„Han Vu-ti kínai császár” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
2. sor: | 2. sor: | ||
{{egyért2|a kínai uralkodóról|Vu Ti (egyértelműsítő lap)}} |
{{egyért2|a kínai uralkodóról|Vu Ti (egyértelműsítő lap)}} |
||
{{Uralkodó infobox |
{{Uralkodó infobox |
||
| név = {{kínai| |
| név = {{kínai|Liu Che|Liu Csö}} |
||
| kép = 漢武帝.jpg |
| kép = 漢武帝.jpg |
||
| képaláírás = |
| képaláírás = |
||
8. sor: | 8. sor: | ||
| állam = Kína |
| állam = Kína |
||
| megnevezés = császára |
| megnevezés = császára |
||
| uralkodási_név = {{kínai| |
| uralkodási_név = {{kínai|Wudi|Vu-ti}} |
||
| uralkodás_kezdete = [[i. e. 141]]. [[március 9.]] |
| uralkodás_kezdete = [[i. e. 141]]. [[március 9.]] |
||
| uralkodás_vége = [[i. e. 87]]. [[március 29.]] |
| uralkodás_vége = [[i. e. 87]]. [[március 29.]] |
||
| koronázás dátuma = |
| koronázás dátuma = |
||
| koronázás helye = |
| koronázás helye = |
||
| előd = {{kínai| |
| előd = {{kínai|Csing-ti|Jǐngdì}} |
||
| utód = {{kínai| |
| utód = {{kínai|Csao-ti|Zhāodì}} |
||
| uralkodóház = [[Han-dinasztia|Nyugati Han]] |
| uralkodóház = [[Han-dinasztia|Nyugati Han]] |
||
| teljes_név = Vezetéknév: Liu (劉)<br />Utónév: {{kínai|Chè|Csö}}<ref>Apja álmot látott, melyben az elhunyt {{kínai|[[Kao |
| teljes_név = Vezetéknév: Liu (劉)<br />Utónév: {{kínai|Chè|Csö}}<ref>Apja álmot látott, melyben az elhunyt {{kínai|[[Kao-cu|Gāozǔ]]|[[Kao Cu]]}} javasolta ezt a nevet, ami disznót jelent</ref> (彘), később Cse<ref>Akkor változtatta erre a, amikor i. e. 150 áprilisában hivatalosan kinevezték trónörökössé.</ref> (徹)<br />Tiszteletbeli név: {{kínai|Dong|Tong}}<ref>{{kínai|[[Hszün Ju|Xun You]]|[[Hszün Ju]]}} feljegyzései alapján; más források nem említik.</ref><br />Halál utáni név: {{kínai|Wǔ|Vu}} |
||
| születési dátum = [[i. e. 156]] |
| születési dátum = [[i. e. 156]] |
||
| születési hely = |
| születési hely = |
||
30. sor: | 30. sor: | ||
}} |
}} |
||
'''Han {{kínai|Wudi| Han Vu-ti}}''' ([[hagyományos kínai írás|hagyományos kínai]]: 漢武帝, [[egyszerűsített kínai írás|egyszerűsített kínai]]: 汉武帝, [[pinjin]]: Hàn |
'''Han {{kínai|Wudi| Han Vu-ti}}''' ([[hagyományos kínai írás|hagyományos kínai]]: 漢武帝, [[egyszerűsített kínai írás|egyszerűsített kínai]]: 汉武帝, [[pinjin]]: Hàn Wǔdì, [[i. e. 156]]<ref>néhol [[augusztus 27.]] szerepel születési dátumaként</ref> – [[i. e. 87]]. [[március 29.]]), személynevén {{kínai|Liú Chè|Liu Csö}} (劉徹) a [[Han-dinasztia]] hetedik uralkodója. Leginkább a nyugat felé terjeszkedésről és az általa megszervezett erős [[Konfucianizmus|konfuciánus]] államról emlékeznek rá. Dinasztiája legnagyobb és a kínai történelem egyik legnagyobb császárának tartják. Kormányzása alatt a han kori Kína a világ egyik legnagyobb hatalmú országává vált.<ref>[[Bo Yang]] kommentárja a [[Zizhi Tongjian]], vol. 7 mai kiadásában és Zhao Yi (趙翼) kommentárja ugyanott.</ref> |
