„I. Janus ciprusi király” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→‎Élete: pontosítások
Peadar (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
66. sor: 66. sor:
Édesapja [[I. Jakab ciprusi király|I. Jakab]] [[Ciprus uralkodóinak listája|ciprusi király]], édesanyja [[Braunschweigi Helvis ciprusi királyné|Helvis]] braunschweig-wolfenbütteli hercegnő.
Édesapja [[I. Jakab ciprusi király|I. Jakab]] [[Ciprus uralkodóinak listája|ciprusi király]], édesanyja [[Braunschweigi Helvis ciprusi királyné|Helvis]] braunschweig-wolfenbütteli hercegnő.
[[Genova|Genovában]] született [[1374]]-ben vagy [[1375]]-ben, ahol apja fogságban volt ez idő tájt, majd apja trónra lépte ([[1382]]) után is egy ideig túszként apja helyett itt öltötte gyermekéveit.
[[Genova|Genovában]] született [[1374]]-ben vagy [[1375]]-ben, ahol apja fogságban volt ez idő tájt, majd apja trónra lépte ([[1382]]) után is egy ideig túszként apja helyett itt öltötte gyermekéveit.
[[1398]]-ban apja halála után foglalta el a trónt, és [[1399]]. [[november 11.|november 11-én]] [[Nicosia|Nicosiában]] a Szent Bölcsesség Székesegyházban koronázták királlyá.
[[1398]]-ban apja halála után foglalta el a trónt, és [[1399]]. [[november 11.|november 11]]-én [[Nicosia|Nicosiában]] a Szent Bölcsesség Székesegyházban koronázták királlyá.


[[1400]]. januárja után feleségül vette [[Visconti Anglesia ciprusi királyné|Visconti Anglesia]] milánói hercegnőt, akinek a szülei [[Visconti Barnabás milánói úr|Bernabò Viscontinak]], [[Milánó uralkodóinak listája|milánói úr]], Stefano Visconti és Valentina Doria fia, valamint [[Regina della Scala milánói úrnő|Regina della Scala]] veronai úrnő, II. Mastino veronai úr és Taddea da Carrara padovai úrnő leánya voltak. Anglesia nővére volt [[Visconti Valentina ciprusi királyné|Visconti Valentina]] [[Ciprus királynéinak listája|ciprusi királyné]], [[II. Péter ciprusi király|II. (Kövér) Péter]] [[Ciprus uralkodóinak listája|ciprusi király]] felesége.
[[1400]]. januárja után feleségül vette [[Visconti Anglesia ciprusi királyné|Visconti Anglesia]] milánói hercegnőt, akinek a szülei [[Visconti Barnabás milánói úr|Bernabò Viscontinak]], [[Milánó uralkodóinak listája|milánói úr]], Stefano Visconti és Valentina Doria fia, valamint [[Regina della Scala milánói úrnő|Regina della Scala]] veronai úrnő, [[II. Mastino veronai úr]] és Taddea da Carrara padovai úrnő leánya voltak. Anglesia nővére volt [[Visconti Valentina ciprusi királyné|Visconti Valentina]] [[Ciprus királynéinak listája|ciprusi királyné]], [[II. Péter ciprusi király|II. (Kövér) Péter]] [[Ciprus uralkodóinak listája|ciprusi király]] felesége.
A házasságot [[1408]]-ban felbontották.<ref>L. Rudt de Collenberg (1980).</ref> Gyermekei nem születtek. Anglesia ezután soha többé nem ment férjhez.
A házasságot [[1408]]-ban felbontották.<ref>L. Rudt de Collenberg (1980).</ref> Gyermekei nem születtek. Anglesia ezután soha többé nem ment férjhez.


