Cillei Frigyes

Cillei (II.) Frigyes
Cillei Frigyes
Cillei Frigyes Konstanzban egy lovagi tornán, 1415. március 20., Richental Ulrich, Dacher Gebhard: A konstanzi zsinat krónikájának prágai kézirata
Cillei Grófság grófja
Friderik II.
Uralkodási ideje
1435. október 13. – 1454. június 9./július 13.
Elődje	II. Hermann
Utódja	II. Ulrik
Szlavóniai Királyság bánja
Fridrik Celjski
Uralkodási ideje
1445 – 1454
Elődje	Tallóci Matkó
Utódja	Cillei Ulrik
Horvát Királyság bánja
Fridrik Celjski
Uralkodási ideje
1453 – 1454
Elődje	Tallóci Péter
Utódja	Cillei Ulrik
Boszniai Királyság trónörököse
Fridrik Celjski
Uralkodási ideje
1435. október 13. – 1443. június 22. után
Elődje	Cillei Hermann
Utódja	Tomašević István
Életrajzi adatok
Uralkodóház	Cillei család
Született	1379. január 17. Celje
Elhunyt	1454. július 20. (75 évesen) Žovnek Castle
Édesapja	II. Hermann horvát-szlavón bán és cillei gróf (1360 körül–1435)
Édesanyja	Anna schaunbergi grófnő (1358 körül–1396 körül)
Testvére(i)	Cillei Borbála magyar királyné Cillei Anna nádorné Heřman III. Celjský
Házastársa	1. Frangepán Erzsébet grófnő (1473–1422)
Házastársa	2. Dešnić Veronika (–1425)
Gyermekei	1. házasságából: 1. Ulrik (1406–1456) 2. házasságából: 2. Frigyes Házasságon kívüli kapcsolatából: 3. János (–1462) 4. N. (leány) (–1474 előtt)
A Wikimédia Commons tartalmaz Cillei (II.) Frigyes témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Cillei Frigyes (1379. január 17. – Žovnek vára, Stájerország (ma Szlovénia), 1454. június 9./július 13.), horvátul: Fridrik II. Celjski, szlovénül: Friderik II. Celjski, bosnyákul: Fridrik II Celjski, németül. Friedrich von Cilli, stájerországi és magyar nemes, birodalmi herceg, a Cillei család tagja. Zsigmond király, valamint Garai Miklós nádor és horvát-szlavón bán sógora, Cillei Anna nádorné és Cillei Borbála királyné bátyja, valamint Cillei Anna lengyel királyné unokatestvére.

Élete

Cillei Hermann gróf, horvát-szlavón bán és Schaunbergi Anna grófnő legidősebb gyermeke volt. Húgai közül Borbála Zsigmond magyar király felesége lett, Anna Garai Miklós nádorhoz ment feleségül, míg Erzsébet V. Henrik görzi grófhoz ment nőül.

Frigyes az apjával együtt 1408-ban a Sárkányrend egyik alapító tagja volt. Később 1411-ben Ozorai Pipó mellett a Velence elleni sereg vezére volt, majd sógora társaságában részt vett a konstanzi zsinaton. Nagy port kavart, hogy 1422-ben feltételezhetően ő maga gyilkolta meg első feleségét, Frangepán Erzsébetet, hogy feleségül vehesse szeretőjét, Dešnić Veronikát. A Frangepánok vádat emeltek ellene Zsigmond királynál, aki elítéltette, és apjának adta őrizetre. Apja Obercilli várába záratta, Veronikát pedig Osterwitz várában megfojtatta. Apja az örökségéből is kitagadta, azonban amikor 1426-ban Hermann nevű öccse hirtelen meghalt, újra Frigyes lett a Cillei-vagyon örököse. Hamarosan kegyelmet kapott, sőt 1426 végén erdélyi vajdává történő kinevezése is szóba jött. 1445-ben szlavón 1453-ban horvát báni címet viselt.

1425-ben az apja, az anyja révén Kotromanić-házi leszármazott Cillei Hermann elérte, hogy veje, Zsigmond király szövetséget kössön II. Tvrtko bosnyák királlyal az oszmánok ellen, és 1426. szeptember 2-án a nőtlen és gyermektelen II. Tvrtko kinevezte a nála jó húsz évvel idősebb unokatestvérét, Cillei Hermannt örökösévé. Cillei Hermann azonban előbb halt meg, mint Tvrtko, de a Cillei örökösök, így Frigyes és fia, Ulrik ezután sem mondtak le a bosnyák koronáról, és II. Tvrtko halála (1443) után trónjelöltként léptek fel, viszont a Cilleiek ellenfele, Hunyadi János a Kotromanić-házi jelöltet, Ostoja István király természetes fiát, István Tamást támogatta, így a Cilleieket kiütötte a boszniai örökségből.

Frigyes 1454. [[június 9.|június 9]g-én vagy július 13-án hunyt el a stájerországi (ma Szlovénia) Žovnek várában, és grófságának a névadó központjában, a celjei minorita templomban helyezték örök nyugalomra.

Gyermekei

• 1. feleségétől, Frangepán Erzsébet (1473–1422) grófnőtől, 1 fiú:
  • Ulrik (1406-1456), felesége Brankovics Katalin (–1490/92), 3 gyermek, többek között:
    • Cillei Erzsébet (1441–1455), Hunyadi Mátyás (1443–1490) jegyese
• 2. feleségétől, Dešnić Veronika (Veronika Deseniška) (–1425) úrnőtől, 1 fiú:
  • Frigyes karthauzi szerzetes
• Ismeretlen ágyasától (ágyasaitól), 2 gyermek:
  • János (–1462), V. Miklós pápa 1447. november 15-én törvényesítette
  • N. (leány) (–1474 előtt), férje Vlatko Hercegović (1426 körül–1489), Szent Száva hercege, elváltak, nem születtek gyermekei

Irodalom

• Árvai Tünde: A házasságok szerepe a Garaiak hatalmi törekvéseiben, In: Fedeles Tamás – Font Márta – Kiss Gergely (szerk.): KOR – SZAK – HATÁR. A Kárpát-medenceés a szomszédos birodalmak (900-1800). a PTE BTK Interdiszciplináris Doktori Iskola Közép- és Koraújkori programjának I. konferenciája, Pécs, 103–118, 2013. ISBN 978-963-642-518-0 URL: Lásd Külső hivatkozások
• Szilágyi Sándor (szerk.): A magyar nemzet története III. kötet, Athenaeum Irodalmi és Nyomdai Részvénytársulat, Budapest, 1895. URL: Lásd Külső hivatkozások
• Wertner Mór: A Garaiak, Századok 31, 902–938, 1897.

Külső hivatkozások

• Hóman–Szekfű: Magyar történet/A Cillei–Garai-liga – 2014. június 27.
• Euweb/Cilli Genealogy – 2014. június 27.
• Foundation for Medieval Genealogy/Croatia/Celje – 2014. június 27.
• Szilágyi: A magyar nemzet története (MEK) – 2014. június 27.
• Árvai Tünde: A házasságok szerepe a Garaiak hatalmi törekvéseiben – 2014. június 27.

Előző II. Hermann	Cillei gróf 1435 – 1454	Következő II. Ulrik
Előző Tallóci Péter	Horvát bán 1453 – 1454	Következő Cillei Ulrik
Előző Tallóci Matkó	Szlavón bán 1445 – 1454	Következő Cillei Ulrik
Előző Cillei Hermann	Boszniai Királyság trónörököse 1435 – 1443	Következő Tomašević István