„Fekete eperfa” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
aNincs szerkesztési összefoglaló
14. sor: 14. sor:
| wikicommonscat = Morus nigra
| wikicommonscat = Morus nigra
}}
}}
A '''fekete eper''' vagy '''fekete eperfa''' ''(Morus nigra)'' a [[rózsavirágúak]] ''(Rosales)'' rendjébe és az [[eperfafélék]] ''(Moraceae)'' családjába, az [[eperfa|eperfák]] ''(Morus)'' nemzetségébe tartozó faj, a [[fehér eperfa]] rokona. Hasonló termése miatt sokan összetévesztik a [[szeder]rel.
A '''fekete eper''' vagy '''fekete eperfa''' ''(Morus nigra)'' a [[rózsavirágúak]] ''(Rosales)'' rendjébe és az [[eperfafélék]] ''(Moraceae)'' családjába, az [[eperfa|eperfák]] ''(Morus)'' nemzetségébe tartozó faj, a [[fehér eperfa]] rokona. Hasonló termése miatt sokan összetévesztik a [[szeder]]rel.


== Megjelenése ==
== Megjelenése ==

A lap 2014. július 18., 08:27-kori változata

Fekete eperfa
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Csoport: Valódi kétszikűek (eudicots)
Rend: Rózsavirágúak (Rosales)
Család: Eperfafélék (Moraceae)
Nemzetség: Eperfa (Morus)
Faj: M. nigra
Tudományos név
Morus nigra
L.
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Fekete eperfa témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Fekete eperfa témájú médiaállományokat és Fekete eperfa témájú kategóriát.

A fekete eper vagy fekete eperfa (Morus nigra) a rózsavirágúak (Rosales) rendjébe és az eperfafélék (Moraceae) családjába, az eperfák (Morus) nemzetségébe tartozó faj, a fehér eperfa rokona. Hasonló termése miatt sokan összetévesztik a szederrel.

Megjelenése

Az ágak az érési időszakban. A sötét szemek ehetőek, édesek.

Magasságához képest koronája szélesebb, törzse gyakran csavart, vagy ferde. Kérge sötét- vagy narancsbarna, friss hajtásai elszórtan paraszemölcsösek, megvágva tejnedvet eresztenek. A levél kevésbé változékony alakú, szíves vállú, széle szabálytalanul csipkézett, olykor kissé karéjos. A levéllemez felső oldala érdes tapintású, fonáka finoman pelyhes. A porzós barkák halványzöld színűek. Gyümölcsei valójában áltermések, vagyis nem a magházból, hanem a kis fejecskevirágzat részeit képező virágtakaró levelekből alakulnak ki. A termések szine előbb zöldes, majd egyre sötétebb pirosas, éretten sötétbordó, majdnem fekete. A fa májusban virágzik, időjárástól és faegyedtől függően júniusban és júliusban folyamatosan terem, a teljesen beérett termések maguktól lehullanak.

Felhasználása

Zölden élvezhetetlen, piros állapotában kellemesen savanykás, feketére érve pikánsan édes, a szederhez hasonló. Minél sötétebb, annál közelebb áll a teljes beéréshez. Leszedés után rövid időn belül el kell fogyasztani, mert hamar erjed. Nyersen fogyasztható, de befőtt, lekvár, szósz, gyümölcsleves, turmix, jégkrém és gyümölcsbor is készíthető belőle. Fekete állapotában a kezet és a nyelvet is befogja, textilben szinte eltávolíthatatlan foltot hagy.

Források