„Kalmár-féle logikai gép” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
| 19. sor: | 19. sor: | ||
* [http://ajovomultja.hu/kalmar-fele-logikai-gep/ Kalmár-féle logikai gép a jovomultja.hu-n] |
* [http://ajovomultja.hu/kalmar-fele-logikai-gep/ Kalmár-féle logikai gép a jovomultja.hu-n] |
||
* [http://web.itf.njszt.hu/wp-content/uploads/Rendszerek/Kalmar%20f%C3%A9le%20logikai%20g%C3%A9p.doc. Kalmár-féle logikai gép] |
* [http://web.itf.njszt.hu/wp-content/uploads/Rendszerek/Kalmar%20f%C3%A9le%20logikai%20g%C3%A9p.doc. Kalmár-féle logikai gép] |
||
* [http://www.tit-szfvar.sulinet.hu/versenyek/matematika.htm] |
* [http://www.tit-szfvar.sulinet.hu/versenyek/matematika.htm Kalmár László élete] |
||
* [http://www.emt.ro/downloads/firka/firka2-1994-1995.pdf] |
* [http://www.emt.ro/downloads/firka/firka2-1994-1995.pdf Firka című lap 1994-1995/2. száma 61. oldal] |
||
* [http://www.sze.hu/~raffai/org/raffai-infotort.pdf] |
* [http://www.sze.hu/~raffai/org/raffai-infotort.pdf Dr. Raffai Márta: A hazai számítástechnika története 18. oldal] |
||
[[Kategória:Magyar találmányok]] |
[[Kategória:Magyar találmányok]] |
||
A lap 2014. július 21., 09:53-kori változata
A Kalmár-féle logikai gépet Kalmár László a Szegedi Tudományegyetem matematikaprofesszora tervezte az 1950-es években, és Muszka Dániel segítségével készítette el 1956 és 1958 között.
Története
Kalmár László a kollégáival az 1950-es években elektronikus számológépet szeretett volna építeni, de ehelyett végül a Ferranti-féle logikai gép mintáját továbbgondolva teljes egészében saját fejlesztésű logikai gépet alkotott.
Technikai jellemzők
A gép hatféle műveleti dobozból épült fel, amelyek mindegyike egy-egy kétváltozós logikai alapműveletet megvalósító úgynevezett logikai kapu, azaz felhasználásukkal tetszőleges logikai függvény lehetett kialakítani. Kalmár László lényeges újítása a korábbi (külföldi) logikai gépekhez képest az volt, hogy a dobozok a logikai változók igaz (I), illetve hamis (H) értékét már nem feszültségszintekkel, hanem rövidzárakkal, fizikai összeköttetésekkel jelenítette meg.
Emiatt a bemeneti pontok három csatlakozóhüvellyel lettek megvalósítva, és a középső hüvely attól függően van egyik vagy másik szélsővel rövidzárban, hogy a bemeneti változó igaz, illetve hamis értékű-e. Ugyanez érvényes a kimeneten megjelenő függvényértékre is, ami természetesen attól függ, hogy a dobozba behuzalozott elemi logikai függvény milyen választ ad a bemeneti változókombinációra.
A gép kimenete jelzőlámpákkal volt megoldva, ezek mutatták a gép állapotát, a logikai változók és a vizsgált formula logikai értékét, és jelezték, hogy a vizsgált formulák közül hánynak igaz a logikai értéke. A gép kapacitása a legfeljebb 8 logikai változót tartalmazó, tetszőleges bonyolultságúra épített formula vizsgálatát tette lehetővé. A többütemű áramkörök vizsgálata esetén a bemenő és közvetítő szervek száma együttvéve 8, a közvetítő és kimenő szervek száma együttvéve 12 lehetett.
A bemeneti változókombinációkat a telefonközpontokban használt markergépek segítségével automatikusan lehet generálni.
Felhasználása
Bár a logikai gép alapvetően oktatási célokra épült, elvileg alkalmas volt telefonközpontok és vasúti biztosítóberendezések vizsgálatára is, valamint áramköröket is lehet tesztelni.