||
Hadjáratai révén kiterjesztette Kína határait, a birodalom az ő uralma alatt érte el legnagyobb kiterjedését: nyugaton a mai [[Kirgizisztán]]ig, északkeleten [[Észak-Korea|Észak-Koreáig]], délen Észak-[[Vietnam]]ig. Sikeresen elűzte a Kína északi részén portyázó nomád [[hsziungnu]]kat, és [[i. e. 139]]-ben elküldte követét, {{kínai|[[Csang Csien|Zhāng Qiān]]|[[Csang Csien]]}}t, hogy szövetséget kössön a mai [[Üzbegisztán]] területén élő [[yuezhi]] néppel. Központosított, autokratikus államot szilárdított meg, melyet eszmeileg a [[konfucianizmus]]ra alapozott. Ez nagy hatással volt Kína és a környező államok jövőjére is. Vu 54 évig uralkodott, hosszabb ideig, mint bármelyik másik császár, egészen a több mint 1800 évvel később hatalomra kerülő {{kínai|[[Kang-hszi|Kangxi]]|[[Kang-hszi]]}}ig. |
Hadjáratai révén kiterjesztette Kína határait, a birodalom az ő uralma alatt érte el legnagyobb kiterjedését: nyugaton a mai [[Kirgizisztán]]ig, északkeleten [[Észak-Korea|Észak-Koreáig]], délen Észak-[[Vietnam]]ig. Sikeresen elűzte a Kína északi részén portyázó nomád [[hsziungnu]]kat, és [[i. e. 139]]-ben elküldte követét, {{kínai|[[Csang Csien|Zhāng Qiān]]|[[Csang Csien]]}}t, hogy szövetséget kössön a mai [[Üzbegisztán]] területén élő [[yuezhi]] néppel. Központosított, autokratikus államot szilárdított meg, melyet eszmeileg a [[konfucianizmus]]ra alapozott. Ez nagy hatással volt Kína és a környező államok jövőjére is. Vu 54 évig uralkodott, hosszabb ideig, mint bármelyik másik császár, egészen a több mint 1800 évvel később hatalomra kerülő {{kínai|[[Kang-hszi|Kangxi]]|[[Kang-hszi]]}}ig. |
A lap 2014. június 26., 18:59-kori változata
Liu Csö ( ) | |
Vezetéknév: Liu (劉) Utónév: Csö ( )[1] (彘), később Cse[2] (徹) Tiszteletbeli név: Tong ( )[3] Halál utáni név: Vu ( ) | |
Kína császára | |
Vu-ti ( ) | |
Uralkodási ideje | |
i. e. 141. március 9. – i. e. 87. március 29. | |
Elődje | Jǐngdì ( ) |
Utódja | Zhāodì ( ) |
Életrajzi adatok | |
Uralkodóház | Nyugati Han |
Született | i. e. 156 Csangan |
Elhunyt | 87. március 29. Csangan |
Édesapja | Csing Ti ( ) |
Édesanyja | Vang Cse ( ) |
Testvére(i) |
|
Házastársa | Csen Csiao ( ) |
Házastársa | Vej Ce-fu ( ) |
Gyermekei | Vej Csang ( ) (衛長公主) Jang Si ( ) (陽石公主) Csu Ji ( ) (諸邑公主) Li Taj ( ) (戾太子劉據) Liu Po ( ) (昌邑哀王劉髆) Liu Hung ( ) (齊懷王劉閎) Liu Tan ( ) (燕刺王劉旦) Liu Hszü ( ) (廣陵厲王劉胥) Csao ( ) (昭帝劉弗陵) |
A Wikimédia Commons tartalmaz Liu Csö ( ) témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Han Han Vu-ti ( ) (hagyományos kínai: 漢武帝, egyszerűsített kínai: 汉武帝, pinjin: Hàn Wǔdì, i. e. 156[4] – i. e. 87. március 29.), személynevén Liu Csö ( ) (劉徹) a Han-dinasztia hetedik uralkodója. Leginkább a nyugat felé terjeszkedésről és az általa megszervezett erős konfuciánus államról emlékeznek rá. Dinasztiája legnagyobb és a kínai történelem egyik legnagyobb császárának tartják. Kormányzása alatt a han kori Kína a világ egyik legnagyobb hatalmú országává vált.[5]
