„Hou Han su” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
63. sor: | 63. sor: | ||
}} |
}} |
||
A {{kínai|'''''Hou Han shu'''''|'''''Hou Han su'''''}} (szó szerint: '''''A kései Han(-dinasztia) könyve |
A {{kínai|'''''Hou Han shu'''''|'''''Hou Han su'''''}} (szó szerint: '''''A kései Han(-dinasztia) könyve''''') a [[Han-dinasztia|Keleti Han-dinasztia]], az i. sz. 6-tól 189-ig terjedő időszak történelmét tárgyalja. A [[Huszonnégy történeti mű|huszonnégy hivatalos történeti mű]] sorában ez a harmadik. Szerzője {{kínai|Fan Ye|Fan Je}} (i.sz. 398–445), aki a Liu {{kínai|Song|Szung}} dinasztia uralkodása idején állította össze. {{kínai|Fan Ye|Fan Je}} számos korábbi művet is felhasznált {{kínai|''Hou Han shu''|''Hou Han su''}} megírásához, például [[Sze-ma Csien|{{kínai|Sima Qian|Sze-ma Csien}}]] művét, ''[[A történetíró feljegyzései]]''t és {{kínai|Ban Gu|Pan Ku}} [[Han su|''Han shu'']]ját, amely a Korai vagy Nyugati Han-dinasztia történelmét tárgyalja. Ezenkívül bőven merített a kortárs történetírók írásaiból és utazók beszámolóiból is. A legtöbb forrás eredetije nem maradt épségben, így a mű abból a szempontból is jelentős, hogy továbbörökítette az elveszett információkat. |
||
A mű felépítését tekintve több részre osztható tartalma és keletkezésének figyelembevétele mellett. Az első 10 fejezet egy évkönyv jellegzetességű leírás, amely elsősorban a [[Han-dinasztia|Han dinasztia]] uralkodóinak életeseményeit foglalja össze. A Han dinasztia uralkodását {{kínai|Wang Mang|Vang Mang}} 王莽 hatalomra jutása törte félbe [i. sz. 9-24], amikor uralkodása alatt megalapította a {{kínai|Xin|Hszin}}-dinasztiát 新. Az őt követő Kései Han császárok évszámairól olvashatunk a {{kínai|''Hou Han shu''|''Hou Han su''}}ban. |
A mű felépítését tekintve több részre osztható tartalma és keletkezésének figyelembevétele mellett. Az első 10 fejezet egy évkönyv jellegzetességű leírás, amely elsősorban a [[Han-dinasztia|Han dinasztia]] uralkodóinak életeseményeit foglalja össze. A Han dinasztia uralkodását {{kínai|Wang Mang|Vang Mang}} 王莽 hatalomra jutása törte félbe [i. sz. 9-24], amikor uralkodása alatt megalapította a {{kínai|Xin|Hszin}}-dinasztiát 新. Az őt követő Kései Han császárok évszámairól olvashatunk a {{kínai|''Hou Han shu''|''Hou Han su''}}ban. |
A lap 2014. június 24., 02:36-kori változata
Hou Han su ( ) | |
A Hou Han su ( ) Szung ( )-kori kiadásának első oldala. | |
Szerző | Fan Je ( ) |
Eredeti cím | hagyományos kínai: 後漢書 egyszerűsített kínai: 后汉书 |
Ország | Kína (5. század) |
Nyelv | klasszikus kínai nyelv |
Téma | Kína történelme i. sz. 6-189. |
Műfaj | történetírás |
A Wikimédia Commons tartalmaz Hou Han su ( ) témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Átírási segédlet | |
Hou Han su | |
Kínai átírás | |
Hagyományos kínai | 後漢書 |
Egyszerűsített kínai | 后汉书 |
Mandarin pinjin | Hòu Hàn shū |
Wade–Giles | Hou4 Han4 shu1 |
Átírási segédlet | |
Fan Je | |
Kínai átírás | |
Hagyományos kínai | 范曄 |
Egyszerűsített kínai | 范晔 |
Mandarin pinjin | Fàn Yè |
Wade–Giles | Fan4 Yeh4 |
A Hou Han su ( ) (szó szerint: A kései Han(-dinasztia) könyve) a Keleti Han-dinasztia, az i. sz. 6-tól 189-ig terjedő időszak történelmét tárgyalja. A huszonnégy hivatalos történeti mű sorában ez a harmadik. Szerzője Fan Je ( ) (i.sz. 398–445), aki a Liu Szung ( ) dinasztia uralkodása idején állította össze. Fan Je ( ) számos korábbi művet is felhasznált Hou Han su ( ) megírásához, például Sze-ma Csien ( ) művét, A történetíró feljegyzéseit és Pan Ku ( ) Han shuját, amely a Korai vagy Nyugati Han-dinasztia történelmét tárgyalja. Ezenkívül bőven merített a kortárs történetírók írásaiból és utazók beszámolóiból is. A legtöbb forrás eredetije nem maradt épségben, így a mű abból a szempontból is jelentős, hogy továbbörökítette az elveszett információkat.
