„2014-es népszavazás a Krím politikai státuszáról” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a javítások |
a Bot: következő hozzáadása {{Commonskat|Crimean referendum, 2014}} |
||
85. sor: | 85. sor: | ||
== Fordítás == |
== Fordítás == |
||
* {{fordítás|en|Crimean status referendum, 2014|oldid=606997025}} |
* {{fordítás|en|Crimean status referendum, 2014|oldid=606997025}} |
||
{{Commonskat|Crimean referendum, 2014}} |
|||
[[Kategória:2014 politikai eseményei]] |
[[Kategória:2014 politikai eseményei]] |
A lap 2014. június 9., 11:18-kori változata
A 2014-es népszavazás a Krím függetlenségéről egy 2014. március 16-án tartott népszavazás volt a Krími Autonóm Köztársaság és Szevasztopol – területi jogú város – területén. Két lehetőség közül lehetett választani. Az Oroszországi Föderációhoz való csatlakozás vagy az 1992-es krími alkotmány visszaállítása – maradás Ukrajna részeként jelentős szuverenitással –.
A válaszlehetőségek közül egyik sem irányult a status quo fenntartására. Az 1992-es alkotmány nagyobb hatáskört adott volna a krími parlament kezébe, beleértve a teljes szuverenitást és kapcsolatfelvételt más államokkal. Ezt a válaszlehetőséget sok nyugati és ukrán újságíró úgy értelmezte, hogy egy de facto leszakadás az ukrán anyaországról.[1]
A krími és szavasztopoli vezetés illegitimnek tekinti Viktor Janukovics ukrán elnök eltávolítását a hatalomból, a 2014-es ukrán forradalmat egy puccsnak tekintik, így az ideiglenes ukrán kormány sem legitim a szemükben. A népszavazás – érvelésük szerint – erre a szituációra ad megoldási lehetőséget a krími lakosok számára; a fő kérdés, hogy mit akarnak a jövőben.[2]
A referendumot a legtöbb ország érvénytelennek tekinti, köztük az Európai Unió tagállamai – köztük Magyarország is –[3], az Amerikai Egyesült Államok és Kanada is. Ennek a fő oka, hogy a népszavazás lefolytatása közben az orosz katonák megszállták a területet, ezzel befolyásolva a végeredményt.[4] Az Egyesült Nemzetek Szervezete Biztonsági Tanácsának tizenhárom tagja megszavazta a népszavazás érvénytelenítését, de Oroszország élt vétójogával; az oroszokkal mintegy szövetséges Kína tartózkodott. A nem kötelező erejű ENSZ közgyűlés később elfogadta a döntést 100:11 arányban, 58 tartózkodás mellett. Kimondták, hogy a népszavazás érvénytelen, ezzel párhuzamosan megerősítették Ukrajna területi integritását.
A hivatalos eredmény szerint a Krími Autonóm Köztársaság területén 96,77% szavazta meg a csatlakozást Oroszországhoz 83,10%-os részvételi arány mellett.[5] Andrey Illarionov, az orosz kormány egykori tanácsadója szerint a népszavazás eredménye egy durván manipulált hamisítás, ugyanis az elmúlt 3 évben történt közvélemény-kutatások szerint a krími lakosság 34%-a támogatta a csatlakozást, így az eredmény cinikusan torz.
A népszavazást követően a Krím kikiáltotta függetlenségét Ukrajnától, kérvényezte az ENSZ általi elismerést és felvételét az Oroszországi Föderációba. Még ugyanezen a napon Oroszország elismerte Krímet, mint szuverén államot, továbbá felvette tagállamként.[6][7] Jelenleg a Krím – nem hivatalosan – Oroszországhoz tartozik.
Háttér
A 2001-es ukrajnai népszámlálás eredményei szerint a Krími Autonóm Köztársaság területén élő népesség 58,3%-a orosz, 24,3% ukrán és 12,0% krími tatár nemzetiségű. Szevasztopolban ez az arány 71,6%, 22,4% és 0,5%. A Krímen élő népesség 77%-a, Szevasztopolban élők 94%-a orosz ajkú.
Krím és Szevasztopol a Krím-félszigeten fekszik, mely terület nagy történelmi múltra tekint vissza. Jelenleg, túlnyomó többségben, orosz ajkúak lakják, de ennek a demográfiai jelenségnek egy radikális kitelepítési hullám az oka. Mintegy 70 évvel ezelőtt, a tatár többséget deportálta az orosz vezetés, majd helyükre ukrán és orosz lakosok érkeztek. [8]
Történelme
A Szovjetunió fennhatósága alatt az Oroszországi Szovjet Szövetségi Szocialista Köztársaság részét képezte a terület, egészen 1954-ig; ekkor kerül át – a Szovjetunión belül – az Ukrán SZSZK közigazgatása alá. A Szovjetunió felbomlásakor a Krím Ukrajna része maradt, egészen 1991-ig, amikor egy népszavazás keretében elnyerte önállóságát. Létrehozták az 1992-es alkotmányt, melyet az Ukrán Parlament nem sokkal később eltörölt. 1998-ban a terület új alkotmányt kapott, részleges autonómiával és vétójoggal – az Ukrán Parlament döntéseivel szemben –.
Források
- ↑ Choices in Crimea Referendum, but Neither Is ‘No’ (angol nyelven). The New York Times Company, 2014. március 14. (Hozzáférés: 2014. május 4.)
- ↑ Crimea won’t work with ‘illegitimate’ Kiev govt – PM Aksyonov (angol nyelven). Autonomous Nonprofit Organization “TV-Novosti”, 2014. március 7. (Hozzáférés: 2014. május 4.)
- ↑ Krími népszavazás: Magyarország szerint is törvénytelen (magyar nyelven), 2014. március 16. (Hozzáférés: 2014. május 4.)
- ↑ U.N. General Assembly Affirms Ukraine's Territorial Integrity, Calls The World Community Not To Recognise Change Of Crimea's Status (angol nyelven). Ukrainian News Agency, 2014. március 27. (Hozzáférés: 2014. május 4.)
- ↑ Krími népszavazás: több mint 95 százalék csatlakozna Oroszországhoz (magyar nyelven). HVG Kiadó Zrt., 2014. március 17. (Hozzáférés: 2014. május 4.)
- ↑ KPutyin jóváhagyta a krími csatlakozás szerződéstervezetét (magyar nyelven). New Wave Production Kft., 2014. március 18. (Hozzáférés: 2014. május 4.)
- ↑ Aláírták a Kremlben a krími csatlakozást (magyar nyelven). Magyar Hírlap Kiadói Kft., 2014. március 18. (Hozzáférés: 2014. május 4.)
- ↑ Why Why Crimea is so dangerous? (angol nyelven). (Hozzáférés: 2014. május 4.)
Fordítás
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Crimean status referendum, 2014 című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.