„Esterházy Dániel (kuruc generális)” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a nincs forrása a szócikk megírása óta |
formázás + kiegészítés forrásokkal; forráskérő sablon le (a korábbi információk a megadott forrásokból, de főleg a Britannica hungarica világenciklopédiából származtak) |
||
1. sor: | 1. sor: | ||
⚫ | |||
{{nincs forrás|2008 júliusából}} |
|||
⚫ | |||
[[Esterházy János (politikus)|Esterházy János]] csehszlovákiai politikus 7.fokú ősapja. |
{{forr|[[Esterházy János (politikus)|Esterházy János]] csehszlovákiai politikus 7. fokú ősapja.}} |
||
== Élete == |
== Élete == |
||
Az [[Esterházy család]] [[csesznek]]i ágából származott, 1701-ben kapott grófi rangot. Édesapja galántai báró [[Esterházy Mihály (1629–1686)|Esterházy Mihály]] (1629–1686)<ref>[http://opac.pim.hu/index.jsp?from_page=browse&page=details&dbname=gyujtemeny_kat_bib&bib1id=1002&bib1field=100&term=Esterh%C3%A1zy+Mih%C3%A1ly+1629-1686+gal%C3%A1nthai%7C562110%7C754%7C134418%7Ca100 Esterházy Mihály (1629–1686) adatlapja a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) adatbázisában)]</ref>, édesanyja nádasdi és derecskei Darabos Mária (?–1667)<ref>[http://opac.pim.hu/index.jsp?from_page=browse&page=details&dbname=gyujtemeny_kat_bib&bib1id=1002&bib1field=100&term=Darabos+M%C3%A1ria+-1667+n%C3%A1dasdi+%C3%A9s+derecskei%7C562113%7C753%7C104276%7Ca100 Darabos Mária (?–1667) adatlapja a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) adatbázisában)]</ref>, aki apjának első felesége volt. Édestestvére Esterházy László (1666–1747)<ref>[http://opac.pim.hu/index.jsp?from_page=browse&page=details&dbname=gyujtemeny_kat_bib&bib1id=1002&bib1field=100&term=Esterh%C3%A1zy+L%C3%A1szl%C3%B3+1666-1747+gal%C3%A1nthai%7C562207%7C755%7C134284%7Ca100 Esterházy László (1666–1747) adatlapja a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) adatbázisában]</ref>, féltestvére Esterházy Borbála (1668–1699)<ref>[http://opac.pim.hu/index.jsp?from_page=browse&page=details&dbname=gyujtemeny_kat_bib&bib1id=1002&bib1field=100&term=Esterh%C3%A1zy+Borb%C3%A1la+1668-1699+gal%C3%A1nthai%7C567335%7C758%7C134015%7Ca100 Esterházy Borbála (1668–1699) adatlapja a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) adatbázisában]</ref>, aki édesapja második házasságából született. |
|||
Részt vett a [[A török kiűzése Magyarországról|törökellenes háborúban]], [[1691]]-ben ezredesként szolgált a császári seregben. [[1704]]-ben [[II. Rákóczi Ferenc]] oldalán harcolt tovább, a kuruc hadsereg generálisa, később altábornagya lett. [[1704]] és [[1705]] között a [[Dunántúl]]on szolgált, 1705-ben [[Érsekújvár]] parancsnokának nevezték ki. [[1709]] végén a [[Duna-Tisza köze|Duna-Tisza közi]] hadosztály vezetője. [[1710]]-ben Kassa generálisává nevezte ki Rákóczi. [[1711]]. [[április 26.|április 26-án]] adta át a várost a császári csapatoknak, ő maga és 5-6000 főnyi serege is meghódolt. |
|||
Részt vett a [[A török kiűzése Magyarországról|törökellenes háborúban]]. 1687-től alezredesként, 1691-től ezredesként szolgált a császári seregben. 1704 januárjában azonban [[II. Rákóczi Ferenc]]hez csatlakozott, s a kuruc hadsereg generálisa lett. 1704-ben [[Károlyi Sándor (hadvezér)|Károlyi Sándor]] helyetteseként szolgált a [[dunántúl]]i hadszíntéren. Nem sokkal később császári fogságba esett, s ezt követően [[I. Lipót magyar király|I. Lipót]] szolgálatába állt, de májustól megint a kuruc seregben harcolt a császáriak ellen. 1705-ben [[Érsekújvár]] parancsnokának nevezték ki, s ugyan tábornagyi rangot is kapott májusban, de valójában csak altábornagyként szolgált. 1705 szeptemberében szenátor lett. 1705 telén megszabadította [[Bazin]], [[Modor]] és [[Szentgyörgy (Szlovákia)|Szentgyörgy]] városát a császári tábornagy, [[Sigbert Heister]] csapataitól. 