„Trinidad és Tobago” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
Gaborca (vitalap | szerkesztései)
63. sor: 63. sor:
[[File:Mayaro Beach 8; Trinidad & Tobago.jpg|thumb|balra|190px|Mayaro tengerpartja]]
[[File:Mayaro Beach 8; Trinidad & Tobago.jpg|thumb|balra|190px|Mayaro tengerpartja]]
=== Domborzat ===
=== Domborzat ===
Az ország 2 fő és több kisebb [[Trinidad és Tobago szigetei|szigetből]] áll. [[Trinidad (sziget)|Trinidad]] területe 4828 km², míg [[Tobago]]é 300 km². Trinidad szigetén emelkedik az ország legmagasabb pontja az El Cerro Del Aripo (941 m). Ez utóbbi az északi hegyláncban (North Range) található. Ettől délre fekszik a sziget legtermékenyebb vidéke: a kelet-nyugati folyosó (East-West Corridor). A sziget közepén dombok láncolata húzódik kelet-nyugati irányban: a középső hegylánc (Central Range). Tovább délre ismét síkság következik: a déli síkság (Southern Lowlands). Ennek [[talaj]]a kevésbé termékeny, mint a 'folyosó' földje. Végül a déli tengerpartot alacsony dombok sora követi: a déli hegylánc (Southern Range). Ez terméketlen vidék, de itt van az ország jelentős olajkészletének zöme.
Az ország 2 fő és több kisebb [[Trinidad és Tobago szigetei|szigetből]] áll. [[Trinidad (sziget)|Trinidad]] területe 4828 km², míg [[Tobago]]é 300 km². Trinidad szigetén emelkedik az ország legmagasabb pontja, az El Cerro Del Aripo (941 m). Ez utóbbi az északi hegyláncban (North Range) található. Ettől délre fekszik a sziget legtermékenyebb vidéke: a kelet-nyugati folyosó (East-West Corridor). A sziget közepén dombok láncolata húzódik kelet-nyugati irányban: a középső hegylánc (Central Range). Tovább délre ismét síkság következik: a déli síkság (Southern Lowlands). Ennek [[talaj]]a kevésbé termékeny, mint a 'folyosó' földje. Végül a déli tengerpartot alacsony dombok sora követi: a déli hegylánc (Southern Range). Ez terméketlen vidék, de itt van az ország jelentős olajkészletének zöme.


=== Vízrajz ===
=== Vízrajz ===

A lap 2014. július 8., 13:59-kori változata

Trinidad és Tobago Köztársaság
Republic of Trinidad and Tobago
República de Trinidad y Tobago
République de Trinité-et-Tobago
त्रिनिदाद और टोबैगो गणराज्य
千里達及托巴哥共和國
جمهورية ترينداد وتوباجو
Trinidad és Tobago zászlaja
Trinidad és Tobago zászlaja
Trinidad és Tobago címere
Trinidad és Tobago címere
Nemzeti mottó: angol: "Together we aspire, together we achieve"
Nemzeti himnusz: Forged From The Love of Liberty

FővárosaPort of Spain
é. sz. 10° 40′, ny. h. 61° 31′Koordináták: é. sz. 10° 40′, ny. h. 61° 31′
ÁllamformaParlamentáris köztársaság
Vezetők
ElnökAnthony Camora
MiniszterelnökKamla Persad-Bissessar
Hivatalos nyelvangol
Beszélt nyelvekangol, spanyol, francia,
hindi, mandarin, arab
Függetlenségaz Egyesült Királyságtól
Kikiáltása1962. augusztus 31.

Tagság
Lista
Népesség
Népszámlálás szerint1 369 125 fő (2017)[1]
Rangsorban155
Becsült1 328 019 [2] fő (2011. január)
Rangsorban155
Népsűrűség254 fő/km²
GDP2006-os becslés
Összes19 935 millió dollár (83)
PPP: 19 561 millió dollár
Egy főre jutó15 355 dollár (38)
PPP: 17 451 dollár
HDI (2004)0,809 (57) – magas
Földrajzi adatok
Terület5 128 km²
Rangsorban172
Vízelhanyagolható%
Időzóna
(UTC-4)
Egyéb adatok
PénznemTrinidad és Tobagó-i dollár (TTD)
Nemzetközi gépkocsijelTT
Hívószám1-868
Segélyhívó telefonszám
  • 811
  • 990
  • 999
  • 911
Internet TLD.tt
Villamos hálózat115 volt
Elektromos csatlakozó
  • NEMA 1-15
  • NEMA 5-15
Közlekedés irányabal
A Wikimédia Commons tartalmaz Trinidad és Tobago Köztársaság témájú médiaállományokat.

