A magyarországi előfordulásokról lásd: [[Szénbányászat Magyarországon]].
+== Története ==
+A [[szénbányászat]]ot iparszerűen [[Anglia|Angliában]] kezdték meg a [[13. század]]ban, de a szenet és a tőzeget esetenként már korábban is használták. [[Kína|Kínában]] már 3000 évvel ezelőtt használtak és termeltek szénféleségeket. A [[Római Birodalom]] fémöntői és kovácsai is ismerték és használták a kőszenet, de az [[arabok|arab]] világ korai, jó minőségű acéljainak előállításához is kellett a szén.
+[[Fájl:Külszini lignitbánya Visontán.IMG 0379.jpg|300px|bélyegkép|balra|külszíni [[lignit]]bánya [[Visonta|Visontán]]]]
 == Bányászati módok ==