Második házasságát [[Bourbon Sarolta ciprusi királyné|Bourbon Sarolta]], la Marche-i grófnővel kötötte, amely először [[1409]]. [[augusztus 2.|augusztus 2-án]], a franciaországi [[Melun]]ben képviselők útján még I. Janus távollétében történt meg. Sarolta édesapja [[I. János la marche-i gróf|I. János]] ([[1344]]–[[1393]]), la Marche grófja, édesanyja Katalin (–[[1412]]) vendôme-i grófnő, [[VI. János vendôme-i gróf]] lánya volt.
Második házasságát [[Bourbon Sarolta ciprusi királyné|Bourbon Sarolta]], la Marche-i grófnővel kötötte, amely először [[1409]]. [[augusztus 2.|augusztus 2-án]], a franciaországi [[Melun]]ben képviselők útján még I. Janus távollétében történt meg. Sarolta édesapja [[I. János la marche-i gróf|I. János]] ([[1344]]–[[1393]]), la Marche grófja, édesanyja Katalin (–[[1412]]) vendôme-i grófnő, [[VI. János vendôme-i gróf]] lánya volt.
Sarolta legidősebb testvére, [[Bourbon Jakab nápolyi király|Bourbon Jakab]] [[II. Johanna nápolyi királynő]] második férje volt, így Janus a nápolyi királynő sógornője lett [[1415]]-ben. A tényleges esküvőre [[1411]]. [[augusztus 25.|augusztus 25-én]] került sor a [[nicosia]]i Szent Bölcsesség Székesegyházban. A házasságból két, felnőtt kort megért gyermek született: [[II. János ciprusi király|János]], aki apja halála után ''II. János'' néven foglalta el Ciprus trónját és [[Lusignan Anna savoyai hercegné|Anna]] ([[1419]]–[[1462]]), aki [[I. Lajos savoyai herceg|I. Lajos]] [[Savoyai Hercegség|savoyai]] herceghez ment feleségül, és akivel 19 gyermekük született.<ref>Anna hercegnő másodszülött fia, [[Savoyai Lajos ciprusi király|Lajos]] [[I. Sarolta ciprusi királynő]] férjeként [[Ciprus uralkodóinak listája|Ciprus királya]] lett [[1459]]-ben.</ref>
Sarolta legidősebb testvére, [[Bourbon Jakab nápolyi király|Bourbon Jakab]] [[II. Johanna nápolyi királynő]] második férje volt, így Janus a nápolyi királynő sógornője lett [[1415]]-ben. A tényleges esküvőre [[1411]]. [[augusztus 25.|augusztus 25]]-én került sor a [[nicosia]]i Szent Bölcsesség Székesegyházban. A házasságból két, felnőtt kort megért gyermek született: [[II. János ciprusi király|János]], aki apja halála után ''II. János'' néven foglalta el Ciprus trónját és [[Lusignan Anna savoyai hercegné|Anna]] ([[1419]]–[[1462]]), aki [[I. Lajos savoyai herceg|I. Lajos]] [[Savoyai Hercegség|savoyai]] herceghez ment feleségül, és akivel 19 gyermekük született.<ref>Anna hercegnő másodszülött fia, [[Savoyai Lajos ciprusi király|Lajos]] [[I. Sarolta ciprusi királynő]] férjeként [[Ciprus uralkodóinak listája|Ciprus királya]] lett [[1459]]-ben.</ref>


Sarolta [[1422]]. [[január 15.|január 15-én]] [[pestis]]ben hunyt el [[Nicosia|Nicosiában]]. A Dominikánus templomában temették el. Halála után Janus nem nősült újra.
Sarolta [[1422]]. [[január 15.|január 15]]-én [[pestis]]ben hunyt el [[Nicosia|Nicosiában]]. A Dominikánus templomában temették el. Halála után Janus nem nősült újra.


