„Mária-oszlop (Kolozsvár)” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
kieg |
időrend, duplázás ki |
||
6. sor: | 6. sor: | ||
Eredetileg a Beltorda (ma Egyetem) és [[Farkas utca|Farkas]] (ma ''Kogălniceanu)'' utcák találkozásánál állt. Az oszlopot [[Anton Schuchbauer]] szobrászművész készítette. |
Eredetileg a Beltorda (ma Egyetem) és [[Farkas utca|Farkas]] (ma ''Kogălniceanu)'' utcák találkozásánál állt. Az oszlopot [[Anton Schuchbauer]] szobrászművész készítette. |
||
Az oszlop tetején egy [[Szűz Mária|Mária-szobor]] áll. Egykor alacsony, kőbábos kerítés övezte a talpazatot. A szobor 1944-ben megrongálódott, ezt követően 1957-1958-ban restaurálták. A kőbábos kerítést az 1950-as években kőoszlopok közé illesztett vasrács pótolta‚ s néhány fa is nőtt a kerítés mellett. Az 1950-es évek ideológiai viszonyai közt „zavaróan” hatott az egyetem előtti Mária-szobor‚ s akadályozta a közlekedést is‚ úgyhogy miután 1957-ben szakszerűen restaurálták‚ 1959-ben szétszedték‚ talpazata hónapokig a temető bejáratától jobbra levő fás‚ ráccsal övezett utcai virágágyásokban hevert szétszedve‚ ugyanis felmerült az a lehetőség‚ hogy ide helyezzék el.{{forrás}} |
Az oszlop tetején egy [[Szűz Mária|Mária-szobor]] áll. Egykor alacsony, kőbábos kerítés övezte a talpazatot. A szobor 1944-ben megrongálódott, ezt követően 1957-1958-ban restaurálták. A kőbábos kerítést az 1950-as években kőoszlopok közé illesztett vasrács pótolta‚ s néhány fa is nőtt a kerítés mellett. Az 1950-es évek ideológiai viszonyai közt „zavaróan” hatott az egyetem előtti Mária-szobor‚ s akadályozta a közlekedést is‚ úgyhogy miután 1957-ben szakszerűen restaurálták‚ 1959-ben szétszedték‚ talpazata hónapokig a temető bejáratától jobbra levő fás‚ ráccsal övezett utcai virágágyásokban hevert szétszedve‚ ugyanis felmerült az a lehetőség‚ hogy ide helyezzék el.{{forrás}} |
||
[[1959]]-ben a kommunista hatóságok lebontatták a szobrot, és a [[Ferences templom és kolostor (Kolozsvár)|ferences templomban]] raktároztatták el, majd 1961-ben került a jelenlegi helyére. Az utóbbi évtizedekben a fogadalmi oszlop súlyosan megrongálódott. Restaurálására történtek kísérletek, viszont eredeti formájába nem sikerült visszaállítani. |
|||
[[1959]]-ben a kommunista hatóságok lebontatták a szobrot, és a [[Ferences templom és kolostor (Kolozsvár)|ferences templomban]] raktároztatták el, majd 1961-ben került a jelenlegi helyére. |
|||
== Források == |
== Források == |
A lap 2014. július 23., 19:24-kori változata
A kolozsvári Mária-oszlop barokk szobor a Szentpéteri templom mögött, Erdély második legrégibb köztéri szobra (Nagyszeben után). Eredetileg a piarista templom előtti téren állott.
A szobrot 1744-ben Kornis Antal főkormányszéki tanácsos és felesége Petki Anna állíttatta, hálaadományként az 1738 óta tartó pestisjárvány elmúltakor. A szobrász az osztrák Anton Schuchbauer volt. Eredetileg a Beltorda (ma Egyetem) és Farkas (ma Kogălniceanu) utcák találkozásánál állt. Az oszlopot Anton Schuchbauer szobrászművész készítette.
Az oszlop tetején egy Mária-szobor áll. Egykor alacsony, kőbábos kerítés övezte a talpazatot. A szobor 1944-ben megrongálódott, ezt követően 1957-1958-ban restaurálták. A kőbábos kerítést az 1950-as években kőoszlopok közé illesztett vasrács pótolta‚ s néhány fa is nőtt a kerítés mellett. Az 1950-es évek ideológiai viszonyai közt „zavaróan” hatott az egyetem előtti Mária-szobor‚ s akadályozta a közlekedést is‚ úgyhogy miután 1957-ben szakszerűen restaurálták‚ 1959-ben szétszedték‚ talpazata hónapokig a temető bejáratától jobbra levő fás‚ ráccsal övezett utcai virágágyásokban hevert szétszedve‚ ugyanis felmerült az a lehetőség‚ hogy ide helyezzék el.[forrás?]
1959-ben a kommunista hatóságok lebontatták a szobrot, és a ferences templomban raktároztatták el, majd 1961-ben került a jelenlegi helyére. Az utóbbi évtizedekben a fogadalmi oszlop súlyosan megrongálódott. Restaurálására történtek kísérletek, viszont eredeti formájába nem sikerült visszaállítani.
Források
- Kolozsvári építészeti és művészeti emlékei a XIX. század közepéig. In Kelemen Lajos: Művészettörténeti tanulmányok II. Bukarest: Kriterion. 1982. 163. o.
- Sas Péter: A kolozsvári piarista templom. Kolozsvár: Gloria. 1999. 46. o. ISBN 973 9203 37 X
- Sas Péter: A római katolikus egyház hatása a város építészetére. In Kolozsvár 1000 éve: A 2000. október 13–14-én rendezett konferencia előadásai. Szerk. Dáné Tibor Kálmán et. al. Kolozsvár: Erdélyi Múzeum-Egyesület; (hely nélkül): Magyar Közművelődési Egyesület. 2001. ISBN 973 8231 14 0