„Magyarok (folyóirat)” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat]

← Régebbi szerkesztés Újabb szerkesztés →

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva

Sorban

A lap 2014. július 19., 23:10-kori változata

Magyarok irodalmi és művészeti folyóirat 1945-1949 közt. Indulás: 1945. április. Megjelenési hely: Debrecen, 1945 júliusától Budapest. Periodicitás: havonként.

Irányvonala, munkatársai

A Magyarok a második világháború után újrainduló irodalmi élet jelentős orgánuma, kritikai lap és vitafórum. Foglalkozott irodalompolitikai, filozófiai és esztétikai kérdésekkel is. Irodalomkritikái jelentős művekről szóltak, a kortárs irodalomból a legjobbakat adta közre.

Juhász Géza szerkesztésében indult a debreceni Ady Társaság köréből. Budapesten 1945. júliustól Kéry László, majd 1947. júniustól Kolozsvári Grandpierre Emil szerkesztette, Kolozsvári Grandpierre Emil mellett már szerkesztőbizottság is működött, amelynek tagjai Bóka László, Juhász Géza, Tolnai Gábor és Zelk Zoltán voltak. Munkatársai a Nyugat, a Magyar Csillag köréből kerültek ki (Füst Milán, Gellért Oszkár, Déry Tibor, Gyergyai Albert, Illyés Gyula, Illés Endre, Kardos László, Komlós Aladár, Cs. Szabó László). Írtak a folyóiratba Kassák Lajos, az emigrációból hazatérő Gergely Sándor és Balázs Béla, Lukács György filozófus és tanítványai: Keszi Imre, Király István, Szigeti József.

A fiatal költők és prózaírók alkotásai is helyet kaptak a lapban, köztük Jánosy István, Karinthy Ferenc, Lengyel Balázs, Mándy Iván, Nemes Nagy Ágnes, Pilinszky János, Rába György, Somlyó György, Sőtér István, Rónay György, Szabó Magda, Szentkuthy Miklós, Thurzó Gábor, Vas István, Weöres Sándor.

Források

Program és hivatás : magyar folyóiratok programcikkeinek válogatott gyűjteménye. Budapest. Gondolat Kiadó, 1978. Magyarok lásd 670-676. p.
Új magyar irodalmi lexikon II. (H–Ö). Főszerk. Péter László. Budapest: Akadémiai. 1994. 1296. o. ISBN 963-05-6806-3

Irodalomportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

@@ 5. sor: / 5. sor: @@
 A ''Magyarok'' a [[második világháború]] után újrainduló irodalmi élet jelentős orgánuma, kritikai lap és vitafórum. Foglalkozott irodalompolitikai, filozófiai és esztétikai kérdésekkel is. Irodalomkritikái jelentős művekről szóltak, a kortárs irodalomból a legjobbakat adta közre.
-[[Juhász Géza (költő)|Juhász Géza]] szerkesztésében indult a debreceni Ady Társaság köréből. Budapesten 1945. júliustól [[Kéry László]], majd 1947. júniustól [[Kolozsvári Grandpierre Emil]] szerkesztette, Kolozsvári Grandpierre Emil mellett már szerkesztőbizottság is működött, amelynek tagjai [[Bóka László]], [[Juhász Géza (költő)|Juhász Géza]], [[Tolnai Gábor (irodalomtörténész)|Tolnai Gábor]] és [[Zelk Zoltán]] voltak. Munkatársai a [[Nyugat (folyóirat)|Nyugat]], a [[Magyar Csillag]] köréből kerültek ki ([[Füst Milán]], [[Gellért Oszkár]], [[Déry Tibor]], [[Gyergyai Albert]], [[Illyés Gyula]], [[Illés Endre]], [[Kardos László (irodalomtörténész)|Kardos László]], [[Komlós Aladár]], [[Cs. Szabó László]]). Írtak a folyóiratba [[Kassák Lajos]], az emigrációból hazatérő [[Gergely Sándor]] és [[Balázs Béla]], [[Lukács György (filozófus)|Lukács György]] filozófus és tanítványai: [[Keszi Imre]], [[Király István]], [[Szigeti József]].
+[[Juhász Géza (költő)|Juhász Géza]] szerkesztésében indult a debreceni Ady Társaság köréből. Budapesten 1945. júliustól [[Kéry László]], majd 1947. júniustól [[Kolozsvári Grandpierre Emil]] szerkesztette, Kolozsvári Grandpierre Emil mellett már szerkesztőbizottság is működött, amelynek tagjai [[Bóka László]], [[Juhász Géza (költő)|Juhász Géza]], [[Tolnai Gábor (irodalomtörténész)|Tolnai Gábor]] és [[Zelk Zoltán]] voltak. Munkatársai a [[Nyugat (folyóirat)|Nyugat]], a [[Magyar Csillag]] köréből kerültek ki ([[Füst Milán]], [[Gellért Oszkár]], [[Déry Tibor]], [[Gyergyai Albert]], [[Illyés Gyula]], [[Illés Endre]], [[Kardos László (irodalomtörténész)|Kardos László]], [[Komlós Aladár]], [[Cs. Szabó László]]). Írtak a folyóiratba [[Kassák Lajos]], az emigrációból hazatérő [[Gergely Sándor (író)|Gergely Sándor]] és [[Balázs Béla]], [[Lukács György (filozófus)|Lukács György]] filozófus és tanítványai: [[Keszi Imre]], [[Király István (irodalomtörténész)|Király István]], [[Szigeti József (filozófus)|Szigeti József]].
 A fiatal költők és prózaírók alkotásai is helyet kaptak a lapban, köztük [[Jánosy István]], [[Karinthy Ferenc]], [[Lengyel Balázs (író)|Lengyel Balázs]], [[Mándy Iván]], [[Nemes Nagy Ágnes]], [[Pilinszky János]], [[Rába György]], [[Somlyó György]], [[Sőtér István]], [[Rónay György]], [[Szabó Magda]], [[Szentkuthy Miklós]], [[Thurzó Gábor]], [[Vas István]], [[Weöres Sándor]].