[[1426]]-ban az egyiptomi [[Mamlúk Birodalom]] megtámadta és elfoglalta Ciprust. Janust elfogták, és [[Kairó]]ba hurcolták [[Al-Asraf Barszbáj egyiptomi szultán]] foglyaként. [[1428]]-ban a [[Máltai lovagrend|johanniták]] segítségével kiváltották az egyiptomi fogságából, de csak azzal a feltétellel, ha Ciprus elfogadja Egyiptom fennhatóságát a sziget felett, mellyel az egyiptomi szultánok lettek ciprusi királyok hűbérurai. A ciprusi királyt éves adó fizetésére kötelezték.
[[1426]]-ban az egyiptomi [[Mamlúk Birodalom]] megtámadta és elfoglalta Ciprust. Janust elfogták, és [[Kairó]]ba hurcolták [[Al-Asraf Barszbáj egyiptomi szultán]] foglyaként. [[1428]]-ban a [[Máltai lovagrend|johanniták]] segítségével kiváltották az egyiptomi fogságából, de csak azzal a feltétellel, ha Ciprus elfogadja Egyiptom fennhatóságát a sziget felett, mellyel az egyiptomi szultánok lettek ciprusi királyok [[Feudum|hűbér]]urai. A ciprusi királyt éves adó fizetésére kötelezték.


Janus [[1432]]. [[június 28.|június 28-án]] halt meg, és a földi maradványait a [[nicosia]]i Dominikánus templomban helyezték örök nyugalomra
Janus [[1432]]. [[június 28.|június 28]]-án halt meg, és a földi maradványait a [[nicosia]]i Dominikánus templomban helyezték örök nyugalomra


==Gyermekei==
==Gyermekei==
102. sor: 102. sor:


== További információk ==
== További információk ==
* [http://fmg.ac/Projects/MedLands/CYPRUS.htm#JanusIB Foundation for Medieval Genealogy/Cyprus Genealogy] – 2013. február 3.
* [http://fmg.ac/Projects/MedLands/CYPRUS.htm#JanusIB Foundation for Medieval Genealogy/Cyprus Genealogy] – 2014. május 27.
* [http://www.manfred-hiebl.de/mittelalter-genealogie/_kreuzzuege/j/janus_koenig_von_zypern_1432/janus_koenig_1432.html Genealogie-Mittelalter/Janus König von Zypern] – 2013. február 3.
* [http://www.manfred-hiebl.de/mittelalter-genealogie/_kreuzzuege/j/janus_koenig_von_zypern_1432/janus_koenig_1432.html Genealogie-Mittelalter/Janus König von Zypern] – 2014. május 27.
* [http://genealogy.euweb.cz/poitou/poitou3.html#Je2 Euweb/The House of Poitou] – 2013. február 3.
* [http://genealogy.euweb.cz/poitou/poitou3.html#Je2 Euweb/The House of Poitou] – 2014. május 27.







A lap 2014. május 27., 23:51-kori változata

I. Janus
Lusignan Janus
I. Janus (balra) és felesége, Bourbon Sarolta pyrgai királyi kolostor freskóján, Lárnaka közelében
I. Janus (balra) és felesége, Bourbon Sarolta pyrgai királyi kolostor freskóján, Lárnaka közelében

Ciprusi Királyság királya
Ιανός A'/Janus I
Uralkodási ideje
1398. szeptember 9. 1432. június 28.
KoronázásaNicosia
1399. november 11.
ElődjeI. Jakab
UtódjaII. János
Örmény Királyság címzetes királya
Յանուս Ա/Janus I
Uralkodási ideje
1398. szeptember 9. 1432. június 28.
ElődjeI. Jakab
UtódjaII. János
Jeruzsálemi Királyság címzetes királya
Janus I
Uralkodási ideje
1398. szeptember 9. 1432. június 28.
ElődjeI. Jakab
UtódjaII. János
Életrajzi adatok
UralkodóházLusignan-ház
Született1374/75
Genova
Elhunyt1432. június 28. (58 évesen)
Nicosia
NyughelyeDominikánus templom, Nicosia
ÉdesapjaI. Jakab ciprusi király (1334–1398)
ÉdesanyjaHelvis braunschweig-wolfenbütteli hercegnő (1353/54–1421/22)
Testvére(i)
Házastársa1. Visconti Anglesia milánói hercegnő (1374/80–1439)
Házastársa2. Bourbon Sarolta, la Marche grófnője (1388–1422)
Gyermekei2. házasságából:
1. János (1418–1458)
2. Anna (1419–1462)
3. Jakab (1420 után–1426 előtt)
4. Mária (1420 után–1437 után)
A Wikimédia Commons tartalmaz I. Janus témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

I. Janus (Genova, 1374/75Nicosia, 1432. június 28. ), franciául: Janus I, görögül: Ιανός A', örményül: Յանուս Ա, ciprusi király, címzetes jeruzsálemi és örmény király. Lusignan Mária nápolyi királyné bátyja és I. László nápolyi király sógora. A Lusignan-ház tagja.

