„Christopher Hitchens” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Javítás |
Forrás beillesztése |
||
| 27. sor: | 27. sor: | ||
Hosszú ideig Hitchens [[Szocializmus|szocialistaként]] lépett fel, viszont a nyugati politikai baloldal reakciója a Rushdie-ügyben (ő „Langyos Reakciónak” nevezte), a baloldal Bill Clinton támogatása és a politikai baloldal „háborúellenes” álláspontja a bosznia-hercegovinai krízis alatt Hitchens folyamatossan távolodott a politikai baloldaltól. A szeptemberi 11-ei támadások után Hitchens álláspontja az intervenciós külpolitika iránt megerősödött. Az iszlámot a [[Fasizmus|fasiszta]] gondolkodásmóddal hasonlította össze.<ref>[http://www.newyorker.com/archive/2006/10/16/061016fa_fact_parker?currentPage=all Profiles: He Knew He Was Right: The New Yorker]</ref> Számos cikkben támogatta az iraki háborút, ami végett néhányan neokonzervatívnak nevezték, viszont Hitchens semmilyen szempontból nem tartotta magát [[Konzervativizmus|konzervatívnak]]. Barátja, Ian McEwan antitotalitárius baloldalinak tartotta.<ref name="NewStatesman2010">Eaton, George. ''The New Statesman'' [http://www.newstatesman.com/books/2010/07/conservative-course-presidency Interview: Christopher Hitchens] 2010. július 12.<!-- Hitchens recalls in his memoir having been "invited by [[Bernard-Henri Levy]] to write an essay on political reconsiderations for his magazine ''La Regle du Jeu''. I gave it the partly ironic title: 'Can One Be a Neoconservative?' Impatient with this, some copy editor put it on the cover as 'How I Became a Neoconservative.' Perhaps this was an instance of the Cartesian principle as opposed to the English empiricist one: it was decided that I evidently was what I apparently only thought."--></ref> Egy 2010-es interjúban Hitchens kijelentette, hogy még mindig [[Marxizmus|marxista]] volt.<ref>{{youtube|Y-s9AyNQyCw|Paxman találkozik Hitchensszel. Teljes 30 perces beszélgetés a BBC-s Jeremy Paxmannel (angolul)}}</ref> |
Hosszú ideig Hitchens [[Szocializmus|szocialistaként]] lépett fel, viszont a nyugati politikai baloldal reakciója a Rushdie-ügyben (ő „Langyos Reakciónak” nevezte), a baloldal Bill Clinton támogatása és a politikai baloldal „háborúellenes” álláspontja a bosznia-hercegovinai krízis alatt Hitchens folyamatossan távolodott a politikai baloldaltól. A szeptemberi 11-ei támadások után Hitchens álláspontja az intervenciós külpolitika iránt megerősödött. Az iszlámot a [[Fasizmus|fasiszta]] gondolkodásmóddal hasonlította össze.<ref>[http://www.newyorker.com/archive/2006/10/16/061016fa_fact_parker?currentPage=all Profiles: He Knew He Was Right: The New Yorker]</ref> Számos cikkben támogatta az iraki háborút, ami végett néhányan neokonzervatívnak nevezték, viszont Hitchens semmilyen szempontból nem tartotta magát [[Konzervativizmus|konzervatívnak]]. Barátja, Ian McEwan antitotalitárius baloldalinak tartotta.<ref name="NewStatesman2010">Eaton, George. ''The New Statesman'' [http://www.newstatesman.com/books/2010/07/conservative-course-presidency Interview: Christopher Hitchens] 2010. július 12.<!-- Hitchens recalls in his memoir having been "invited by [[Bernard-Henri Levy]] to write an essay on political reconsiderations for his magazine ''La Regle du Jeu''. I gave it the partly ironic title: 'Can One Be a Neoconservative?' Impatient with this, some copy editor put it on the cover as 'How I Became a Neoconservative.' Perhaps this was an instance of the Cartesian principle as opposed to the English empiricist one: it was decided that I evidently was what I apparently only thought."--></ref> Egy 2010-es interjúban Hitchens kijelentette, hogy még mindig [[Marxizmus|marxista]] volt.<ref>{{youtube|Y-s9AyNQyCw|Paxman találkozik Hitchensszel. Teljes 30 perces beszélgetés a BBC-s Jeremy Paxmannel (angolul)}}</ref> |
||
Hitchens neves valláskritikus és antiteista (vallásellenes) volt. Úgy vélte, hogy egy személy „lehet ateista, és ugyanakkor kívánhatja, hogy az [[isten]]ben lévő hit igaz legyen”, de „az antiteista a kifejezés, amelyet próbálok forgalomba hozni, olyan valakit jelent, aki megkönnyebbült, hogy az ilyen állításra nincs bizonyíték”. Hitchens véleménye szerint az istenben vagy más felsőbbrendű lényben lévő hit egy totalitárius meggyőződés, amely elpusztítja az egyéni szabadságot. Szerinte az etika tanításában és az emberi civilizáció értelmezésében a szabad véleménynyilvánítás és a tudományos felfedezésesre kellene lecserélni. Hitchens vallásellenes könyve, a - God is not Great: How Religion Poisons Everything - több mint 500 000 példányban kelt el. |
