„Növényföldrajz” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Kaleido1000 (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
17. sor: 17. sor:
* elemzi az egyes területek flórájának összetételét
* elemzi az egyes területek flórájának összetételét


II. '''Fiziognómiai növényföldrajz''':
II. '''Fiziognómiai növényföldrajz''':


* leírja a Föld egyes területeinek [[vegetáció]]ját (növénytakaróját),
* leírja a Föld egyes területeinek [[vegetáció]]ját (növénytakaróját),
72. sor: 72. sor:
== További információk ==
== További információk ==
* {{cite web |url=http://www.nyme.hu/fileadmin/dokumentumok/emk/novenytan/novenytan/vegetacio/emh/novenyfoldrajz_es_tarsulastan.pdf |title=Növényföldrajz és -társulástan |accessdate=2013-03-05 |format=PDF |publisher=Nyugat-magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Kar |language=magyar}}
* {{cite web |url=http://www.nyme.hu/fileadmin/dokumentumok/emk/novenytan/novenytan/vegetacio/emh/novenyfoldrajz_es_tarsulastan.pdf |title=Növényföldrajz és -társulástan |accessdate=2013-03-05 |format=PDF |publisher=Nyugat-magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Kar |language=magyar}}




== Lásd még ==
== Lásd még ==

A lap 2014. június 10., 14:42-kori változata

A növényföldrajz (geobotanika, fitogeográfia) a növényfajok és növényzeti típusok földrajzi elterjedésével foglalkozó tudományág, a botanika és a természeti földrajz határterülete és egyúttal az életföldrajz (biogeográfia) résztudománya, illetve az ökológia társtudománya. A földrajz mellett kapcsolatban áll például a geológia, az éghajlattan és a matematikai statisztika tudományával is.

  • Megkísérli feltárni és értelmezni a biológiai diverzitás mintázatait.
  • Vizsgálja az egyes növények (és rendszertani egységeik) egykori és mostani megoszlását a Földön.
  • Meghatározza azt, hogy az egyes növénytípusok (taxonok, élet- vagy növekedési formák) milyen gyakran és hol fordultak, fordulnak elő.

Ennek megfelelően három alapvető folyamata:

  • az evolúció,
  • a kihalás és
  • a szétterjedés.

A tudományos növényföldrajz megteremtője Alexander von Humboldt, aki leírta és összehasonlította a Föld növénytakarójának alaptípusait (formációit).[1]

Fontosabb részterületei

I. Florisztika:

  • felsorolja az egyes fajok lelőhelyeit,
  • elemzi az egyes területek flórájának összetételét

II. Fiziognómiai növényföldrajz:

  • leírja a Föld egyes területeinek vegetációját (növénytakaróját),
  • kis léptékben (a növényformációk és -formációcsoportok szintjéig) jellemzi a vegetációt.

Egy meglehetősen általánosan elfogadott felosztás szerint a Földön az alábbi növényzeti öveket és formációcsoportokat különböztetjük meg:

  • Sarkvidék növényzete
    • Erdős tundra növényzete
    • Tundra növényzete
  • Mérsékelt öv növényzete
    • Mérsékelt övi füves puszták növényzete
    • Mérsékelt övi lombos erdők növényzete
    • Mérsékelt övi tűlevelű erdők növényzete
  • Szubtrópusi öv növényzete
    • Esős nyarú szubtrópusok növényzete
    • Esős telű szubtrópusok növényzete
    • Állandóan száraz szubtrópusok növényzete
  • Trópusi esőerdő növényzete
    • Trópusi síkvidéki esőerdők növényzete
    • Trópusi hegységek növényzete
    • Trópusi tengerpartok növényzete

III. Areálgeográfia (chorológia):

IV. A fejlődéstörténeti vagy genetikai növényföldrajz azt vizsgálja, milyen volt, hogyan változott a növényzet a földtörténet különböző korszakaiban.

V. A vegetációt részletesen, az asszociációk, szubasszociációk szintjéig a növénytársulástan (fitocönológia) írja le.

VI. A populációdinamika a populációk viselkedésének törvényszerűségeit vizsgálja (részben statisztikai módszerekkel). Oknyomozó jellege miatt az ökológiához közelít.

Jegyzetek

  1. MNL

Források

További információk

Lásd még