Élete

Édesapja I. Jakab ciprusi király, édesanyja Helvis braunschweig-wolfenbütteli hercegnő. Genovában született 1374-ben vagy 1375-ben, ahol apja fogságban volt ez idő tájt, majd apja trónra lépte (1382) után is egy ideig túszként apja helyett itt öltötte gyermekéveit. 1398-ban apja halála után foglalta el a trónt, és 1399. november 11-én Nicosiában a Szent Bölcsesség Székesegyházban koronázták királlyá.

1400. januárja után feleségül vette Visconti Anglesia milánói hercegnőt, akinek a szülei Bernabò Viscontinak, milánói úr, Stefano Visconti és Valentina Doria fia, valamint Regina della Scala veronai úrnő, II. Mastino veronai úr és Taddea da Carrara padovai úrnő leánya voltak. Anglesia nővére volt Visconti Valentina ciprusi királyné, II. (Kövér) Péter ciprusi király felesége. A házasságot 1408-ban felbontották.[1] Gyermekei nem születtek. Anglesia ezután soha többé nem ment férjhez.

Második házasságát Bourbon Sarolta, la Marche-i grófnővel kötötte, amely először 1409. augusztus 2-án, a franciaországi Melunben képviselők útján még I. Janus távollétében történt meg. Sarolta édesapja I. János (13441393), la Marche grófja, édesanyja Katalin (–1412) vendôme-i grófnő, VI. János vendôme-i gróf lánya volt. Sarolta legidősebb testvére, Bourbon Jakab II. Johanna nápolyi királynő második férje volt, így Janus a nápolyi királynő sógornője lett 1415-ben. A tényleges esküvőre 1411. augusztus 25-én került sor a nicosiai Szent Bölcsesség Székesegyházban. A házasságból két, felnőtt kort megért gyermek született: János, aki apja halála után II. János néven foglalta el Ciprus trónját és Anna (14191462), aki I. Lajos savoyai herceghez ment feleségül, és akivel 19 gyermekük született.[2]

Sarolta 1422. január 15-én pestisben hunyt el Nicosiában. A Dominikánus templomában temették el. Halála után Janus nem nősült újra.

1426-ban az egyiptomi Mamlúk Birodalom megtámadta és elfoglalta Ciprust. Janust elfogták, és Kairóba hurcolták Al-Asraf Barszbáj egyiptomi szultán foglyaként. 1428-ban a johanniták segítségével kiváltották az egyiptomi fogságából, de csak azzal a feltétellel, ha Ciprus elfogadja Egyiptom fennhatóságát a sziget felett, mellyel az egyiptomi szultánok lettek ciprusi királyok hűbérurai. A ciprusi királyt éves adó fizetésére kötelezték.

Janus 1432. június 28-án halt meg, és a földi maradványait a nicosiai Dominikánus templomban helyezték örök nyugalomra

Gyermekei

Jegyzetek

  1. L. Rudt de Collenberg (1980).
  2. Anna hercegnő másodszülött fia, Lajos I. Sarolta ciprusi királynő férjeként Ciprus királya lett 1459-ben.

Irodalom

  • Rudt de Collenberg, Wipertus Hugo: Les Lusignan de Chypre, EΠETHΡΙΣ 10, Nicosia, 1980.
  • Kőszeghy Péter (szerk.): II. Piusz pápa feljegyzései II/2 7–12. könyv, Történelmi források II. [eredeti cím: Commentarii rerum memorabilium, ford.: Bellus Ibolya és Boronkai Iván], Balassi Kiadó, Budapest, 2001.

További információk



Előző
I. Jakab
Ciprusi király
1398 – 1432
Következő
II. János
Címzetes jeruzsálemi király
1398 – 1432
Címzetes örmény király
1398 – 1432