Trinidad és Tobago térképe

Trinidad és Tobago szigetein, valamint 21 kisebb szigeten elterülő ország Venezuela partjaitól 11 kilométerre fekszik. Az egykori gyarmati ország lakói elsősorban indiai és afrikai származásuk, illetve európai, szíriai, libanoni és kínai ősökkel rendelkeznek. Az ország gazdasága a dél-amerikai part menti olajmezőkre épül. Függetlenségét Nagy-Britanniától 1962-ben nyerte el.

Földrajz

Trinidad és Tobago domborzati térképe
Parlatuvier-öböl
Mayaro tengerpartja

Domborzat

Az ország 2 fő és több kisebb szigetből áll. Trinidad területe 4828 km², míg Tobagoé 300 km². Trinidad szigetén emelkedik az ország legmagasabb pontja, az El Cerro Del Aripo (941 m). Ez utóbbi az északi hegyláncban (North Range) található. Ettől délre fekszik a sziget legtermékenyebb vidéke: a kelet-nyugati folyosó (East-West Corridor). A sziget közepén dombok láncolata húzódik kelet-nyugati irányban: a középső hegylánc (Central Range). Tovább délre ismét síkság következik: a déli síkság (Southern Lowlands). Ennek talaja kevésbé termékeny, mint a 'folyosó' földje. Végül a déli tengerpartot alacsony dombok sora követi: a déli hegylánc (Southern Range). Ez terméketlen vidék, de itt van az ország jelentős olajkészletének zöme.

Vízrajz

Éghajlat

Az ország éghajlata trópusi. Az esős évszak júniustól decemberig tart és 2000 mm esik ebben az időszakban.

Élővilág, természetvédelem

Trinidad és Tobago gazdag természeti szépségekben, különlegességekben. Vízesések, barlangok mellett itt található a világ legnagyobb aszfalt tava.[3] A természetvédelem intézményhálózata igen kiterjedt:[4]

Nemzeti park

Az egyetlen nemzeti park a Maracas Bay National Park (Maracas-öböl Nemzeti Park) a főváros közelében. Vízeséséről híres.[5]

Történelem

Trinidadot és Tobagót eredetileg dél-amerikai eredetű indiánok lakták. Trinidad első lakói 7000 évvel ezelőtt még nem ismerték a földművelést. Trinidad volt a karibi szigetvilágban a legkorábban lakott hely. I.e. 250 körül kerámiát használó földművelő nép telepedett le Trinidadon, aztán továbbterjedt a Kis-Antillák láncán. Amikor az európaiak kapcsolatba kerültek Trinidaddal, különböző arawak nyelvű csoportok éltek ott, míg más csoportok karibi nyelvűek voltak. Trinidad indián neve Kairi vagy Iere volt, amit általában 'Kolibriföld'-ként fordítanak, de mások szerint egyszerűen 'sziget'-et jelentett. Kolumbusz Kristóf 1498. július 31-én fedezte fel a szigetet és a Szentháromságról nevezte el. Kolumbusz hírt hozott Tobagóról is, de nem szállt partra ott. Tobago neve valószínűleg a tobacco (dohány) szóból ered.

Trinidadon az első spanyol telepes az 1530-as években telepedett le. Walter Raleigh 1595. március 22-én érkezett Trinidadra. Megtámadta San Josét (a sziget akkori székhelyét). Az 1700-as években Trinidad Új-Spanyolország alkirályság egyik tartománya volt. Új-Spanyolország kiterjedt a mai Mexikóra és egész Közép-Amerikára. A 16. és a 17. században Tobagón hollandok és kurlandiak telepedtek le, dohányt és gyapotot termeltek. Ebben az időben Trinidad erdős volt, néhány spanyol lakta maroknyi rabszolgával és néhány ezer indiánnal. 1762-ben, háromszáz évnyi spanyol uralom után San José de Oruña és Puerto de España (Port of Spain) még mindig csak kicsi falu volt. Mivel Trinidad lakossága nagyon kicsi volt, egy Grenadán élő francia, Roume de St. Laurent 1783. november 4-én III. Károly spanyol királytól oklevelet kapott. Eszerint ingyen kaptak földet Trinidadon azok a római katolikus vallású külföldi telepesek, akik felesküdtek a spanyol király hűségére. Minden férfi 32 acre földet kapott, a nők, gyermekek és rabszolgák után még fejenként ennek a felét. Végeredményben skót, ír, német, olasz és angol családok érkeztek. Protestánsok is telepedtek le, mert a spanyol kormányzó szélesen értelmezte a törvényt. A francia forradalom (1789) hatott Trinidad kultúrájára, ugyanis a forradalom következtében martinique-i telepesek rabszolgáikkal együtt Trinidadra emigráltak, ahol ennek következtében átalakult a gazdaság, cukornád és kakaó termesztésébe fogtak.

