„Camille Desmoulins” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
infobox |
a Nincs forrás + nemzetközi katalógusok. |
||
1. sor: | 1. sor: | ||
{{nincsforrás}} |
|||
{{Életrajz infobox |
{{Életrajz infobox |
||
| név = Camille Desmoulins |
| név = Camille Desmoulins |
||
32. sor: | 33. sor: | ||
{{Commonskat|Camille Desmoulins}} |
{{Commonskat|Camille Desmoulins}} |
||
{{Nemzetközi katalógusok}} |
{{Nemzetközi katalógusok}} |
||
{{Portál|Francia forradalom| }} |
|||
{{DEFAULTSORT:Desmoulins Camille}} |
{{DEFAULTSORT:Desmoulins Camille}} |
||
[[Kategória:Francia jogászok]] |
[[Kategória:Francia jogászok]] |
A lap 2014. július 25., 16:57-kori változata
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
Camille Desmoulins | |
Született | 1760. március 2. Guise, Aisne |
Elhunyt | 1794. április 5. (34 évesen) Párizs |
Állampolgársága | francia |
Nemzetisége | francia |
Házastársa | Lucile Desmoulins |
Foglalkozása | ügyvéd, újságíró |
Tisztsége | a francia nemzetgyűlés tagja |
Iskolái | Lycée Louis-le-Grand |
Kitüntetései | Concours général |
Halál oka | lefejezés |
Sírhelye |
|
Camille Desmoulins aláírása | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Camille Desmoulins témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Camille Desmoulins (ejtsd: kamil démulen) (Guise, Aisne, 1760. március 2. – Párizs, 1794. április 5.) ügyvéd, újságíró, a francia forradalom egyik kimagasló alakja volt.
Élete
Jogi tanulmányai után ügyvéd lett. Már korán belebonyolódott a forradalmi eseményekbe, mivel rajongott a szabadság, egyenlőség ideológiája iránt. 1789. július 12-én ő izgatta a népet, aminek egyik következményeként megostromolták a Bastille-t és kitört a forradalom. Desmoulins a Palais Royal kertjében egy falevelet tűzvén a kalapjába adta meg a jelet a népnek a kokárdák viselésére és hadba szólította őket.
Lapjában a Révolutions de France et du Brabant-ben a rousseau-i szabadság és egyenlőség elveit hirdette. Jó barátja volt Georges Jacques Dantonnak és Maximilien de Robespierre-nek is. Harcostársa volt Marat-nak is, akivel Brissot és Danton mellett a Cordeliers klubot alapították.
XVI. Lajos király 1791. júniusi szökését követően 1791 júliusában egy aláírásgyűjtésbe fogtak a Jakobinus és Cordeliers klub tagjai Danton és Desmoulins vezetésével, és egy köztársaságpárti mozgalom bontakozott ki, melyet egy petíció formájában kívántak átadni a hatalomnak a Champ-de-Mars-on emelt oltáron. 1791. július 17-én a nemzetőrség fegyverrel verte szét a gyülekezést, miután azok meglincseltek két embert. Ez volt a Mars-mezei sortűz.
1792. augusztus 10-én és szeptemberben is nagy szerepe volt Danton mellett a monarchia megdöntésében és a nép lincselésre hangolásában.
1792 szeptemberében tagja lett a Konventnek mint a Hegypárt tagja és Párizs követe. A király perében annak kivégzésére szavazott. A Girondisták és a Hegypárt harcában nem volt olyan radikális, mint Robespierre és Marat, a megegyezésre is hajlott velük Dantonnal egyetemben és kivégzésükkel nem értett egyet. 1793 szeptemberétől mindinkább elfordult Robespierre-től, és a rémuralom kialakulásával lapjában, a Vieux cordelier-ben maró gúnnyal lépett fel ezek ellen a túlkapások ellen. Nem támogatta a hébertistákat sem, de ez sem mentette meg attól, hogy Dantonnal egyetemben 1794. március 31-e éjszakáján le ne tartóztassák és április 5-én ne végezzék ki. Desmoulins és Danton özvegyei nem sokkal később követték férjeiket a vérpadra.