I. Jakab angol király

I. (VI.) Jakab, Anglia, Skócia és Írország királya

I. Jakab angol király (1566. június 19. – 1625. március 27.; Skóciában VI. Jakab), Anglia, Skócia és Írország királya volt. Skóciában 1567. július 24-étől, Angliában és Írországban 1603. március 24-étől haláláig uralkodott. Anglia első Stuart uralkodója volt; a trónon I. Erzsébetet követte, aki utód nélkül halt meg.

Skóciában sikeres uralkodó volt, de ezt angol királyként nem lehet elmondani róla. Képtelen volt együttműködni az ellenséges parlamenttel; amikor az alsóház tanácsa ellenére nem emelte elég magasra az adókat, a kincstár jelentős bevételektől esett el. Politikai abszolutizmusra való hajlama, rossz gazdálkodása és népszerűtlen kegyeltjei mind az angol polgárháború kitöréséhez vezettek, melynek során fiát, I. Károlyt letartóztatták és kivégezték. Jakab életében az angol és skót kormányzat viszonylag stabilan működött.

Nagy Alfréddal egyetemben Jakab volt az egyik legműveltebb ember, aki angol vagy skót király volt. Uralkodása alatt tovább virágzott az Erzsébet-korabeli kultúra; a tudomány, az irodalom és a képzőművészet színvonala tovább nőtt. Ebben az időszakban alkotott többek között William Shakespeare és Sir Francis Bacon. Jakab maga is elismert tudós volt, olyan műveket írt, mint a Daemonologie (Démonológia, 1597), a The True Law of Free Monarchies (A szabad monarchiák igaz törvénye, 1598), a Basilikon Doron (Királyi ajándék, 1599) és A Counterblaste to Tobacco (kb. A dohány ellen, 1604).

Ifjúkora

Jakab egyetlen gyermeke volt Máriának, a skótok királynőjének és Stuart Henriknek, Skócia iure uxoris királyának, Albany hercegének (ismertebb nevén Lord Darnley). Jakab VII. Henrik egyenes ági leszármazottja, dédanyja Tudor Margit, VIII. Henrik nővére volt. Anyja bizonytalan körülmények között uralkodott: Mária és férje római katolikus volt, és a protestáns nemesek lázadásával kellett szembenézniük. Házasságuk nem volt zökkenőmentes. Mialatt Mária Jakabbal volt terhes, Lord Darnley szövetséget kötött a lázadókkal, és megölte Mária magántitkárát, David Rizziót.

Jakab 1566. június 19-én született az edinburgh-i várban, és automatikusan Rothesay hercege, valamint Skócia nagyfejedelme (Great Steward) lett, mivel a királyi család legidősebb férfitagja és trónörökös volt egyszerre. Eredeti neve Károly Jakab, első nevét keresztapjáról, IX. Károly francia királyról kapta; ő volt az első angol király, akinek két keresztneve volt. Apját 1567. február 10-én egyik lovasával és szeretőjével Hamiltonék edinburgh-i házában megölték, hogy így álljanak bosszút Rizzio haláláért. A gyilkossággal James Hepburnt, Bothwell negyedik grófját gyanúsították. Május 15-én Mária összeházasodott Bothwellel, de ennek nyomán még népszerűtlenebb lett. A protestáns lázadók letartóztatták és Loch Leven kastélyába zárták. Arra kényszerítették, hogy a koronát fiának adja át; Mária július 24-én lemondott az akkor tizenhárom hónapos Jakab javára.

Jakab nem ismerhette meg apját, így egész életében udvarának férfitagjaira támaszkodott; az első Esmé Stewart, Lennox első hercege volt. Jakab szinte csak magával foglalkozott, felesége nem nagyon érdekelte; ez talán amiatt volt, hogy anyja Bothwell segítségével tervelte ki Jakab apjának megölését. A nonkonformisták gyakran mondták: „Erzsébet király volt: most Jakab a királynő”, és a mondás sokáig fennmaradt. Az anglikán egyház megszilárdítása és az 1533-ban kiadott Buggery Act (szexuális szokásokat szabályozó törvény) megerősítése a szodómiát még szigorúbban szankcionálta. Az uralkodásról szóló Basilikon Doron című könyve szerint a szodómia „olyan szörnyű bűn, melyet sohasem bocsáthatsz meg”.

Kormányzók

VI. Jakab skót király Jakabot hivatalosan 1567. július 29-én, a stirlingi Holyrood templomban koronázták meg. A skót uralkodó osztály vallásos meggyőződésének tiszteletben tartásával Jakabot a skót presbiteriánus egyház elvei szerint nevelték, és presbiteriánus emberek (vagy szimpatizánsok) tanították. Uralkodásának korai szakaszában a hatalmat régensek tartották a kezükben, az első James Stuart, Moray első earlje, Jakab anyjának házasságon kívül született féltestvére volt. Mária 1568-ban kiszabadult fogságából, ezután egy rövid, zűrzavaros időszak következett. Lord Moray a langside-i csatában legyőzte Mária seregeit, Máriát pedig arra kényszerítette, hogy Angliába meneküljön. Angliában viszont Erzsébet börtönbe záratta Máriát.

1570-ben Mária egyik támogatója megölte Lord Morayt. Utódja Jakab apai nagyapja, Matthew Stewart, Lennox negyedik earlje volt, aki 1571-ben hasonló véget ért. Utána Jakab gyámja, John Erskine, Mar első earlje következett, aki 1572-ben halt meg. Az utolsó régens James Douglas, Morton negyedik earlje volt, aki sokkal erősebb volt, mint elődei. Jakab tanításáért George Buchanan történész és költő volt felelős.

Uralkodásának kezdete Angliában

Bár nagyon furcsa és érthetetlen I. Erzsébet gondolkodása, halála esetére I. Jakabot, örök riválisának fiát tette meg törvényes utódául. Miután hatalomra került, I. Jakab Londonba költözött, és egyetlenegy alkalom kivételével sosem tette a lábát skót földre.

Gyermekei

Felesége, Dániai Anna (1574. december 12. – 1619. március 2.) 7 gyermeket szült Jakabnak:

Név	Születés	Halál	Megjegyzés
Henrik	1594. február 19.	1612. november 6.
Erzsébet	1596. augusztus 19.	1662. február 13.	A téli király felesége
Margit	1598. december 24.	1600. márciusa
I. Károly	1600. november 19.	1649. január 30.
Róbert	1602. január 18.	1602. május 27.
Mária	1605. április 8.	1607. december 16.
Zsófia	1607. júniusa	1607. júniusa

Előző uralkodó: I. Mária

Skócia uralkodója 1567–1625

Következő uralkodó: I. Károly

Előző uralkodó: I. Erzsébet

Anglia királya 1603 – 1625

Következő uralkodó: I. Károly

További információk

A Wikimédia Commons tartalmaz I. Jakab angol király témájú médiaállományokat.