Puerto de España (Port of Spain) lakossága öt év alatt 3000-ről 10 442-re nőtt. Az 1797-es lakosság kevert volt, spanyolokból, négerekből, francia köztársasági katonákból, visszavonult kalózokból és francia nemesekből állt. Abban az évben Trinidad teljes lakossága 17 718 volt, közülük 2151 fő volt fehér, 4476 néger és más színes bőrű, 10 009 rabszolga és 1082 indián. 1797-ben egy angol flotta érkezett. A spanyol kormányzó úgy döntött, hogy harc nélkül kapitulál. Trinidad brit koronagyarmat lett, francia nyelvű lakossággal és spanyol törvényekkel. A hódítás és a Nagy-Britannia által 1802-ben formálisan is végrehajtott bekebelezés további telepesek beáramlásával járt Angliából és a keleti karibi térség brit gyarmatairól. A rabszolgaság betiltása és a francia ültetvényesek cukornádra alapuló gazdaságának összeomlása után a francia ültetvényesek és parasztok kakaót termelő meszticekkel keveredtek. Bár Trinidad eredetileg cukornádtermesztő gyarmat volt, a sziget gazdaságában a 19. század végén és a 20. század elején a kakaó dominált. Amikor a kakaótermesztés összeomlott a növénybetegségek és a gazdasági világválság következtében, a kőolaj kitermelése kezdett egyre jelentősebb szerepet játszani a sziget gazdaságában. A gazdasági világválság és a kőolajra alapozott gazdaságra való átállás megváltoztatta a társadalmat is. Az 1950-es években ismét a kakaó lett a fő exportcikk, hatására megerősödött a középosztály.

Trinidad és Tobago 1962-ben vált függetlenné Nagy-Britanniától, és 1976 óta köztársaság.

Közben Tobago birtokosai váltakoztak: volt brit, francia, holland és kurlandi kézen (Kurland a mai Lettországban van). A britek a napóleoni háborúk idején konszolidálták uralmukat mindkét szigeten, amelyeket 1889-ben egyesítettek Trinidad és Tobago gyarmatban.

A gyarmati események következtében indián, spanyol, francia és angol helynevek közönségesek az egész országban. A 19. században és a 20. század elején a munkaerő-szükséglet kielégítésére afrikai rabszolgák, kínai, indiai és szabad afrikai szerződéses munkások és madeirai portugálok érkeztek. Az ország etnikai képére hatással volt a bevándorlás Barbadosról és a Kis-Antillák más szigeteiről, Venezuelából, Szíriából és Libanonból.

A második világháborúban amerikai katonai támaszpontokat telepítettek Trinidad szigetén, ez is megváltoztatta a társadalom jellegét. A háború utáni időszak dekolonizációs hulláma idején hozták létre a Nyugat-Indiai Föderációt. A szövetség fővárosának Trinidad szigeten Chaguaramast javasolták. A föderáció feloszlott Jamaika kilépése után és 1962-ben Trinidad és Tobago a függetlenségre szavazott. A függetlenség 1962. augusztus 31-én lépett hatályba. 1976. augusztus 1-jén az ország felszámolta a brit monarchiához fűződő kapcsolatait és köztársaság lett a Nemzetközösségen belül, de a legfelsőbb fellebbviteli bíróság a brit 'Privy Council' maradt.

1972 és 1983 között a köztársaság nagymértékben profitált az emelkedő olajárakból, az olajban gazdag országban gyorsan nőtt az életszínvonal.

1990-ben a Jamaat Al Muslimeen 114 tagja Yasin Abu Bakr (eredeti nevén Lennox Philip) vezetésével megrohamozta a Vörös Házat (a parlament székhelyét), és az ország akkori egyetlen televíziója egyenes adásban közvetítette a kormány hatnapos fogságát. Végül kiszabadították őket.

2003 óta az ország a második olajvirágzás korszakát éli, de a kormány erőlteti, hogy az ország fő exportcikke a cukor és más mezőgazdasági termék maradjon. 2007 augusztusában egy előrejelzés nagy aggodalmat keltett. Eszerint az olajból származó virágzás legkésőbb 2018-ban véget ér.

A gazdaság alapja továbbra is a kőolaj, a földgáz és a kőolajszármazékok. A turizmus főleg Tobago gazdaságában jelentős, a sziget európai turisták kedvelt célpontja. Trinidad és Tobago a karibi térség egyik legszilárdabb és legvirágzóbb demokráciája.

Államszervezet és közigazgatás

A parlament székháza, The Red House, Port of Spain

Alkotmány, államforma

Elnöki köztársaság

Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás

Az ország elnökét 5 évre választják meg.

A parlament kétkamarás. A képviselőház 36 megválasztott képviselőből áll, míg a szenátus 31, az elnök által kinevezett tagból áll.

