„Peresznye” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
→‎Története: kieg+források
31. sor: 31. sor:


== Története ==
== Története ==
A jelenleg [[horvátok|horvát]] nemzetiségűek lakta település okleveles említése [[1195]] körülről származik. A [[borsmonostor]]i apátság vásárhellyel rendelkező<ref>Századok, 141. kötet, 4-5. kiadás (Akadémiai Kiadó, 2007 (937. oldal) [http://books.google.hu/books?ei=nC-YU5HUMujv0gWFwoG4BA&hl=hu&id=m3MRAQAAMAAJ&dq=peresznye+borsmonostor&focus=searchwithinvolume&q=peresznye google könyvek]</ref> birtoka volt. A települést valószínűleg már a középkorban szláv nyelvű népesség lakta, erre utal a Prezena, Proescie névalak. Az [[1532]]-es pusztító török hadjárat után [[Jurisics Miklós]] horvátországi birtokairól horvátokat telepített be, s azóta is túlnyomórészt horvát nemzetiségűek lakják. [[Kőszeg]] védője - majd utóda - a kőszegi uradalom mellett királyi adományként kapta meg a borsmonostori uradalmat<ref name=Dominkovits>Dominkovits Péter: [http://epa.oszk.hu/01900/01977/00203/pdf/EPA01977_Soproni_Szemle_1999-liii-2.pdf Sopron vármegye XVI. század végi birtokos társadalma] - 4. oldal (Soproni Szemle 53. évf. 2. sz. (1999.)</ref>. A [[16. század]]ban a Jurisics család után 1568-ban [[Drinápolyi béke (1568)|Szigetvár elfoglalása]] következtében, [[Nagykanizsa#A középkori Kanizsa|Kanizsa]] átadásáért [[Nádasdy Tamás]] és Ferenc fia elnyerte az apátságot és birtokait <ref name=Dominkovits/>, később - [[Nádasdy Ferenc (főúr)|Nádasdy III. Ferenc gróf]] 1671-es lefejezése után - 1676-tól<ref>Nádasdy Ferenc Múzeum [http://www.nadasdymuzeum.hu/tartalom.php?tart=411 Nádasdy Krisztina] (hozzáférés: 2014. június 9.)</ref> [[Esterházy Pál (nádor)|Esterházy Pál]] volt a földesura, majd családja több ága is volt kegyura a falunak. A [[19. század|19]]–[[20. század]] fordulóján<!-- előbb 1866-tól a hercegi gróf Trauttmannsdorff–Weinsberg, majd házasság révén<ref>{{CitPer |aut=László Ernő |tit=A peresznyei gróf Berchtold-kastély |per=Soproni Szemle |ann=1938 |lun= |die= |tom=2 |fasc=3 |pag=157–159 |misc=(pdf) |url=http://epa.oszk.hu/01900/01977/00005/pdf/EPA01977_Soproni_Szemle_1938-ii-3.pdf |accd=2014-6-5 }}</ref> --> a cseh származású Berchtold grófoké lett. Önkéntes tűzoltó egyesülete [[1887]]-ben alakult.
A jelenleg [[horvátok|horvát]] nemzetiségűek lakta település okleveles említése [[1195]] körülről származik. A [[borsmonostor]]i apátság vásárhellyel rendelkező<ref>Századok, 141. kötet, 4-5. kiadás (Akadémiai Kiadó, 2007 (937. oldal) [http://books.google.hu/books?ei=nC-YU5HUMujv0gWFwoG4BA&hl=hu&id=m3MRAQAAMAAJ&dq=peresznye+borsmonostor&focus=searchwithinvolume&q=peresznye google könyvek]</ref> birtoka volt. A települést valószínűleg már a középkorban szláv nyelvű népesség lakta, erre utal a Prezena, Proescie névalak. Az [[1532]]-es pusztító török hadjárat után [[Jurisics Miklós]] horvátországi birtokairól horvátokat telepített be, s azóta is túlnyomórészt horvát nemzetiségűek lakják. [[Kőszeg]] védője a kőszegi uradalom mellett királyi adományként kapta meg a borsmonostori uradalmat<ref name=Dominkovits>Dominkovits Péter: [http://epa.oszk.hu/01900/01977/00203/pdf/EPA01977_Soproni_Szemle_1999-liii-2.pdf Sopron vármegye XVI. század végi birtokos társadalma] - 4. oldal (Soproni Szemle 53. évf. 2. sz. (1999.)</ref>. A [[16. század]]ban a Jurisics család után 1568-ban [[Drinápolyi béke (1568)|Szigetvár elfoglalása]] következtében, [[Nagykanizsa#A középkori Kanizsa|Kanizsa]] átadásáért [[Nádasdy Tamás]] és Ferenc fia nyerte el az apátságot és birtokait <ref name=Dominkovits/>, később - [[Nádasdy Ferenc (főúr)|Nádasdy III. Ferenc gróf]] 1671-es lefejezése után - 1676-tól<ref>Nádasdy Ferenc Múzeum [http://www.nadasdymuzeum.hu/tartalom.php?tart=411 Nádasdy Krisztina] (hozzáférés: 2014. június 9.)</ref> [[Esterházy Pál (nádor)|Esterházy Pál]] volt a földesura, majd családja több ága is volt kegyura a falunak. A [[19. század|19]]–[[20. század]] fordulóján<!-- előbb 1866-tól a hercegi gróf Trauttmannsdorff–Weinsberg, majd házasság révén<ref>{{CitPer |aut=László Ernő |tit=A peresznyei gróf Berchtold-kastély |per=Soproni Szemle |ann=1938 |lun= |die= |tom=2 |fasc=3 |pag=157–159 |misc=(pdf) |url=http://epa.oszk.hu/01900/01977/00005/pdf/EPA01977_Soproni_Szemle_1938-ii-3.pdf |accd=2014-6-5 }}</ref> --> a cseh származású Berchtold grófoké lett. Önkéntes tűzoltó egyesülete [[1887]]-ben alakult.