Hitchens neves valláskritikus és antiteista (vallásellenes) volt. Úgy vélte, hogy egy személy „lehet ateista, és ugyanakkor kívánhatja, hogy az [[isten]]ben lévő hit igaz legyen”, de „az antiteista a kifejezés, amelyet próbálok forgalomba hozni, olyan valakit jelent, aki megkönnyebbült, hogy az ilyen állításra nincs bizonyíték”.<ref>{{cite news|url=http://old.richarddawkins.net/articles/1094-nothing-sacred-journalist-and-provocateur-christopher-hitchens-picks-a-fight-with-god|title=Nothing sacred—Journalist and provocateur Christopher Hitchens picks a fight with God|accessdate=2 May 2014|author=Andre Mayer | publisher=Canadian Broadcasting Corporation|date=14 May 2007|archiveurl=http://www.cbc.ca/arts/books/nothing_sacred.html|archivedate=16 May 2007}}</ref> Hitchens véleménye szerint az istenben vagy más felsőbbrendű lényben lévő hit egy totalitárius meggyőződés, amely elpusztítja az egyéni szabadságot. Szerinte az etika tanításában és az emberi civilizáció értelmezésében a szabad véleménynyilvánítás és a tudományos felfedezésesre kellene lecserélni. Hitchens vallásellenes könyve, a - God is not Great: How Religion Poisons Everything - több mint 500 000 példányban kelt el. |
||
==Források== |
==Források== |
||
A lap 2014. július 7., 17:05-kori változata
| Christopher Hitchens | |
 | |
| Született | Christopher Eric Hitchens 1949. április 13. Portsmouth, Anglia |
| Elhunyt | 2011. december 15. Houston, Amerikai Egyesült Államok |
| Beceneve | Hitch |
| Állampolgársága | |
| Házastársa |
|
| Gyermekei | Alexander Meleagrou-Hitchens |
| Foglalkozása |
|
| Iskolái |
|
| Kitüntetései |
|
| Halál oka |
|
 | |
| Christopher Hitchens aláírása | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Christopher Hitchens témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Christopher Eric Hitchens egy brit-amerikai író, hitvitázó (polemicist), vitázó és újságíró volt.[2][3] A cikkei megtalálhatók voltak a New Statesman, a Nation, az Atlantic, a London Review of Books, a Times Literary Supplement és a Vanity Fair oldalain. Több mint harminc könyvnek volt a szerzője, társszerzője, szerkesztője és társ-szerkesztője, köztük számos esszékötetnek is. Hitchens főként a politika, irodalom és a vallás (ateizmus) területén volt aktív. Számos talk-show és előadás mutatja Hitchens konfrontatív vitastílusát, ami dicsért és ellentmondásos személyiséggé tette őt. Számos kérdésben lévő ellentmondásos véleményt hangoztató álláspontja rendkívül ismertté tette őt. Szigorúan kritizálta például Teréz anyát, Bill Clintont, Henry Kissingert, Lady Dianát, és a XVI. Benedek pápát. Öccse Peter Hitchens.
Hosszú ideig Hitchens szocialistaként lépett fel, viszont a nyugati politikai baloldal reakciója a Rushdie-ügyben (ő „Langyos Reakciónak” nevezte), a baloldal Bill Clinton támogatása és a politikai baloldal „háborúellenes” álláspontja a bosznia-hercegovinai krízis alatt Hitchens folyamatossan távolodott a politikai baloldaltól. A szeptemberi 11-ei támadások után Hitchens álláspontja az intervenciós külpolitika iránt megerősödött. Az iszlámot a fasiszta gondolkodásmóddal hasonlította össze.[4] Számos cikkben támogatta az iraki háborút, ami végett néhányan neokonzervatívnak nevezték, viszont Hitchens semmilyen szempontból nem tartotta magát konzervatívnak. Barátja, Ian McEwan antitotalitárius baloldalinak tartotta.[5] Egy 2010-es interjúban Hitchens kijelentette, hogy még mindig marxista volt.[6]
Hitchens neves valláskritikus és antiteista (vallásellenes) volt. Úgy vélte, hogy egy személy „lehet ateista, és ugyanakkor kívánhatja, hogy az istenben lévő hit igaz legyen”, de „az antiteista a kifejezés, amelyet próbálok forgalomba hozni, olyan valakit jelent, aki megkönnyebbült, hogy az ilyen állításra nincs bizonyíték”.[7] Hitchens véleménye szerint az istenben vagy más felsőbbrendű lényben lévő hit egy totalitárius meggyőződés, amely elpusztítja az egyéni szabadságot. Szerinte az etika tanításában és az emberi civilizáció értelmezésében a szabad véleménynyilvánítás és a tudományos felfedezésesre kellene lecserélni. Hitchens vallásellenes könyve, a - God is not Great: How Religion Poisons Everything - több mint 500 000 példányban kelt el.
Források
- ↑ https://www.carnegie.org/awards/great-immigrants/2007-great-immigrants/
- ↑ Hitchens, C. Hitch-22: A Memoir. Random House Digital, 228. o. (2011). ISBN 9781843549222
- ↑ Hitchens, C. Hitch-22: A Memoir. Random House Digital, 204. o. (2011). ISBN 9781843549222
- ↑ Profiles: He Knew He Was Right: The New Yorker
- ↑ Eaton, George. The New Statesman Interview: Christopher Hitchens 2010. július 12.
- ↑ Paxman találkozik Hitchensszel. Teljes 30 perces beszélgetés a BBC-s Jeremy Paxmannel (angolul). YouTube
- ↑ Andre Mayer. „Nothing sacred—Journalist and provocateur Christopher Hitchens picks a fight with God”, Canadian Broadcasting Corporation, 2007. május 14.. [2007. május 16-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés ideje: 2014. május 2.)
 |
Ez a lap már inaktív, viszont a laptörténetek olvashatóságához továbbra is szükséges. Ne használd, és a tartalmán ne változtass! Ha kérdésed van a lap nyugdíjazásával kapcsolatban, a kocsmafalon tedd fel!  This Wikipedia page is currently inactive and is retained primarily for historical interest. |