1707-ben az [[ónodi országgyűlés]]en a hadi rendek követe volt. 1708-ban januártól májusig dunántúli helyettes főkapitány, 1709 végétől a [[Duna–Tisza köze|Duna–Tisza közi]] hadosztály parancsnoka. 1710 októberében Kassa főkapitányává nevezte ki Rákóczi, novembertől pedig a vár parancsnoka lett, melyet 5000–6000 emberrel együtt védett az ostromló császári csapatok ellen 1711-ben. Többszöri felszólítást követően április 26-án, a [[szatmári béke]] megkötése előtt négy nappal adta fel a várost. A szatmári békét elfogadta. |
|||
== Jegyzetek == |
|||
{{jegyzetek}} |
|||
== Forrás == |
|||
* {{MNL|7|495}} |
|||
* {{ÚMÉL|2|441}} |
|||
* {{CitLib |aut= |tit=Britannica hungarica világenciklopédia 6 |subtit= emberi–fodroskel |ass= |edi= |loc=Budapest |red=Magyar Világ Kiadó |ann=1996 |ser= |sernr= |isbn=963-7815-86-4 |url= |capaut= |cap=Esterházy Dániel |pag=181 |misc= }} |
|||
[[Kategória:Esterházy család|Daniel]] |
[[Kategória:Esterházy család|Daniel]] |
A lap 2014. május 31., 02:59-kori változata
Galántai gróf Esterházy Dániel (1665 – Nagycenk, 1714. október 1.) kuruc generális, majd altábornagy a Rákóczi-szabadságharcban, 1711-ben Kassa védője.
Esterházy János csehszlovákiai politikus 7. fokú ősapja.[forrás?]
Élete
Az Esterházy család cseszneki ágából származott, 1701-ben kapott grófi rangot. Édesapja galántai báró Esterházy Mihály (1629–1686)[1], édesanyja nádasdi és derecskei Darabos Mária (?–1667)[2], aki apjának első felesége volt. Édestestvére Esterházy László (1666–1747)[3], féltestvére Esterházy Borbála (1668–1699)[4], aki édesapja második házasságából született.
Részt vett a törökellenes háborúban. 1687-től alezredesként, 1691-től ezredesként szolgált a császári seregben. 1704 januárjában azonban II. Rákóczi Ferenchez csatlakozott, s a kuruc hadsereg generálisa lett. 1704-ben Károlyi Sándor helyetteseként szolgált a dunántúli hadszíntéren. Nem sokkal később császári fogságba esett, s ezt követően I. Lipót szolgálatába állt, de májustól megint a kuruc seregben harcolt a császáriak ellen. 1705-ben Érsekújvár parancsnokának nevezték ki, s ugyan tábornagyi rangot is kapott májusban, de valójában csak altábornagyként szolgált. 1705 szeptemberében szenátor lett. 1705 telén megszabadította Bazin, Modor és Szentgyörgy városát a császári tábornagy, Sigbert Heister csapataitól. 1707-ben az ónodi országgyűlésen a hadi rendek követe volt. 1708-ban januártól májusig dunántúli helyettes főkapitány, 1709 végétől a Duna–Tisza közi hadosztály parancsnoka. 1710 októberében Kassa főkapitányává nevezte ki Rákóczi, novembertől pedig a vár parancsnoka lett, melyet 5000–6000 emberrel együtt védett az ostromló császári csapatok ellen 1711-ben. Többszöri felszólítást követően április 26-án, a szatmári béke megkötése előtt négy nappal adta fel a várost. A szatmári békét elfogadta.
Jegyzetek
- ↑ Esterházy Mihály (1629–1686) adatlapja a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) adatbázisában)
- ↑ Darabos Mária (?–1667) adatlapja a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) adatbázisában)
- ↑ Esterházy László (1666–1747) adatlapja a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) adatbázisában
- ↑ Esterházy Borbála (1668–1699) adatlapja a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) adatbázisában
Forrás
- Magyar nagylexikon VII. (Ed–Fe). Főszerk. Rostás Sándor, Szlávik Tamás. Budapest: Magyar Nagylexikon. 1998. 495. o. ISBN 963-85773-5-5
- Új magyar életrajzi lexikon II. (D–Gy). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2001. 441. o. ISBN 963-547-414-8
- Esterházy Dániel. In Britannica hungarica világenciklopédia 6: Emberi–fodroskel. Budapest: Magyar Világ Kiadó. 1996. 181. o. ISBN 963-7815-86-4