Vályi András szerint ''"PERESZNYE. Pressing, Priszika. Horvát falu Sopron Vármegyében, földes Ura Gróf Eszterházy Uraság, a’ kinek két kastéllyával ékesíttetik, lakosai katolikusok, fekszik N. Visnek szomszédságában, Sopronhoz, Kőszeghez 3 6/8 ’s 2/8 mértföldnyire, határja közép termékenységű, legelője hasznos, és számos juhok vagynak rajta, más javai is meglehetősek, második osztálybéli.
Vályi András szerint ''"PERESZNYE. Pressing, Priszika. Horvát falu Sopron Vármegyében, földes Ura Gróf Eszterházy Uraság, a’ kinek két kastéllyával ékesíttetik, lakosai katolikusok, fekszik N. Visnek szomszédságában, Sopronhoz, Kőszeghez 3 6/8 ’s 2/8 mértföldnyire, határja közép termékenységű, legelője hasznos, és számos juhok vagynak rajta, más javai is meglehetősek, második osztálybéli.

A lap 2014. június 11., 14:03-kori változata

Nem tévesztendő össze a következőkkel: Cinfalva, [[településsel, melyet korábbi források szintén ezen, vagy hasonló néven említenek[1][2]]] és [[{{{3}}}]].
Peresznye
A kastély légifotója
A kastély légifotója
Peresznye címere
Peresznye címere		 Peresznye zászlaja
Peresznye zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióNyugat-Dunántúl
VármegyeVas
JárásKőszegi
Jogállásközség
PolgármesterGrüll János[3]
Irányítószám9734
Körzethívószám94
Népesség
Teljes népesség483 fő (2023. jan. 1.)[4]
Népsűrűség70,18 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület10,73 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 25′ 26″, k. h. 16° 39′ 03″Koordináták: é. sz. 47° 25′ 26″, k. h. 16° 39′ 03″
Peresznye (Vas vármegye)
Peresznye
Peresznye
Pozíció Vas vármegye térképén
Peresznye weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Peresznye témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Peresznye (horvátul: Prisika[5], németül: Prössing) község Vas megyében, a Kőszegi járásban.

Fekvése

Kőszegtől 10 km-re észak-északkeletre, a Kőszegi kistérségben, a kőszeg-lövői út mellett erdővel borított dombok közötti völgyben fekszik. Neve is a horvát vágás, irtás szóból ered.

Története

A jelenleg horvát nemzetiségűek lakta település okleveles említése 1195 körülről származik. A borsmonostori apátság vásárhellyel rendelkező[6] birtoka volt. A települést valószínűleg már a középkorban szláv nyelvű népesség lakta, erre utal a Prezena, Proescie névalak. Az 1532-es pusztító török hadjárat után Jurisics Miklós horvátországi birtokairól horvátokat telepített be, s azóta is túlnyomórészt horvát nemzetiségűek lakják. Kőszeg védője a kőszegi uradalom mellett királyi adományként kapta meg a borsmonostori uradalmat[7]. A 16. században a Jurisics család után 1568-ban Szigetvár elfoglalása következtében, Kanizsa átadásáért Nádasdy Tamás és Ferenc fia nyerte el az apátságot és birtokait [7], később - Nádasdy III. Ferenc gróf 1671-es lefejezése után - 1676-tól[8] Esterházy Pál volt a földesura, majd családja több ága is volt kegyura a falunak. A 19–20. század fordulóján a cseh származású Berchtold grófoké lett. Önkéntes tűzoltó egyesülete 1887-ben alakult.