A mű felépítését tekintve több részre osztható tartalma és keletkezésének figyelembevétele mellett. Az első 10 fejezet egy évkönyv jellegzetességű leírás, amely elsősorban a Han dinasztia uralkodóinak életeseményeit foglalja össze. A Han dinasztia uralkodását Vang Mang ( ) 王莽 hatalomra jutása törte félbe [i. sz. 9-24], amikor uralkodása alatt megalapította a Hszin ( )-dinasztiát 新. Az őt követő Kései Han császárok évszámairól olvashatunk a Hou Han su ( )ban.
A következő 80 fejezet (11-90.) az uralkodó császárok életrajzai, valamint a korukban zajló csatározások leírásai. A leírások több részlettel is szolgálnak olyan dicső hadvezérek, tábori parancsnokok hadműveleteiről is, mint például Pan Csao ( ), aki több nyugati tartományt is a Han császárok ellenőrzése alá tudott vonni.
Magyar vonatkozásban különösen érdekes a 88. fejezet (Nyugati tartományok), mely a Han birodalomtól nyugatra eső, főleg a Tarim-medence és az attól távolabbi törzseket, királyságokat írja le, azok háborúit, köztük a hsziung-nu ( ) törzsekkel folytatott küzdelmeket. A hsziung-nu ( ) törzsek egy nagyobb csoportját tartják az Európában a 3. század vége felé megjelenő Hun csapatok őseinek. Szintén érdekessége, hogy egyes fejezetei leírásokat közöl a Római birodalomról (Ta Csin ( )), Egyiptomról (Hajhszi ( )), valamint a Pártus birodalmon (Anhszi ( )) és Mezopotámián (Tiaocse ( )) keresztülhaladó Selyemútvonalakról. A 89. fejezet további leírásokat közöl a hsziung-nu ( )k déli törzseiről, illetve azok beolvadásáról a Han birodalomba.
Források
- Hou Hanshu - 88 - Western Region John E. Hill © 2003 fordítása
- Stein Aurél utazásai: Az eltűnt Selyemút városai - a Sulinet oldalán
- Stein Aurél (1908) - Homokba temetett városok - Magyar Elektronikus Könyvtár oldalán
- Chavannes, Édouard (1906). "Trois Généraux Chinois de la dynastie des Han Orientaux. Pan Tch’ao (32-102 p.C.); – son fils Pan Yong; – Leang K’in (112 p.C.). Chapitre LXXVII du Heou Han chou." T’oung pao 7, pp. 210–269.
- Hill, John E.. Through the Jade Gate to Rome: A Study of the Silk Routes during the Later Han Dynasty, First to Second Centuries CE: An annotated translation of the Chronicle on the ‘Western Regions’ from the Hou Hanshu.. BookSurge (2009). ISBN 978-1-4392-2134-1
Külső hivatkozások
- Történelmi szövegek gyűjteménye Silk Road Seattle
- A kínai történelem időszakai Nien hao (年號) - Wikipédia - Uralkodói érák
- Eredeti kínai szöveg Hou Hanshu (后汉书) - 88 (八十八)