Szabó Ernő (színművész)

Szabó Ernő
Szabó Ernő 1930 körül
Életrajzi adatok
Született	1900. június 30. Kassa
Elhunyt	1966. november 30. (66 évesen) Budapest
Sírhely	Farkasréti temető
Gyermekei	Szabó Ottó
Pályafutása
Aktív évek	1917 – 1956
Híres szerepei	Nyúl Béla (Hannibál tanár úr, 1956) Ali Csorbadzsi (Aranyember, 1962)
Díjai
További díjak	Román Népköztársaság Állami Díja (1954) Érdemes művész (1959) Kiváló művész (1965)
Szabó Ernő IMDb-adatlapja PORT.hu-adatlap
A Wikimédia Commons tartalmaz Szabó Ernő témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Fájl:Aranyember01.jpg

Ali Csorbadzsi szerepében az Aranyember című filmben (1962)

Szabó Ernő (Kassa, 1900. június 30. – Budapest, 1966. november 30.) színművész, Szabó Ottó színész apja, Neményi Lili színésznő féltestvére.

Életpályája

Többgenerációs színészcsaládból származott. Édesanyja, Szelényi Ilona (Polgár Ilona), Szelényi Emília erdélyi színésznő és Polgár Sándor rendező leánya. Szelényi Emília mindkét szülője (Szelényi Károly, Rácz Mária) színész. Édesapja, Szabó Pál, marosvásárhelyi színész. Feleségül vette édesanyját, de még Szabó Ernő születése előtt elhagyta. Szabó Ernőt kezdetben az apa családja vette magához. 1902-ben megszületett édesanyja második gyermeke is, Szelényi Lili, aki később Neményi Lili néven ismert színésznővé vált.

Apai rokonai csak rövid ideig nevelték. Ezután árvaházba került, és itt maradt 11 éves koráig. Ekkor nagybátyjához került Hajdúböszörménybe. Ezután anyai nagyanyja, Szelényi Emília vette magához, féltestvérével együtt. Kezdetben Debrecenben éltek, majd a nagymama Nagykárolyban vásárolt házat. Itt laktak 1921-ig.

Édesanyja feleségül ment Neményi Lipót Lászlóhoz, aki egyébként 1908-ban megnyitotta a nagykárolyi színházat. Itt kezdte Szabó Ernő színészi pályafutását (1917–1921). Kezdetben táncos komikus, később buffói szerepeket is vállalt.

1921 és 1935 között vándortársulatokban lépett fel. 1935 és 1937 között a Pécsi Nemzeti Színház tagjaként működött. 1937 és 1939 közt Horváth Árpád debreceni társulatának tagja, és a színház rendezője. 1939 és 1940 közt Erdélyi Mihály budapesti társulatának tagja, közben fellépett a Royal Revü Varietében is.

1940-től Nagyváradon játszott. Erdély visszacsatolásakor ott maradt, majd megkapta a román állampolgárságot. 1946-ban a marosvásárhelyi Székely Színház egyik alapító tagja lett. 1946-1955 között a marosvásárhelyi Székely Színház vezető művésze, és későbbiekben rendezője is. Ezen időszakban ő rendezte a bemutatott darabok nagy részét Tompa Miklóssal, Kovács Györggyel, Delly Ferenccel. Ez az un. "nagy rendezői négyes" állami kitüntetésben is részesült, és maga Szabó Ernő Érdemes Művész kitüntetést kapott. Idővel a Színművészeti Intézet tanárává nevezték ki Marosvásárhelyt.

15 esztendőnyi távollét után, 1955-ben hazatért. Magyar állampolgárságért folyamodott, majd 1956 tavaszán és nyarán forgatni kezdett. Első két filmje, mindjárt meghatározó jelentőségű. A Tanár úr kérem-ben, még egy antikváriust alakít, de a Fábry Zoltán rendezte Hannibál tanár úr című filmben, Nyúl Béla alakítása a magyar filmtörténet kimagasló alkotásává tette a filmet, Szabó Ernő megrendítő és szívszorító játékával.

Kezdetben a Néphadsereg Színházában kapott szerepeket, majd tagja is lett a régi Vígszínház akkor e néven ismert társulatának. Később az Operett Színházban játszott, de egyre kevésbé volt elégedett epizódjellegű szerepeivel. A továbbiakban visszatért a Vígszínházhoz. Utoljára, nyugdíjba menetele előtt nem sokkal a József Attila Színházban szerepelt, nyugdíjaztatását is itt kérte 1964-ben.

1959-től haláláig A Szabó család folytatásos rádiójáték névadó főszerepét játszotta hetente Gobbi Hilda oldalán. Halálakor közkívánatra a szerep nem halt meg, Rajz János folytatta.

Filmjei

• Ha egyszer húsz év múlva (1964)
• Új Gilgames – Sonneborn, könyvárus (1964)
• Fotó Háber (1963)
• Párbeszéd – Ezredes (1963)
• Az aranyember – Ali Csorbadzsi (1962)
• Fagyosszentek (1962)
• Angyalok földje – Keresztes bácsi (1962)
• Áprilisi riadó (1962)
• Házasságból elégséges – Körmendi, Árpi apja (1962)
• Jó utat, autóbusz – Patak Feri bácsi (1961)
• Nem ér a nevem (1961)
• Az arc nélküli város – Vészi (1960)
• Fűre lépni szabad – Utas a vonaton (1960)
• Két emelet boldogság – Varga, házmester (1960)
• Három csillag – Színész (1960)
• Virrad (1960)
• Pár lépés a határ – Schönfeld (1959)
• Szerelem csütörtök (1959)
• Játék a szerelemmel – A méhészet igazgatója (1959)
• A fekete szem éjszakája – Rezeda (1959)
• Bogáncs – Oszkár (1959)
• Kard és kocka – Pöschl (1959)
• Álmatlan évek (1959)
• Felfelé a lejtőn – Főkönyvelő (1959)
• Égre nyíló ablak – Festő (1959)
• Don Juan legutolsó kalandja (1958)
• Razzia (1958/I)
• Micsoda éjszaka! – Huffnágel Jenő (1958)
• Vasvirág – Fischer (1958)
• Láz - Alexárd (1957)
• Bolond április (1957)
• Gerolsteini kaland – Árgus rendőrfőnök (1957)
• Tanár úr, kérem… – Antikvárius (1956)
• Dollárpapa – Leihner Rudolf, kereskedő (1956)
• Hannibál tanár úr – Nyúl Béla (1956)

Hangjátékok

• A Szabó család (1959-1964) .... Szabó bácsi
• Kosztolányi Dezső: Pacsirta (1961) .... Ákos

Források

• Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4  
• Szabó Ernő a Színészkönyvtárban

További információk

A Wikimédia Commons tartalmaz Szabó Ernő (színművész) témájú médiaállományokat.

• Szabó Ernő a PORT.hu-n (magyarul)
• Szabó Ernő az Internet Movie Database oldalain
• Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar zsidó lexikon. 1929.