Vályi András szerint "PERESZNYE. Pressing, Priszika. Horvát falu Sopron Vármegyében, földes Ura Gróf Eszterházy Uraság, a’ kinek két kastéllyával ékesíttetik, lakosai katolikusok, fekszik N. Visnek szomszédságában, Sopronhoz, Kőszeghez 3 6/8 ’s 2/8 mértföldnyire, határja közép termékenységű, legelője hasznos, és számos juhok vagynak rajta, más javai is meglehetősek, második osztálybéli. " [9]

Fényes Elek szerint "Peresznye, (Pressing), horvát f., Sopron vgyében, Kőszeghez 1 1/4 mfd., 600 kath. lak., s paroch. szentegyházzal. Van jeles urasági kastélya és kertje. Határa 2820 hold, mellyből 868 h. szántó, 236 h. rét, 616 hold erdő, 100 h. szőlő. Földe nagy részben kövecses. F. u. gr. Eszterházy Ferencz. " [10]

1910-ben 744, többségben horvát lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel. 1877-ben Sopron vármegye Pulyai[11], míg 1882-ben már Csepregi járásához[12] tartozott. 1950-ben az addig Sopron megyéhez tartozó községet Vas megyéhez csatolták. Ma már csak a lakosság fele horvát nemzetiségű, de ma is ápolja gazdag népi hagyományait, melynek fő őrzője a Zviranjak Peresznyei Horvát Hagyományőrző és Faluszépítő Egyesület.

Nevezetességei

  • Középkori eredetű temploma védőszentje Szent Egyed. Mai formájában 1702-ben építették át. Barokk stílusú, berendezése is ebből a korból származik. 1832-ben gróf Esterházy Ferenc bővíttette. A templomot ma szobrokkal díszített park és a régi templom körüli temetőből fennmaradt sírkövek veszik körül.
  • Széchenyi-kastély – egy régebbi épület felhasználásával 1727-ben gróf Esterházy Dániel, a korábbi kuruc tábornok építtette.[13] Későbbi tulajdonosai a Széchenyiek voltak, az első világháború idején Berchtold Lipót közös külügyminiszter lakta, jelenleg szociális otthonként működik.
  • A több száz éves (állítólag 300 év körüli) platánfa, a szociális otthonnal szemben lévő parkban, egy tó partján.
  • Magyarországi Horvátok Keresztény Gyűjteménye

Híres személyek

Testvértelepülések

Szent Egyed templom
Emléktábla a Dumovits házon, Hunyadi utca
Szüreti felvonulás

Jegyzetek

  1. ↑ Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. I. köt. Bp., MTA, 1890. - Vasi digitális könyvtár
  2. ↑ Bencsik Péter: Helységnévváltozások Köztes-Európában (1763—1995)
  3. ↑ Peresznye települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 28.)
  4. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  5. ↑ Folia onomastica croatica 14/2005. (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. (Hozzáférés: 2012. augusztus 2.)
  6. ↑ Századok, 141. kötet, 4-5. kiadás (Akadémiai Kiadó, 2007 (937. oldal) google könyvek
  7. ↑ a b Dominkovits Péter: Sopron vármegye XVI. század végi birtokos társadalma - 4. oldal (Soproni Szemle 53. évf. 2. sz. (1999.)
  8. ↑ Nádasdy Ferenc Múzeum Nádasdy Krisztina (hozzáférés: 2014. június 9.)
  9. ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  10. ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  11. ↑ lib.ksh.hu Magyarország Hekységnévtára 1877 (43. old.)
  12. ↑ lib.ksh.hu Magyarország Hekységnévtára 1882 (687. old.)
  13. ↑ NB. Esterházy Dániel kuruc altábornagy már 1714. október 1-jén meghalt! Korábban viszont csakugyan Peresznyén lakott, tehát a korábbi kastély már az övé volt, s itt hunyt el egykori tiszttársa, kedves embere, Csajághy János is 1713 elején.

Külső hivatkozások

Commons:Category:Peresznye
A Wikimédia Commons tartalmaz Peresznye témájú médiaállományokat.

Kapcsolódó szócikkek

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Peresznye&oldid=14752929”