„Kárpáthalas” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Cherybot (vitalap | szerkesztései)
a Robot: Kiskötőjel cseréje gondolatjelre
6. sor: 6. sor:


==Története==
==Története==
A legújabb régészeti kutatások tanúsága szerint Vistuki patak mentén már az [[i. e. 7. évezred]]ben éltek emberek. Számos cserépmaradvány, vonaldíszes kerámia került elő ebből a korból. A falu első írásos említése [[1244]]-ből származik, amikor ''Vyscha'' alakban említik. A későbbiek során [[1287]]-ben ''villa Vista'', [[1342]]-ben ''Nogwysta'' alakban szerepel. A [[16. század]] végén a vöröskői uradalom legmódosabb falvai közé számított. Ebben az időben, [[1573]]-ban épült temploma is. Fejlődésére hátrányosan hatott a [[18. század]] elején kitört kuruc szabadságharc. Az [[1705]]-ös [[budamér]]i csatában a császári katonák felégették a községet. A [[19. század|19]] - [[20. század]] folyamán Kárpáthalas tipikus egyutcás dombsági településsé épült ki. Főutcája a községen átfolyó patak mentén alakult ki. Fényes Elek geográfiai szótárában így ír a faluról: ''"Visztuk, Poson vm. tót f. Modorhoz keletre 1 mfld. 706 kath., 20 zsidó lak., kath. paroch. templommal, középtermékenységű szántóföldekkel, nagy marhatartással, csekély bortermesztéssel. F. u. gr. Pálffy Ferencz."'' [http://www.fszek.hu/digitdoc/fenyes/root/0001/0021/0518-2e38.html]
A legújabb régészeti kutatások tanúsága szerint Vistuki patak mentén már az [[i. e. 7. évezred]]ben éltek emberek. Számos cserépmaradvány, vonaldíszes kerámia került elő ebből a korból. A falu első írásos említése [[1244]]-ből származik, amikor ''Vyscha'' alakban említik. A későbbiek során [[1287]]-ben ''villa Vista'', [[1342]]-ben ''Nogwysta'' alakban szerepel. A [[16. század]] végén a vöröskői uradalom legmódosabb falvai közé számított. Ebben az időben, [[1573]]-ban épült temploma is. Fejlődésére hátrányosan hatott a [[18. század]] elején kitört kuruc szabadságharc. Az [[1705]]-ös [[budamér]]i csatában a császári katonák felégették a községet. A [[19. század|19]] [[20. század]] folyamán Kárpáthalas tipikus egyutcás dombsági településsé épült ki. Főutcája a községen átfolyó patak mentén alakult ki. Fényes Elek geográfiai szótárában így ír a faluról: ''"Visztuk, Poson vm. tót f. Modorhoz keletre 1 mfld. 706 kath., 20 zsidó lak., kath. paroch. templommal, középtermékenységű szántóföldekkel, nagy marhatartással, csekély bortermesztéssel. F. u. gr. Pálffy Ferencz."'' [http://www.fszek.hu/digitdoc/fenyes/root/0001/0021/0518-2e38.html]
[[1910]]-ben 1471, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A [[trianoni békeszerződés]]ig [[Pozsony vármegye]] [[Szenci járás]]ához tartozott.
[[1910]]-ben 1471, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A [[trianoni békeszerződés]]ig [[Pozsony vármegye]] [[Szenci járás]]ához tartozott.



A lap 2007. április 7., 21:18-kori változata

Kárpáthalas (1899-ig Vistuk, szlovákul Vištuk, németül Wischtuck) község Szlovákiában a Pozsonyi kerületben a Bazini járásban. 2001-ben 1349 lakosából 1328 szlovák volt.


Fekvése

Nagyszombattól 20 km-re délnyugatra, Modortól 8 km-re keletre fekszik. Területe 2004 hektár, melyből 1801 hektár szántóföld, 132 hekták szőlőhegy és 17 hektár erdő.

Története

A legújabb régészeti kutatások tanúsága szerint Vistuki patak mentén már az i. e. 7. évezredben éltek emberek. Számos cserépmaradvány, vonaldíszes kerámia került elő ebből a korból. A falu első írásos említése 1244-ből származik, amikor Vyscha alakban említik. A későbbiek során 1287-ben villa Vista, 1342-ben Nogwysta alakban szerepel. A 16. század végén a vöröskői uradalom legmódosabb falvai közé számított. Ebben az időben, 1573-ban épült temploma is. Fejlődésére hátrányosan hatott a 18. század elején kitört kuruc szabadságharc. Az 1705-ös budaméri csatában a császári katonák felégették a községet. A 1920. század folyamán Kárpáthalas tipikus egyutcás dombsági településsé épült ki. Főutcája a községen átfolyó patak mentén alakult ki. Fényes Elek geográfiai szótárában így ír a faluról: "Visztuk, Poson vm. tót f. Modorhoz keletre 1 mfld. 706 kath., 20 zsidó lak., kath. paroch. templommal, középtermékenységű szántóföldekkel, nagy marhatartással, csekély bortermesztéssel. F. u. gr. Pálffy Ferencz." [1] 1910-ben 1471, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Pozsony vármegye Szenci járásához tartozott.

Nevezetességei

  • A Szentháromság tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1573-ban épült.
  • Szent Anna tiszteletére szentelt kápolnája 1898-ban épült a 16. századi Szent Egyed kápolna helyén.

Külső hivatkozások