Jogutódlás

A jogutódlás egy jogi tény, amelynek lényege, hogy általánosságban vagy konkrét jogviszonyban valaki (a jogelőd) helyébe más (a jogutód) lép. A jogutódlásról számos törvény és alsóbb szintű egyéb jogszabály rendelkezik Magyarországon.

Fajtái

• szerződéses jogutódlás
• jogutódlás jogszabály alapján
• jogutódlás hatósági határozat alapján
• jogutódlás bírósági ítélettel.

Formái

• Egyetemes jogutódlás
• Részleges jogutódlás.

A gazdasági társaságról szóló törvényben

A gazdasági társaság a cégjegyzékből való törléssel szűnik meg. [Gt. 65. §], A megszűnés történhet jogutód nélkül [Gt. 66. §] vagy jogutóddal [Gt. 67. §]

• Jogutód nélkül szűnik meg a gazdasági társaság, ha
  • a) a társasági szerződésben meghatározott időtartam eltelt, vagy más megszűnési feltétel megvalósult;
  • b) a társaság legfőbb szerve elhatározza a társaság jogutód nélküli megszűnését;
  • c) a társaság tagjainak száma egyre csökken, kivéve, ha e törvény másként rendelkezik;
  • d) a cégbíróság a Ctv.-ben meghatározott okok miatt megszünteti;
  • e) jogszabály így rendelkezik.
• Jogutóddal szűnik meg a társaság társasági formaváltás, egyesülés és szétválás (a továbbiakban együtt: átalakulás) esetén. [Gt. 67. § (1) bek.]
  • Társasági formaváltásnak számít, ha a gazdasági társaság egyetemes jogutódlással más gazdasági társasági formát választ. [Gt. 67. § (2) bek.]
  • Gazdasági társaságok egyesülése esetén két vagy több gazdasági társaságból egyetlen jogutód gazdasági társaság keletkezik. Az egyesülés történhet összeolvadással vagy beolvadással. [Gt. 67. § (3) bek.]
  • Gazdasági társaság szétválása esetén a gazdasági társaság - tagjai (részvényesei) és a társasági vagyon egy részének a részvételével - két vagy több gazdasági társaságra válik szét. A szétválás történhet különválással vagy kiválással. [Gt. 67. § (4) bek.]
  • Az átalakulás szabályainak alkalmazása szempontjából az egyesülés (XI. fejezet) gazdasági társaságnak minősül. [Gt. 67. § (6) bek.]
  • Az egyesülés és a szétválás során az eddigi formától eltérő másik társasági forma is választható. [Gt. 67. § (7) bek.]

A védjegytörvényben

Az 1997. évi XI. törvény 19. §-a szerint:

• A védjegyhez kapcsolódó és a védjegyoltalomból eredő jogok átszállhatnak és átruházhatók. [19. § (1) bek.]
• A jogi személy és a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság jogutóda a védjegyet is megszerzi,

kivéve, ha a felek eltérően rendelkeznek, vagy a körülményekből nyilvánvalóan más következik. [19. § (2) bek.]

• A védjegyoltalom szerződéssel átruházható. A védjegyoltalom az árujegyzék valamely részére vonatkozóan is átruházható. [19. § (3) bek.]
• A védjegyoltalom átruházására irányuló szerződés semmis, ha az átruházás a fogyasztók megtévesztését eredményezheti. [19. § (4) bek.]
• Ha a képviselő, illetve az ügynök – a jogosult engedélye nélkül – saját nevében védjegybejelentést tesz vagy saját nevében lajstromoztatja a védjegyet, a jogosult követelheti a védjegyoltalmi igény vagy a

védjegyoltalom átruházását, kivéve, ha a képviselő vagy az ügynök igazolja, hogy az eljárása helyénvaló volt. [19. § (5) bek.]

Forrás

• 2006. évi IV. törvény a gazdasági társaságokról
• 1997. évi XI. törvény a védjegyek és földrajzi árujelzők oltalmáról