„Hou Han su” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Nincs szerkesztési összefoglaló Címke: HTML-sortörés |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
| 8. sor: | 8. sor: | ||
| fordító = |
| fordító = |
||
| főszerkesztő = |
| főszerkesztő = |
||
| kép = |
| kép =後漢書（宋紹興）.jpg |
||
| képszél = |
| képszél = |
||
| képaláírás = A {{kínai|''Han shu''|''Han su''}} |
| képaláírás = A {{kínai|''Hou Han shu''|''Hou Han su''}} [[Szung-dinasztia|{{kínai|Song|Szung}}-kori kiadásának első oldala. |
||
| szerző = {{kínai|Fan Ye|Fan Je}} |
| szerző = {{kínai|Fan Ye|Fan Je}} |
||
| ország = [[Kína]] (5. század) |
| ország = [[Kína]] (5. század) |
||
| 44. sor: | 44. sor: | ||
|Wade-Giles = Hou<sup>4</sup> Han<sup>4</sup> shu<sup>1</sup> |
|Wade-Giles = Hou<sup>4</sup> Han<sup>4</sup> shu<sup>1</sup> |
||
|jyutping = |
|jyutping = |
||
}} |
|||
}} |
}} |
||
A lap 2014. június 24., 02:34-kori változata
{{Könyv infobox
| név = Hou Han su ()
| alcím =
| eredeti cím = hagyományos kínai: 後漢書
egyszerűsített kínai: 后汉书
| fordító =
| főszerkesztő =
| kép =後漢書（宋紹興）.jpg
| képszél =
| képaláírás = A Hou Han su () [[Szung-dinasztia|Szung ()-kori kiadásának első oldala.
| szerző = Fan Je ()
| ország = Kína (5. század)
| nyelv = klasszikus kínai nyelv
| téma = Kína történelme
i. sz. 6-189.
| műfaj = történetírás
| sorozat =
| előző =
| következő =
| kiadó =
| kiadás dátuma =
| magyar kiadó =
| magyar kiadás dátuma =
| illusztrátor =
| borítógrafika =
| médiatípus =
| oldalak =
| isbn =
| mek =
}}
| Átírási segédlet | |
| Hou Han su | |
| Kínai átírás | |
| Hagyományos kínai | 後漢書 |
| Egyszerűsített kínai | 后汉书 |
| Mandarin pinjin | Hòu Hàn shū |
| Wade–Giles | Hou4 Han4 shu1 |
| Átírási segédlet | |
| Fan Je | |
| Kínai átírás | |
| Hagyományos kínai | 范曄 |
| Egyszerűsített kínai | 范晔 |
| Mandarin pinjin | Fàn Yè |
| Wade–Giles | Fan4 Yeh4 |
A Hou Han su () (szó szerint: A kései Han(-dinasztia) könyve'Félkövér szöveg) a Keleti Han-dinasztia, az i. sz. 6-tól 189-ig terjedő időszak történelmét tárgyalja. A huszonnégy hivatalos történeti mű sorában ez a harmadik. Szerzője Fan Je () (i.sz. 398–445), aki a Liu Szung () dinasztia uralkodása idején állította össze. Fan Je () számos korábbi művet is felhasznált Hou Han su (Hou Han shu) megírásához, például Sze-ma Csien () művét, A történetíró feljegyzéseit és Pan Ku () Han shuját, amely a Korai vagy Nyugati Han-dinasztia történelmét tárgyalja. Ezenkívül bőven merített a kortárs történetírók írásaiból és utazók beszámolóiból is. A legtöbb forrás eredetije nem maradt épségben, így a mű abból a szempontból is jelentős, hogy továbbörökítette az elveszett információkat.
A mű felépítését tekintve több részre osztható tartalma és keletkezésének figyelembevétele mellett. Az első 10 fejezet egy évkönyv jellegzetességű leírás, amely elsősorban a Han dinasztia uralkodóinak életeseményeit foglalja össze. A Han dinasztia uralkodását Vang Mang () 王莽 hatalomra jutása törte félbe [i. sz. 9-24], amikor uralkodása alatt megalapította a Hszin ()-dinasztiát 新. Az őt követő Kései Han császárok évszámairól olvashatunk a Hou Han su ()ban.
A következő 80 fejezet (11-90.) az uralkodó császárok életrajzai, valamint a korukban zajló csatározások leírásai. A leírások több részlettel is szolgálnak olyan dicső hadvezérek, tábori parancsnokok hadműveleteiről is, mint például Pan Csao (), aki több nyugati tartományt is a Han császárok ellenőrzése alá tudott vonni.
Magyar vonatkozásban különösen érdekes a 88. fejezet (Nyugati tartományok), mely a Han birodalomtól nyugatra eső, főleg a Tarim-medence és az attól távolabbi törzseket, királyságokat írja le, azok háborúit, köztük a hsziung-nu () törzsekkel folytatott küzdelmeket. A hsziung-nu () törzsek egy nagyobb csoportját tartják az Európában a 3. század vége felé megjelenő Hun csapatok őseinek. Szintén érdekessége, hogy egyes fejezetei leírásokat közöl a Római birodalomról (Ta Csin ()), Egyiptomról (Hajhszi ()), valamint a Pártus birodalmon (Anhszi ()) és Mezopotámián (Tiaocse ()) keresztülhaladó Selyemútvonalakról. A 89. fejezet további leírásokat közöl a hsziung-nu ()k déli törzseiről, illetve azok beolvadásáról a Han birodalomba.
Források
- Hou Hanshu - 88 - Western Region John E. Hill © 2003 fordítása
- Stein Aurél utazásai: Az eltűnt Selyemút városai - a Sulinet oldalán
- Stein Aurél (1908) - Homokba temetett városok - Magyar Elektronikus Könyvtár oldalán
- Chavannes, Édouard (1906). "Trois Généraux Chinois de la dynastie des Han Orientaux. Pan Tch’ao (32-102 p.C.); – son fils Pan Yong; – Leang K’in (112 p.C.). Chapitre LXXVII du Heou Han chou." T’oung pao 7, pp. 210–269.
- Hill, John E.. Through the Jade Gate to Rome: A Study of the Silk Routes during the Later Han Dynasty, First to Second Centuries CE: An annotated translation of the Chronicle on the ‘Western Regions’ from the Hou Hanshu.. BookSurge (2009). ISBN 978-1-4392-2134-1
Külső hivatkozások
- Történelmi szövegek gyűjteménye Silk Road Seattle
- A kínai történelem időszakai Nien hao (年號) - Wikipédia - Uralkodói érák
- Eredeti kínai szöveg Hou Hanshu (后汉书) - 88 (八十八)