A köztársaság egységes állam, bár Tobago parlamentje autonómiát élvez.

Politikai pártok

A fontosabb pártok:

  • United National Congress (UNC)
  • People's National Movement (PNM)

Közigazgatási felosztás

Az ország 2 városból, 3 Boroughs-ból, 11 régióból áll.

Trinidad és Tobago közigazgatása
Régió terület Lakosság székhely
Couva/Tabaquite/Talparo 719,64 162 779 Couva
Diego Martin 127,53 105 720 Petit Valley
Mayaro/Río Claro 852,81 33 480 Río Claro
Penal/Debe 246,91 83 609 Penal
Princes Town 621,35 91 947 Princes Town
San Juan/Laventille 220,39 157 295 San Juan
Sangre Grande 898,94 64 343 Sangre Grande
Siparia 510,48 81 917 Siparia
Tobago, kelet 215,00 12 948 Roxborough
Tobago, nyugat 88,00 41 136 Scarborough
Tunapuna/Piarco 527,23 203 975 Tunapuna
Boroughs
Arima 11,15 32 278 Arima
Chaguanas 59,65 67 433 Chaguanas
Point Fortin 23,88 19 056 Point Fortin
városok
Port of Spain 13,45 49 031 Port of Spain
San Fernando 18,64 55 419 San Fernando
összesen 5 155,05 1 262 366 Port of Spain

Védelmi rendszer

Népesség

A főváros egy képe
Waterloo hindu templom, Port of Spain

Általános adatok

  • Városi lakosság aránya: 75%.
  • Népességnövekedés: 0,74%.
  • Írástudatlanság: 1,4%.

Legnépesebb városok

Etnikai, nyelvi, vallási összetétel

  • Nyelvek: Az országban a hivatalos nyelv az angol, de beszélik még a hindit, franciát, spanyolt, kínait.
  • Népcsoportok: fekete 43%, indiai 36%, mulatt 16%, fehér 2%, kínai 1%, arawak, taíno 2%
  • Vallások: római katolikus 32%, protestáns 28%, hindu 24%, szunnita mohamedán 6%, egyéb 10%

Szociális rendszer

Gazdasága

Kőolajfinomító, San Fernando

Általános adatok

  • Hazai össztermék (GDP)/fő: 10 000 USD (2002).
  • A nemzeti össztermék (GNP) megoszlása: mezőgazdaság 2%, ipar 43%, szolgáltatások 55%.
  • Munkanélküliség: 10,8%.
  • Munkaerő: 564 000 fő.
  • Infláció: 4,3% (2002).

Közlekedés

Útkereszteződés két főút találkozásánál. Churchill–Roosevelt Highway és Uriah Butler Highway

Neves szülöttei

Az ország neves szülöttei az irodalmi Nobel-díjas író, V. S. Naipaul, Steven Pressfield író, Haddaway énekes valamint Dwight Yorke labdarúgó és Nicki Minaj.

Kultúra

Karneváli hangulatban
Limbó tánc

Oktatási rendszer

Kulturális intézmények: könyvtárak, múzeumok, zenei intézmények

Művészetek

  • Építészet
  • Képzőművészetek
  • Irodalom
  • Filmművészet
  • Zene

Az ország egyetlen irodalmi Nobel-díjasa V. S. Naipaul. Ő 1932. augusztus 17-én született, és 1950 óta az Egyesült Királyságban él. Másik fontos ember C. L. R. James, aki marxista szerző, kultúrkritikus.

Minden év február végén Trinidadon egy karnevált tartanak. Ez a karnevál a Rioinak a kicsinyített mása.

Gasztronómia

Média

Napilapok

  • Newsday
  • Express
  • Guardian

Rádió és televízióadók

  • 97.1 FM
  • 95.5 FM
  • TV 6 (magán)
  • CNN 3 (magán)
  • TIC
  • Gayelle TV (magán)

Sport

Krikett

Az ország nemzeti sportja a krikett. Port of Spainban található Queens Park Stadionban tudnak játszani a sport kedvelői. A stadion első a karibi térségben.

A Manchester United egyik játékosa a tobagoi Dwight Yorke.

A köztársaság labdarúgócsapata 2005. november 16-án kvalifikálta magát a világbajnokságra. A csapat a selejtezőkben azonban kiesett.

Ünnepek

Mikor? Ünnep jellege
január 1. újév
március/április húsvét
március 30. baptista nap
június 19. a munka ünnepe
augusztus 1. a felszabadulás napja
augusztus 31. a függetlenség napja
szeptember 24. a köztársaság napja
december 25-26. karácsony

Lásd még

További információk

Commons:Category:Trinidad and Tobago
A Wikimédia Commons tartalmaz Trinidad és Tobago témájú médiaállományokat.

Jegyzetek és források