Hadjáratai révén kiterjesztette Kína határait, a birodalom az ő uralma alatt érte el legnagyobb kiterjedését: nyugaton a mai Kirgizisztánig, északkeleten Észak-Koreáig, délen Észak-Vietnamig. Sikeresen elűzte a Kína északi részén portyázó nomád hsziungnukat, és i. e. 139-ben elküldte követét, Csang Csien ( )t, hogy szövetséget kössön a mai Üzbegisztán területén élő yuezhi néppel. Központosított, autokratikus államot szilárdított meg, melyet eszmeileg a konfucianizmusra alapozott. Ez nagy hatással volt Kína és a környező államok jövőjére is. Vu 54 évig uralkodott, hosszabb ideig, mint bármelyik másik császár, egészen a több mint 1800 évvel később hatalomra kerülő Kang-hszi ( )ig.
A történészek megítélése nem egyforma. Vu ( ) császár megkétszerezte ugyan a birodalom területét és megóvta országát a hsziungnu fenyegetéstől, egyben jelentőssé tette a konfucianizmust, ami egészen 1911-ig uralkodó eszmerendszer maradt Kínában; másfelől viszont kritizálják költekezése, babonássága és a törvényei által az alattvalókra kényszerített nehéz terhek miatt. Gyakran hasonlítják Csin Si Huang-ti ( )hez.[6] Hozzá hasonlóan Vu ( ) is jutalmakra és büntetésekre alapuló legalista felfogás szerint kormányzott, a vélt hűtlenségeket kegyetlenül megtorolta. Összesen tizenkét miniszterelnöke közül hármat még hivatala betöltésekor, egyet már visszavonulása után kivégeztetett, két másik miniszterelnökét és utolsó királynéját is öngyilkosságra kényszerítette. Börtöneiben kétszázezren sínylődtek.[7]
Költészete
Bár sok történész nem költőként ismeri, Vu ( ) több verset is írt. A következőt egy kedvenc ágyasa haláláról írta:[8]
Elhallgatott selyemszoknyája suhogása.
Por telepszik a márványpadlóra.
Csend és hideg ül üres szobájában.
Száraz falevelek halmozódnak ajtaja előtt.
Hogy nyugtathatnám meg fájó szívemet?
Jegyzetek
- ↑ Apja álmot látott, melyben az elhunyt Kao Cu ( ) javasolta ezt a nevet, ami disznót jelent
- ↑ Akkor változtatta erre a, amikor i. e. 150 áprilisában hivatalosan kinevezték trónörökössé.
- ↑ Hszün Ju ( ) feljegyzései alapján; más források nem említik.
- ↑ néhol augusztus 27. szerepel születési dátumaként
- ↑ Bo Yang kommentárja a Zizhi Tongjian, vol. 7 mai kiadásában és Zhao Yi (趙翼) kommentárja ugyanott.
- ↑ Zizhi Tongjian, vol. 22.
- ↑ Zhao Yi's 廿二史劄記, vol. 3
- ↑ Morton, W. Scott. China: "Its History and Culture", 54. o.. ISBN 0-07-043424-7
Források
- Zizhi Tongjian by Sima Guang, Modern Chinese Edition edited by Bo Yang (Taipei, 1982-1989).
- Shi Ji by Sima Qian: Biography of Han Wudi.
- Han Shu by Ban Gu: Biography of Han Wudi.
- Han Ji by Xun Yue
- Morton, W. Scott. China: "Its History and Culture". ISBN 0-07-043424-7