Pompéry János

Pompéry János
Pompéry János portréja a Vasárnapi Ujságban
Élete
Született	1819. június 21. Miskolc, Osztrák Császárság
Elhunyt	1884. szeptember 28. (65 évesen) Budapest, Osztrák–Magyar Monarchia
Sírhely	Fiumei Úti Sírkert
Gyermekei	Pompéry Elemér Pompéry Aurél
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok)	próza
A Wikimédia Commons tartalmaz Pompéry János témájú médiaállományokat.

Pompéry János (Miskolc, 1819. június 21. – Budapest, 1884. szeptember 28.) magyar író, újságíró, az MTA levelező tagja (1859).

Életpályája

Miskolcon, Pesten és Eperjesen tanult. 1842-ben ügyvédi vizsgát tett. 1847-ben Marcaltőn ügyvéd, 1848 – 49-ben belügyminisztériumi titkár, majd országgyűlési képviselő volt. 1850 és 1852 között Bécsben élt. 1853-tól a Pesti Napló munkatársaként, majd 1856. december 9-étől 1857. december 9-éig szerkesztőjeként dolgozott. 1861. január 1-jével megalapította a Magyarország című lapot, amelyet 1862. május 16-áig szerkesztett. Ezután az Ország című lap szerkesztője volt Pesten 1862. október 15. és 1863. április 15. között. Tevékenyen vett részt a Magyar Általános Biztosító Társaság munkájában. Folyóiratokban több cikke és elbeszélése jelent meg az 1840-es és 1850-es évek folyamán. Vajda János baráti köréhez tartozott. 1859-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává választották.

Főbb művei

• Beszélyek (elb. I – II., Pest, 1853);
• A telivér (vígjáték, Pest, 1859).

Irodalom

• Jókai Mór: P. J. (Kisf. Társ. Évl. 7., Pest, 1871 – 73);
• Joannovics György: Emlékbeszéd P. J. felett (MTA Emlékbeszédek, Bp., 1887).

A Wikimédia Commons tartalmaz Pompéry János témájú médiaállományokat.

Forrás

• Magyar életrajzi lexikon 1900–1990. Főszerk.: Kenyeres Ágnes. Budapest, 2001, Arcanum.
• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái X. (Ótócska–Popea). Budapest, 1905, Hornyánszky Viktor. On-line elérés